Egy klubelnök, aki nem szégyellte azt sem, hogy személyesen kell a tűző napon az autós forgalmat irányítania (HA7PTY Pityesz)
Ismét rengeteg szívdobogtató élménnyel lettünk gazdagabbak. Persze nem minden volt “első osztályú”, de ezt az állapotot nem is keressük, mert tudjuk, a “tökéletesség” fogalma hazugság. Az meg ugye minek, ha az ember tényleg jól akarja magát érezni?
Tele a net a SOTA kedvelőinek szóló jó tanácsokkal. Mi ezúttal nem a technika, hanem a vérszívók felől közelítjük meg a kérdést olyformán, hogy megpróbáljuk meghaladni a szokásos (és amúgy nagyon is hasznos) “lehetőleg hosszú nadrágban, zárt cipőben és hermetikusan záródó zsákruhában induljunk útnak” szerű bölcsességeket. Olyannyira, hogy mi egyenesen arra biztatjuk a nagyérdeműt, ha lassan vagy gyorsan araszoló vérszívót talál magán vagy a testébe fúródva, akkor azt ne dobja ki, ölje meg, hanem rögvest postázza az ELKH Ökológiai Kutatóközpont részére…
Szerintünk igencsak nagyot üt Presser Gábor szignálja az éterben…
Az évforduló akár szomorú is lehetne – de mi nem erre, hanem magára a Malévre kívántunk emlékezni, amikor tavaly eldöntöttük, kikérjük a vállalat és annak utolsó közforgalmú járatának hívójelét. Nem nagy dolog, de sokaknak mégis rendkívüli módon megdobogtatta a szívét, hogy a hajdani nemzeti légitársaság a HA10MALEV és a HA10LOH alakjában – ha csak néhány órára is de – ismét a levegőbe emelkedett…
Mozgalmas esztendő volt a klub számára 2021. Kár lenne tagadni, egyesületünk történetének legnagyobb veszteségét szenvedte el tavaly – ugyanakkor az is igaz, végig tisztán éreztük a felénk minden irányból (így fentről is) áradó szeretetet. Alább a tőlünk megszokott leltár olvasható, sok linkkel tűzdelve, amit (talán) érdemes újraolvasni…
A nyitóképen klubunk szeretett elnöke, HA7PTY Pityesz köszönt mindenkit nagy szeretettel. 🙂
Ismét nem egy megszokott cikket találtok. Az alant olvasható beszámoló azt próbálja meg bemutatni, miféle és mennyi munka fekszik egy-egy HA5KDR-es tárlatban, megjelenésben. Mivel az idén nyári Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapon is ott voltunk, önként jött az ötlet, ezen keresztül láttassuk a hátteret…
Még egy apróság, mielőtt belefogunk: bizonnyal észrevettétek, itt az utóbbi hetekben ritkásabbak lettek a megjelenéseink. Oka ennek a mindenkit érintő pandémia, illetve az annak nyomában járó elképesztő, már-már a határokat súroló leterheltség. Ugyanakkor aki követi közösségi oldalunkat láthatja, oda két-három naponta mindig igyekszünk friss anyagokat feltölteni. Vigyázzatok magatokra és szeretteitekre!
Ezzel a beszámolóval elkéstünk. Nem mentegetjük a helyzetet, egyszerűen nem volt időnk és energiánk írni. Persze aki figyelte (és figyeli) közösségi oldalainkat, láthatja, igen erősen aktívak vagyunk, de a hosszabb beszámolóra mostanáig nem jutott lehetőség.
Viszont ami késik, nem múlik. Következzék tehát a XX. Military Weekend – igyekezetünk szerint – méltóságos beszámolója.
HA7PTY Pityesz és HA7EO Attesz örül a finomságok halmainak
FolytatásBővebb részletek hamarosan! Előzetesen annyit, hogy az 1986-ban a Gamma Művekben a Magyar Néphadsereg számára gyártott TMF-2-es meteorológiai műszer alapjáraton nem “beszédképes” – az szeretett klubtársunk, Balázs csiholta ki nem kevés munkával a masinából… 🙂
Hamarosan tehát többet!
73!
Tegnap nagyot mentünk négy méteren! Egyebek mellett bezsákoltunk FT8-ban egy-egy 1.958 és 2.020 kilométeres QSO-t is.
Agg István – HA5CLF / N9EU
Lázin Miklós András – HA5CBM
2014 márciusában a Krím félszigetet el- (ha tetszik: visszafoglalták) az orosz csapatok. Ma már tudható, előzőleg rádióamatőrök telepedtek meg a térség különböző részein, akik igen sokat segítettek a benyomuló alakulatoknak. Az akció nyomán egyesek érdemesnek találták átgondolni az új viszonyokat. Amiben mi részt vettünk, az nem egyedi, más államokban is előfordul…
A csapat és a felállás: HA8BIT Peti és HG6PTZ Tomi Gerecséről – míg Winkler Csabi, HA5NKG Tomi, HA2EBA Pista, HA5MSK Misi, HA5AS Ákos, HA8ADI Ádám, HA5CLF István és HA5CBM Miklós a Pilis-tetőről hangolta a különböző katonai és civil rádiókat…
Kint fütyül a szél, jégcsapok lógnak a fákon s negyed óránként szakad le recsegve-ropogva egy-egy ág. Bent sincs túlzottan meleg, de a hangulat ennek ellenére óriási. Tréfák szállnak a légben, miközben azért komoly és felelősségteljes munka folyik. Ha pedig ki kell menni a szabadba, vagy fölmászni a fagyott torony tetejére szerelni, az ember a fejébe húzza a sapkát, s nekigyürkőzik a munkának. S miközben a fülén vagy a cipőjén fehér virágot hajt a pára arra gondol, hogy odabent jó barátok várják vissza. S ez olyan fagyálló, ami segít átvészelni a vaskos mínuszokat…
