Az első ISS APRS kapcsolat

Számos hazai “rádióamatőrrel” ellentétben a HA5KDR tagjai nem úgy születtek, hogy már minden tudás a birtokukban volt. 🙂 Sőt, mi azt sem szégyelljük közölni, ha valami nem sikerül elsőre – és azt sem, ha valami “először” jött össze. Az alábbi, HA5IKS Pisti jegyezte írás pontosan az utóbbit példázza…

GMT224_09_55_For JAXA_Kjell Lindgren_1037 Satellite deploy

A Föld a Nemzetközi Űrállomásról fotózva (Forrás: nasa.gov)

Folytatás

Alázat, munka, jutalom

f2df3b10-c08c-47e2-b90a-b80075e3aa3e

Egy klubelnök, aki nem szégyellte azt sem, hogy személyesen kell a tűző napon az autós forgalmat irányítania (HA7PTY Pityesz)

Ismét rengeteg szívdobogtató élménnyel lettünk gazdagabbak. Persze nem minden volt “első osztályú”, de ezt az állapotot nem is keressük, mert tudjuk, a “tökéletesség” fogalma hazugság. Az meg ugye minek, ha az ember tényleg jól akarja magát érezni?

Folytatás

Nyomtassunk R-30 csatlakozót (is)!

Az R-30-as adó-vevőről korábban öt részes sorozatot közöltünk. Ugyan akkoriben nem utaltunk rá, de a tárgyalt berendezésből a rádióklub tulajdonában két adó valamint egy-egy vevő és tápegység található. Mindez nagyon szép és jó, ám “aprócska gond”, hogy kábelünk és csatlakozónk nincs egy fia darab sem. Helyesebben nem volt – eddig, mert szeretett barátunk Zsolt a közelmúltban legyártott egy egész garnitúrát a hiányzó eszközökből. Így hamarosan jöhet a kábelszerelés és az óvatos élesztés…

A fotókat szeretett klubtársunk, HA5SPA Péter készítette.

a77157b8-d19e-4ef8-95f6-78837429d222

Mint egy édességes dobozka – s bár nem ehetők, mégis, nekünk mindegyik hatalmas kincs!

Folytatás

Mennyien vagyunk – máshol?

Szerényen, mégis büszkén mondhatjuk, a HA5KDR amúgy is több ezres olvasottságot hozó cikkeinek sorából is kiemelkedett legutóbbi három írásunk – amelyek csak a közösségi oldalunkon napok alatt öt-hatezres tömeget vonzottak. Az okokat persze sejtjük, hiszen a kullancsokkal és a vaddisznókkal való kéretlen találkák nem csak a SOTA és RTF fanokat érintik, hanem úgy általában mindenkit, aki szereti az erdőket-mezőket járni. S ugye ott volt az az írásunk, melyben azt taglaltuk, hogyan változott a hazai amatőrök (és az azokat esetlegesen tömörítő klubok) tábora-mennyisége az elmúlt években. Ez a dolgozat egyenesen kilőtt – ami egyben kellemes visszaigazolást is jelent számunkra, hogy a minőségi és színvonalas összeállításokra igen nagy igénye van a hazai rézdöngölőknek. A közlés nyomán rengeteg köszönetet kaptunk, ugyanakkor számosan felvetették, jó lenne egy olyan “folytatólagos” írás is, amely más országok viszonyait taglalja. A HA5KDR-en nem múljon, lássuk, mit sikerült e téren innen-onnan összebogarászni. Előre szólunk, ez is hosszú anyag lesz…

HA7EO Attesz erősen töri valamin a fejét – lehet, pont azon, mennyien is vagyunk a világban?

Folytatás

Vaddisznó kontra SOTA fan

A minap bemutattuk, miért érdemes postára adni a ruházatunkon talált vagy magunkból kibányászott kullancsokat az ELKH Ökológiai Kutatóközpont részére. A SOTA-zó rádióamatőr (vagy kiránduló honpolgár) azonban nem csak a cikkben említett vérszívóval futhat össze az erdőn-mezőn, hanem például egy vaddisznóval is. Az erdőlakó agyaras malac – a gyerekeknek szóló meséket leszámítva – nem valami vicces jószág, s jobb békén hagyni, mint zaklatni. Ő nem akar az embertől semmit, s támadni is csak akkor fog, ha mi szeretnénk tőle – vagy valamelyik családtagjól – valamit. A HA5KDR által megkérdezett szakértő, Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa igyekezett eloszlatni a félreértéseket, s egyben pár jó tanácsot is adott, mit tegyünk, ha mégis jön a vész…

Egy dagonyázó agyaras (Forrás: wikimedia.org) Vajon neki mi a RAL kódja?

