HA5UDS Dani előadása Zsámbékon, a hajdani készenléti épület nagytermében. A téma természetesen a rádiózás és az amatőrködés szépsége, illetve nem elhanyagolható katonai jelentősége volt
Tegnap úgy fejeztük be a cikket, hogy hamarosan jön a folytatás. Nos, rajtunk tehát ne múljon semmi, ehun-e’ az anyag! 🙂 Ezúttal egy olyan Honvédelmi táborról lesz szó, melyet ugyan nem a mi tematikánkban (Nota bene: rádióamatőrködés) szerveztek, de vendégelőadónak meghívták rá a klub néhány tagját
Mint a tegnapi cikkben is olvasható volt, augusztusban ismét lesz egy amatőr tematikájú Honvédelmi tábor Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián. Az alábbi beszámoló az 1.5-ös eseményről szól, melyet felkérés alapján iktattak közbe a klub tagjai. Igaz, csak egy napot kaptunk öt helyett, de azért odatettük magunkat, hogy ne találjanak unalmasnak minket a diákok.
Az akcióban eredendően három tag, HA7PTY Pityesz, HA5UDS Dani és HA5CBM Miklós vett volna részt, de Pityesznek sajnos közbejött egy munkahelyi ügye.
Ismerkedés a II. világháború után hazánkban elsőként sorozatgyártott R-10 URH FM és R-20 RH AM és CW üzemű adó-vevőkkel. Meglepő, de a fiatalokat valóban érdekelték a technikatörténeti reliktumok – s nem csak ezeknek, hanem a körben kiállított összes berendezésnek a paramétereire kíváncsiak voltak
A tanteremben gründolt előadáson felelevenítettük a trianoni békediktátumot követő korszakot, amikor a rádióamatőrök segítették a honvédség kommunikációját. Elmondtuk, mi volt az úgynevezett “Konzervtechnika” akció, amely az Antant (lásd még: Entente) ellenőrző közegeinek a kijátszására született, s ugyancsak meséltünk Pokorny Hermannról, aki anno dacuma az oroszok elleni éteri küzdelem nagyágyújaként írta be a nevét a magyar hadtörténelem legfényesebb lapjaira.
Természetesen a modern dolgok is sorra kerültek, úgy mint digitális kommunikáció, elektronikus terjedésvizsgálat és efféle történetek. Egyébként érdemes ideszúrni, már régen észrevettük, hogy a hírekkel ellentétben az ifjakat igen is izgatják a múlt történései. Pusztán a csomagolás mikéntjét “kell” eltalálni.
Az meg ugye köztudomásúlag gyerekjáték.
A megunhatatlan R-1340 a Videotontól. Őszintén bevallva a fiúkat és a lányokat ez a lom érdekelte leginkább – ami egyrészt öröm, másrészt elismerés a gyár hajdani mérnökei felé
Egyetlen foglalkozás sem ér sokat manapság, ha tiltva van megfogdozni a tárgyakat. Az interaktivitás korunkban legalább annyira alapkövetelmény, mint a csapból folyó tiszta ivóvíz vagy az időben kiadott hőségriasztás. Ennek jegyében a foglalkozás második etapjában szépen átvonultunk a HA8BIT Péter által berendezett katonai rádiótárlathoz, ahol a konkrét készülékeken mutattuk be, mit mibe és miért raktak, melyik lom mire alkalmas – s így tovább a végtelenségig.
Az érdeklődés komolyságát jelzi, hogy az eredendően kiszabott időt sikerült túllépni majd egy órával – de nem azért, mert mi lyukat beszéltünk bárki hasába, hanem azért, mert annyi volt az értő kérdés és felvetés.
S ez elidegenedettnek mondott korunkban már bőven sok a boldogsághoz. 🙂
A nap végén persze mi is rádióztunk egyet – a fotón HA5UDS Dani lép ki az éterbe
Mindent összevetve ez is egy remek táboros nap (konkrétan csütörtök) volt. Reméljük, jövőre is meghívnak bennünket. Akár hogy is, mi készen állunk. 🙂
Mára ennyire futotta, de hamarosan érkezünk az újabb izgalmakkal!
73!
a HA5KDR kollektívája