Nem rosszak a hazai börzék sem – a külföldiek meg még izgalmasabbak! Az alábbi fényrajzokat HA1UK Karesz, győri ápolttársunk rögzítette Eggenfeldenben. Pár árat is közlünk a miheztartás végett…
HiFi torony FuG16z-kből… 🙂
Ha az ember vidéken jár, érdemes fölkeresnie barátait. Egyrészt a kedves amateurtárs otthonában eltöltött idő megnyugtatólag hat a lélekre és az idegrendszerre, másrészt ha esetleg az illető még ápolt is, akkor pláne megéri a látogatás. Mivel a e sorok írója a minap Csopakon, a honvédüdülőben tartott egy rövid, de reményei szerint annál inkább gondolatébresztő előadást önként jött az ötlet, ugorjunk át HG2UW Zolihoz Balatonfüredre. A távolság csekély, ápolttársunk meg pont rá is ért…
Elöl Zoli – hátul a gyűjteménye egy része. Fölhívnánk a figyelmet a deréktájon szemlélhető ML vevőre, amely gyönyörű és tökéletesen működik…
Egyik kedvenc sávunk a négy méter, így nem csoda, ha rendre beszámolunk az “ott” zajló eseményekről. Most Norvégiából érkezett egy hír, mi szerint…
Az R-107 az egyik legismertebb és legelterjedtebb lomhalom hazánkban. E sorok írójának például nyolc darabja van – csöves, tranzisztoros, digit-kijelzős és az ugrókódos M változat. Mind működik, ahogy köll’ – hiszen R-107-ből sohasem elég! 🙂
Hát nem csodás! E sorok írójának nyolc 107-e van – köztük a híres M-is. (Személyes megjegyzésem: egyszerűen nem bírom nézni, ha egy ilyet valaki szét akar szedni, így inkább megveszem…)
Mint ahogy eddig, úgy most is HA2TO Árpádnak tartozunk köszönettel a djvu-ból pdf-be történt konvertálásért.
A HA5KDR digitális kikötőjének olvasói megszokhatták, hogy előszeretettel közlünk illetve mutatunk be mindenféle exkluzív tartalmakat. Mivel tisztában vagyunk vele, hogy az ide tömörülő (ám más és más betegségi szinten leledző) ápoltak rendszeres, azaz legalább heti egy alkalommal esedékes gyógykezelésre szorulnak, így most (is) egy olyan könyvet osztunk meg a nagyközönséggel, amely balzsamnak is beillik. Az R-106 fontos része egy gyűjteménynek – még akkor is, ha…
Egy szép R-106-os készülék (A fotó a greenradio.de oldal tulajdona.)
Az alább bemutatásra kerülő anyag djvu-ból pdf-be történt konvertálásáért HA2TO Árpádnak tartozunk köszönettel.
A gyűjtő egyik fő ismérve, hogy ismereteit folyamatosan igyekszik gyarapítani. Az alábbi két kötet a hetvenes évek hadi híradását taglalja, így közlésük már nem fáj senkinek…
Az adathalmaz djvu-ból pdf-re történt konvertálásáért HA2TO Árpádnak tartozunk köszönettel.
Egy példásan felépített amateur állomás az R-130M készülékkel (HA8BIT Péter)
Írtunk ugye a minap a külső D-2-es raktárról, ahonnét az a sok szépség előjött. Volt ott Fu Mb4 Samos is, amely valahová “felfelé” vándorolt. Új tulajdonosa (és köztiszteletben álló ápolttársunk) kattintott róla pár fotót – ezt osztjuk meg most nagy szeretettel az amateurtársaknak…
A készülék már életjeleket produkál… 🙂
Jáky Józsefre szokás úgy hivatkozni, mint a magyar radarfejlesztés atyjára. Minden tiszteletünk mellett ez a “tény” nem állja meg a helyét, hiszen a kiváló katona-mérnök ugyan kormánybiztosként tényleg felmérhetetlenül sokat tett a hazai lokátorok gyártásba viteléért, de az “atya” kifejezés sokkal inkább illik Bay Zoltánra és kollégáira, mint rá. HA8QC Wlassits Nándornak a témát feldolgozó kiváló könyvét egyébként mi magunk is bemutattuk a közelmúltban – s mivel abból minden szépen kiderül, nem ismételnénk az ott közölteket. S ha már itt tartunk, ezen digitális kikötő is sokat foglalkozik a kérdéssel…
A kiadvány djvu-ból PDF-re formázásáért HA2TO Árpádot illeti a köszönet!
Egy raritét’ kiegészítő – és nyálcsordítóan szép illusztráció – HA5IT Tamás barátunk kollekciójából
Legendás lomhalom az R-104. Létezett belőle sokféle kiszerelés – igaz, ezek döntő többsége mára eltűnt az idők homályában. Most azonban egy remek diafilm révén föleleveníthetjük a régi, szép időket… 🙂
A djvu fájlból PDF-re történt konvertálásért HA2TO Árpádnak mondunk újfent hálás szívű köszönetet.
Egy R-104 a radiomuseum.hu kollekciójából
Létezik ugye a külső D-12-es raktár, ahonnan például a Collins R-399 előjött vagy ahonnét Ádám barátunk csöve is származik, aztán van a D-13-as is, amely egy csomó fantasztikus lomhalommal ajándékozta meg úgy két héttel ezelőtt Sanyi barátunkat. Persze önként jön a felvetés: ahol van D-13 – ott lesz D-1, -2, -3 és így tovább ki tudja meddig… 🙂 Most egy nagyon kedves amateurtársunk tippje nyomán, másfél esztendős várakozás után végre bekukkanthattunk a külső D-2-be, ahol egészen elképesztő kollekcióra bukkantunk…
No? Ugye hogy ugye?! 😮 (MwEc második világháborús Wehrmacht vevőkészülék csodás állapotban. S ha jobban megnézzük e fotót, akkor felfedezhetünk ott más raritásokat is…)