Múlt kategória bejegyzései

Az R/1a és az R/3 adó-vevők belvilága


Hozzászólás

Érdemes végiggondolni, ha nem lett volna egykor (és nem lenne ma) híradás, akkor bármiféle ellenállás cca húsz perc alatt összeomlana, lévén se lőszert nem tudnánk kérni utánpótlás gyanánt – se a sebesült bajtársakat nem lennénk képesek hátravitetni a kapott információk alapján a műtőben “bekészült” orvoshoz. Hírközlés (és az arra való vissza-visszatérő emlékezés) tehát kell – még akkor is, ha a hazai katonai vonalat vivő gyűjtők évtizedek óta alig képesek túlnézni a “hagyományos” puska-szurony-kard-kitüntetés-egyenruha ötös szentségén…

07ac7b55-be56-406d-8228-a857d5d71649

Íme mai “belenéztünk a dobozba” címzésű cikkünk tárgyai az R/1a, valamint nagyjából egykorú társa, az…

Folytatás →

Nyomtassunk R-30 csatlakozót (is)!


Hozzászólás

Az R-30-as adó-vevőről korábban öt részes sorozatot közöltünk. Ugyan akkoriben nem utaltunk rá, de a tárgyalt berendezésből a rádióklub tulajdonában két adó valamint egy-egy vevő és tápegység található. Mindez nagyon szép és jó, ám “aprócska gond”, hogy kábelünk és csatlakozónk nincs egy fia darab sem. Helyesebben nem volt – eddig, mert szeretett barátunk Zsolt a közelmúltban legyártott egy egész garnitúrát a hiányzó eszközökből. Így hamarosan jöhet a kábelszerelés és az óvatos élesztés…

A fotókat szeretett klubtársunk, HA5SPA Péter készítette.

a77157b8-d19e-4ef8-95f6-78837429d222

Mint egy édességes dobozka – s bár nem ehetők, mégis, nekünk mindegyik hatalmas kincs!

Folytatás →

Íme az R-113 részleges leírása


Hozzászólás

Az elmúlt hetekben közösségi oldalunkon sokat foglalkoztunk az R-113-as berendezéssel. A posztok nyomán számos levelet kaptunk, melynek küldői azt kérték, ha van, osszuk meg ennek a készüléknek a leírását is. Sajnos ezt nem tudjuk megtenni, lévén ilyen bumáskánk nincs – ugyanakkor jó hír, hogy a D-944 páncélozott szállító harcjármű anyagismereti és igénybevételi utasítása (GJMŰ/38) című könyv tartalmaz néhány oldalt az említett adó-vevő használatáról. Ezt tehát gyorsan beszkenneltük – így ha javítani nem is, de legalább helyesen használni tudjátok. A leírást a klub digitális könyvtárában helyeztük el, azaz ott keressétek.

Mennyien vagyunk – máshol?


Hozzászólás

Szerényen, mégis büszkén mondhatjuk, a HA5KDR amúgy is több ezres olvasottságot hozó cikkeinek sorából is kiemelkedett legutóbbi három írásunk – amelyek csak a közösségi oldalunkon napok alatt öt-hatezres tömeget vonzottak. Az okokat persze sejtjük, hiszen a kullancsokkal és a vaddisznókkal való kéretlen találkák nem csak a SOTA és RTF fanokat érintik, hanem úgy általában mindenkit, aki szereti az erdőket-mezőket járni. S ugye ott volt az az írásunk, melyben azt taglaltuk, hogyan változott a hazai amatőrök (és az azokat esetlegesen tömörítő klubok) tábora-mennyisége az elmúlt években. Ez a dolgozat egyenesen kilőtt – ami egyben kellemes visszaigazolást is jelent számunkra, hogy a minőségi és színvonalas összeállításokra igen nagy igénye van a hazai rézdöngölőknek. A közlés nyomán rengeteg köszönetet kaptunk, ugyanakkor számosan felvetették, jó lenne egy olyan “folytatólagos” írás is, amely más országok viszonyait taglalja. A HA5KDR-en nem múljon, lássuk, mit sikerült e téren innen-onnan összebogarászni. Előre szólunk, ez is hosszú anyag lesz…

HA7EO Attesz erősen töri valamin a fejét – lehet, pont azon, mennyien is vagyunk a világban?

