Ez már a második kiállítási pont – ezúttal a Bálnában. (b-j) Olivér főhadnagy úr, HA5NKG Tamás, HA5CBM Miklós, HA7PTY Pityesz és Racsmány Döme. Jobbra rakétahajtómű – balra Enigma – közte meg pár kém-lom és egy mechanikus számológép…
Ahogy ígértük, felpörgetjük a beszámolók sorát. Hála Istennek akad miről írni, hiszen tartalmas időszak áll a csapat mögött…
Aki követi a klub életét, az előtt tisztán áll, a tagok hivatásuknak tekintik a múlt értékeinek megőrzését. Ebbe a törekvésbe illeszkedik sok más mellett az is, hogy – leírni is “szörnyű” – 2008 óta rendszeresen megjelenünk a Múzeumok Éjszakáján. Idén sem történt máshogy – sőt, merve nagyot álmodni most folytatólagosan két helyszínen (Szentendre, MH Altiszti Akadémia és a Bálna) hirdettünk látogatási lehetőséget.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az utóbbit alapvetően nem nekünk, hanem a Zsámbéki Rakétabázisnak ajánlotta föl, de mivel a kapcsolat kiváló, önként jött az ötlet, hogy mi is színesítsük a palettát. Sőt, amikor a múzeum számára kiderült, hogy esélyes a jelenlétünk, akkor még nagyobb lett az öröm minden oldalról.
Sokak nagy kedvence Szentedréről, az MH Altiszti Akadémia rádióállomásáról – íme az R-154 Molibdén. A készülék szép esztétikai állapotban van, működik és gyakorta be is szoktuk kapcsolni. Tőle balra a pápai légikikötőben 1945-ben használt FuG10SL hosszú hullámú adófej egy tápegységbe építve
Az invitáció jól esett, de az idő rövidsége miatt kissé matekolni kellett, ki ér rá s mit tud magával hozni. Egy gyors telefon ment a Kibervédelemre, ahonnét Olivér főhadnagy úr a parancsnoka, Pozderka Gábor ezredes úr engedélyével elhozhatta az általunk korábban működőképessé tett Enigmát, így a slágercikk is meglett a mozzanathoz.
Mint írtuk, az idei Múzeuméj első etapja a laktanyában volt. A látogatók az ügyintézésért és a belépési engedélyekért Frankó Imre ezredesnek tartoznak köszönettel – de mi is hálásak lehetünk neki, hiszen mégiscsak egy szombatról beszéltünk, amikor egy csomó idegent kellett beengedni a kaszárnyába.
A rádióállomás ajtaját tízkor nyitottuk és délután fél kettő felé zártuk be, majd nyomás haza, fürdés, gyors ebéd és 16:30-ra már a Bálnában kellett lennünk. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az épületben az egyik legjobb tárlathelyet kaptuk meg, ugyanis rögtön a bejárattól bal kézre belénk ütköztek a népek. 🙂
Az R-375, azaz az úgynevezett KGB felderítővevő a KGST és VSz időszak fénykorából. A berendezés frekvenciatartománya eléri a szédületes 500 MHz-et! A laktanyai látogatók ezt is megnézték – sőt, be is kapcsoltuk, s miközben végigvettük a rádiókat, a háttérben diszkréten szólt rajta a légiforgalom…
A Bálna délután hatkor nyitott és hajnali egykor zárt. A csúcsidőszak cca húsztól kezdődött és éjfélig tartott. Összességében szerintünk olyan hat-hétszáz ember jött oda az asztalunkhoz. A legnagyobb sikert érthető okokból a Kibervédelem Enigmája (és a kávé (by Döme! 🙂 ) aratta le, de az emberek kíváncsiak voltak a mechanikus számológépre is. Utóbbi amúgy a legfiatalabb korosztálynál verte le a biztosítékot – s hozta a zajos tetszést.
A jobb szélen látható izé’ egy II. világháború előtti-alatti (jó eséllyel) magyar ügynöki adó-vevő berendezés
A buli – mondhatni szokott módon – kiválóan sikerült. Nem csak a betérők, hanem mi is elégedetten bontottunk asztalt bőven éjfél után. Ha minden jól megy, jövőre talán megint megvillanunk valahol a Múzeumok Éjszakáján… 🙂
Mára ennyire futotta, de hamarosan jön a folytatás.
73!
a HA5KDR csapata