Rádiózni deszkákkal is lehet, nem szükséges hozzá milliós csodacájg. Ha pedig akad egy jó program – mint esetünkben a JS8 – akkor a lenézett, a közítélet (jelentsen ez bármit is) szerint kövület, uraság által megunt “vackokkal” is lehet szép eredményeket elérni. Alább HA5SPA Péter mutatja be, miként működik e remekül megírt és könnyen használható, ám sajnos méltatlan ázsión kezelt program, azaz a JS8…
Tegnap a laktanyában beröffentettük a négy méteres konvertert, mert kedvenc oldalunkon a népek azt írták, a sávban erőteljesen hömpölyögnek a kollégák jelei. Pár QSO született – de nem “csak”… 🙂
Soha nem unalmas nálunk a klubnap. Tegnap például összeraktunk egy, a külső D-1-es raktárból zsákmányolt, “egyáltalán nem biztos, hogy működik” jelzővel illetett R-130M adó-vevőt, s némi kattingatások után HA4AA András tíz MHz-en távíró üzemmódban remekül összejött UA0WW-vel. A távolság mintegy ötezer kilométer volt…
HA5SPA Péter ma kézbe ragadta a pákát, a fúrót, az ónt meg még pár szerszámot, s olyan pöpec táplálást hekkelt az R-107-nek, hogy kénytelenek vagyunk azonnal megosztani a fejlesztést. Nem lesz hosszú az írás, de ne is ezt nézzétek, hanem sokkal inkább azt, hogy ilyen apróságokkal is fel lehet dobni a hosszú, meleg/unalmas/munkátlan hétvégéket…
Na! Csak utolérjük magunkat lassan! 🙂 Mert ugye volt a munkás kedd, meg aztán múlt szerdán-csütörtökön két raklapra való amerikai tartalékos tiszthallgató, tokkal-vonóval, ahogy köll’ – s akiket be is ígértünk nagy titokzatosan. Fontos leszögezni, a látogatásos esemény második napján megjelent Gabi, HA5SPA Péter “nője”, ki hatalmas segítséget jelentett a szinkrontolmácsolás terén. És persze gyermekük, “elmaradhatatlan” Levente is színesítette a programot. A személyiségi jogokra és katonai üzemre való tekintettel szűk, de a lehetőségekhez mérten színes beszámoló következik alant…
A fenti fényrajzon egy 10×50-es magyar gyártású ASzT szögtávcsővel Levente skuvizza a tájat. Úgy vélem, mindenki jobban járt, mint ha Pétert vagy e sorok pohos íróját kéne szemlélnie e remek optikai szerkezetbe tekintve. Gabi meg ugye eleve foglalt, így ő most kiesik. 😉 Az amerikai kollégákra meg mindenféle biztonsági előírások vonatkoznak, így róluk ilyen pöpec fotót nem is lehetne közölni.
FolytatásA történelem olykor tréfát űz a gyűjtőkkel. Akadnak ugyanis olyan tárgyak, melyek esztendőkön át nem láthatóak sehol, majd hirtelen pár hónap alatt több is előkerül belőlük. E csoportba tartozik a címben említett lomhalom, amelyből (a szerző tudta szerint) az elmúlt szűk egy évben öt darab is gazdát cserélt. Az alábbi írás egyrészt egy szűken vett ismertető – másrészt kedveskedés Rozsdás nevű Győr-Sopron-Moson megyei ápolttársunknak – akinek ez úton is gratulálunk nemrég született gyermekéhez. 🙂
Ahogy múlt héten ígértük, érkezik a folytatás a “Fridis” képekből. Most a modernitás jegyében szemezgettünk a fényrajzokból – viszont ez annyit is tesz, hogy néhányhoz nem lesz infó, hiszen e sorok jegyzője bizonytalanul mozog az újdonságok között. Viszont Ti biztos jobbak vagytok ebben, így nem lesz gond a csekély sorokat kiegészíteni. S még egy apróság: lefelé haladva jutunk egyre közelebb korunkhoz.
Electraft csodák – vélhetően több volt a nézője, mint a jövőbeni tulajdonosa. Ez ugyanis még “ott” sem tartozik az olcsó rádiók közé…
FolytatásHA5TBN Dani, HA5CLF István és HA5IKS Pisti együtt több mint ezer képet lőttek a múlt héten “Fridiben”. Nem fogjuk feltenni mind – egyrészt eleve nincs rá helyünk, másrészt nem is célunk ilyen tömegű képdömping előidézése. Ellenben kiválogattunk pár szép régi lomot és modern készüléket, mintegy érzékeltetve, mi minden van Németország és Európa legnagyobb amateur-találkozóján.
Enigma nélkül nincs német találkozó… 🙂
FolytatásIsmét jót mulattunk Apátistvánfalván! S bár az időjárás döntő részt remek volt, de az eső idején sem unatkoztunk. A radarezredes honvédek ismét megtiszteltek jelenlétükkel, s Béndek József altábornagy, a határőrség utolsó parancsnoka is újfent ott járt Apátistvánfalván. Az alábbi képes beszámoló a lényegre szorítkozva igyekszik visszaadni az eseményeket. A cikk végén pedig lesz “erős idegzetűeknek” rovat is… 🙂
Jó itt, együtt lenni! A munka rengeteg – de valójában ez a legkevesebb! A barátok vidámak, szólnak a rádiók, mindenki szorgoskodik és tudja a dolgát – s Apátistvánfalváról már csak Ti hiányoztok! Az alábbi képes beszámoló táviratú jellegű, de szeretettel készült… 🙂