Folytatás →

A gyűjtő polca – Katonai zseb-lexikon


Hozzászólás

A közelmúltban két résszel is gazdagodott a Gyűjtő polca című sorozatunk. A cikkek nyomán befutott privátim pár kedves, buzdító levél, melynek szerzői arra ösztökéltek, folytassuk az írást. Persze lehetőleg olyan, a katonai rádiózás tárgykörébe tartozó művekkel, melyek helyel-közzel azért elérhetőek az antikváriumok polcairól vagy a börzék standjain. Az alább elétek tárt alkotás is ilyen, hiszen alig egy hónapon belül két eladó darabba futottunk bele a Múzeum körúton. És igen, az áruk sem volt vészes.

photo_2022-03-20_21-25-58

Szép barna kötés, az egész alkotás szó szerint elfér egy férfitenyéren

Folytatás →

A gyűjtő polca – Az R-105d, R-108d, R-109d, R-114d rádiókészülékek javítási utasítása


Hozzászólás

Tegnap bemutattuk a címben szereplő rádiókészülékek kezelési könyvét- ma pedig a hozzá szorosan kapcsolódó javítási utasítás jön a sorban. Egyrész így logikus, másrészt ez is van annyira fontos, mint az előző bumáska…

photo_2022-03-10_21-34-53

Ezt is megfogta az idő – de legalább magvan és ki lett fizetve 🙂

Folytatás →

A Gyűjtő polca – Az R-105d, R-108d, R-109d, R-114d rádiókészülékek kezelési utasítása


Hozzászólás

91f838ec-d191-4104-8bfe-97de5cb81fd0

Kissé viseletes, de legalább nincs rajta hitel! 🙂

Az elmúlt hónapokban ismét a figyelem középpontjába kerültek a fenti leírásban szereplő rádiókészülékek. Mindez annak köszönhető, hogy valami okból rengeteg, jellemzően eszement áron kínált (és amatőr célra átalakítás nélkül totálisan használhatatlan) R-105d bukkant föl a hazai piacon. Persze tudjuk, a hülyeség semmiben nem jelent akadályt – így ez ellen mi a szerény eszközeinkkel legfeljebb annyit tehetünk, hogy az eredeti bumáska bemutatása okán mintegy melléktermékként e felületen is közhírré tesszük, mire érdemes figyelni, ha az ember ilyen berendezés megvásárlásában töri a kobakját…

Folytatás →

Megjavítottuk az Enigmát


2

cf9972de-55cc-4313-b9c7-dd8b52f031fc

Itt még félkészen, de már látszik az alagút vége!

Olykor unalmasnak hatnak a hálálkodó bevezetők – s néha tényleg azok is. A hajtás után kezdődő köszönetsor azonban – gondoljon bárki bármit is – valóban szívből jön. Elég csak arra utalni, hogy ha a benne szereplő emberek nem állnak össze “láncolattá”, akkor soha nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy nem csak kézbe foghatunk, hanem meg is javíthatunk egy második világháborús német rejtjelező berendezést, azaz egy Enigmát. Az pedig már csak hab a tortán, hogy e masina valójában a magyar nemzeti titkosítástörténet egyik jeles darabja…

Figyelem: ez egy hosszú cikk lesz – de legalább igyekeztünk alaposak lenni.

Folytatás →

Emlékezzünk


1

Budapest ostroma a második világháború történetének egyik legvéresebb eseménye volt. Nekünk, magyaroknak különösen fájó, ami akkor történt, hiszen szeretett fővárosunkat szinte teljesen lerombolták a harcoló felek. Az események értékelése nem a mi dolgunk – ellenben emlékezni nem csak szabad, hanem hitünk szerint kötelességünk is.

Mindenkire. Felekezet és politikai jellegű hozzáállás nélkül.

S ha maga az ostrom (mint előjel és értékelés nélküli jelenség) totálisan értelmetlen volt, akkor vajon mit mondhatunk a kitörésről? Február 11-én alig egy-másfél óra leforgása alatt többen haltak meg, mint egy-egy (akár) győztes középkori ütközetünkben.

Az emlékezés (olykor elementáris) kerülése hitünk szerint botorság, hiszen e nélkül semmit nem lehet rendbe tenni.

Sem a fejekben, sem a szívekben.