Folytatás

Mennyi amatőr és efféle szervezet van hazánkban?

HG5OJG Gergő és HA5CBM Miklós megpróbálta kideríteni, mennyi amatőr, illetve magát ennek gondoló szervezet lehet idehaza. A kérdésre a válasz némiképpen összetett. Ez a cikk nem lesz rövid, de legalább igyekeztünk alaposak lenni. És még egy apróság, amit az életben sem árt észben tartani: az értékelést soha ne(m) mi adjuk másokról, hanem hagyjuk meg a másiknak a lehetőséget, hogy ő állítsa ki a bizonyítványt saját magáról. Így elkerülhető az önteltség. Mindennek hála nekünk legfeljebb csak dokumentálni szükséges, hogy a többiek mire értékelik – magukat.

(b-j) HA7PTY Pityesz, HG5OJG Gergő (e cikk egyik szerzője), HA7EO Attesz és HA8BIT Péter

Folytatás

Postára a kullanccsal!

Tele a net a SOTA kedvelőinek szóló jó tanácsokkal. Mi ezúttal nem a technika, hanem a vérszívók felől közelítjük meg a kérdést olyformán, hogy megpróbáljuk meghaladni a szokásos (és amúgy nagyon is hasznos) “lehetőleg hosszú nadrágban, zárt cipőben és hermetikusan záródó zsákruhában induljunk útnak” szerű bölcsességeket. Olyannyira, hogy mi egyenesen arra biztatjuk a nagyérdeműt, ha lassan vagy gyorsan araszoló vérszívót talál magán vagy a testébe fúródva, akkor azt ne dobja ki, ölje meg, hanem rögvest postázza az ELKH Ökológiai Kutatóközpont részére…

Folytatás

A Gyűjtő polca – Az R-105d, R-108d, R-109d, R-114d rádiókészülékek kezelési utasítása

91f838ec-d191-4104-8bfe-97de5cb81fd0

Kissé viseletes, de legalább nincs rajta hitel! 🙂

Az elmúlt hónapokban ismét a figyelem középpontjába kerültek a fenti leírásban szereplő rádiókészülékek. Mindez annak köszönhető, hogy valami okból rengeteg, jellemzően eszement áron kínált (és amatőr célra átalakítás nélkül totálisan használhatatlan) R-105d bukkant föl a hazai piacon. Persze tudjuk, a hülyeség semmiben nem jelent akadályt – így ez ellen mi a szerény eszközeinkkel legfeljebb annyit tehetünk, hogy az eredeti bumáska bemutatása okán mintegy melléktermékként e felületen is közhírré tesszük, mire érdemes figyelni, ha az ember ilyen berendezés megvásárlásában töri a kobakját…

Folytatás

Lélek, test, hobbi

Nekünk evidens, hogy az emberek által, a másik maximális tisztelete mellett űzött hobbi – legyen az bármilyen –nyugtatólag hat az idegekre. Azonban ha tudományosan is igazolni szeretnénk e „közismert tényt” rögvest kiderül, hogy e témakört kellő alapossággal viszonylag kevesen vizsgálták. Megpróbálunk tehát néhány friss konkrét érvet (értsd: hivatkozásokat) adni a kezetekbe, hogy egy lehetséges vita esetén elkerülhessétek a hiteltelenség (más olvasatban: önzés) látszatát.

Figyelem: az alant olvasható cikk amúgy nem annyira a szórakozásra, mint a  inkább a gondolkodásra szeretne késztetni…

Folytatás

Emlékezzünk

Budapest ostroma a második világháború történetének egyik legvéresebb eseménye volt. Nekünk, magyaroknak különösen fájó, ami akkor történt, hiszen szeretett fővárosunkat szinte teljesen lerombolták a harcoló felek. Az események értékelése nem a mi dolgunk – ellenben emlékezni nem csak szabad, hanem hitünk szerint kötelességünk is.

Mindenkire. Felekezet és politikai jellegű hozzáállás nélkül.

S ha maga az ostrom (mint előjel és értékelés nélküli jelenség) totálisan értelmetlen volt, akkor vajon mit mondhatunk a kitörésről? Február 11-én alig egy-másfél óra leforgása alatt többen haltak meg, mint egy-egy (akár) győztes középkori ütközetünkben.

Az emlékezés (olykor elementáris) kerülése hitünk szerint botorság, hiszen e nélkül semmit nem lehet rendbe tenni.

Sem a fejekben, sem a szívekben.