Hol érdemes kutatni a sávban a Hellschreiber jelek után?

A minap hatalmas FeldHell partit rendeztünk a négy és a hat méteres sávban HA5IKS Pistivel. A QSO-k során felvetődött, vajon mi az oka annak, hogy a hazai amateurtársak csak elenyésző számban művelik ezt a csodás múltidéző üzemmódot? Természetesen tudjuk, nem lehet mindenki olyan szintű ápolt, hogy a rádió végére akasztott eredeti mechanikus szerkezetekkel vadásszon az éterben – ám az adó-vevő mellett álló PC-vel már tökéletesen lehet nyomulni FeldHellben. Az e célra használt és méltán népszerű MixW program egy 155 MHz-es (igen, jól látjátok) kövületen is prímán elfut. (Már csak tudom, otthon és a laktanyában is ekkora teljesítményű masinát használok.) Az alábbi írás nem a működésre fókuszál, hanem megkísérel a kezdőknek pár praktikus tanácsot adni abban a tekintetben, hogy hol érdemes a jellegzetes prüntyögő jeleket keresni a sávokban…

Egy echte FeldHell masina “Fridiből” HA5IKS Pisti által lefotózva. Ha jobban megnézzük világossá válik, hogy a sokpólusú csatlakozó helyére tett lemez nem tákolmány, hanem eredeti gyári pótlás. Egy biztos, különleges példánnyal állunk szemben…

A témáról kiemelt részletességgel a csatolt linken írtunk korábban: Link

Folytatás

A Telefunken 31 W készülék bemutatása – írta HG2UW Cséry Zoltán

Alább HG2UW Cséry Zoli írása következik. Zoli OM gyűjteményének egyik polgári rádióját mutatja be igény szerint sok képpel – mint fogalmaz, számára ez a legkedvesebb darab. Balatonfüredi amateurtársunk nemrégiben szerepelt Az ember a hívójel mögött című sorozatunkban. Link

Együtt a nagy csapat – jobbra a hangszóró, balra a rádió

Egy korabeli reklámlap

Folytatás

Újfent pár szó a négy méteres sávról

Sajnos továbbra sem túl népszerű a négy méteres sáv a hazai amateurtársak körében. Az elzárkózás bizonyos szempontból érthető, hiszen hazánkban elég nehéz kizárólag itt működő összüzemmódos berendezést találni, a gyári RH-URH készülékek pedig általában inkább csak a “nyitás” után képesek ott megjelenni. (S ez utóbbi tény semmiképpen nem egyenlő azzal, hogy a 70 MHz-en valójában jól is működnek.) A legjobb megoldás manapság szerintünk a konverter – klubunk tagjai SSB-n és CW-n egytől-egyig e módszerrel dolgoznak, míg az FM szegmensre általában az “uraságtól levetett” ipari fakockák (lásd a lenti videót) az elterjedtek.

Mint azt többször írtuk, egyfajta küldetésnek tekintjük a sáv megismertetését. Az alábbi, képek nélküli cikk egy rövid bemutatása annak, hol érdemes (legalább) hallgatódzni, ha az embernek akad otthon egy szkennere.

Folytatás

Az ember a hívójel mögött – HG2UW Cséry Zoltán

A morzét tartom a valódi rádiózásnak, annak ellenére is, hogy nekem eddig még nem sikerült teljesen elsajátítanom – mondta honlapunknak HG2UW Cséry Zoli. A HA5KDR Az ember a hívójel mögött című sorozatának második portréjából egyebek mellett az is kiderül, a balatonfüredi amatőr első lépéseit gyermekként, egy fadobozos műsorvevő izzó elektroncsöveink hatására tette a hobbi irányába. Zoli OM természetesen volt katona, ám mivel szebben írt, mint a többiek, a híradómunka helyett a tisztek vadásznaplóját kellett töltögetnie…

Zoli otthon, szeretett rádiói körében. Ha jobban megnézzük a fotót, láthatunk néhány valódi különlegességet… 🙂

Folytatás

HA5CH Pista visszaemlékezése a Szputnyik-1-re

Izgalmas felhívást tett közzé a minap HA5LR Irházi Sándor amateur-társunk. Sanyi OM a Szputnyik-1 október 4-én esedékes szárnyalásának hatvan esztendős évfordulójára szeretne egy összeállítást készíteni. Azt kérte, bárki, aki tud valamit e hajdani jeles eseményről, jelentkezzen nála. A HA5KDR ezzel a rövidke interjúval kíván hozzájárulni az anyaggyűjtéshez.

Íme a Szputnyik-1 – hát nem fantasztikusan néz ki? Ugye, hogy igen! (forrás: wikipedia)

Bip-bip-bip – mindössze ennyit adott a magasból, mégis megváltoztatta a világtörténelmet. Csaknem hatvan esztendeje, 1957. október 4-én lőtték föl Bajkonurból az első műholdat, a Szputnyik-1-et. Az ötvennyolc centiméter átmérőjű, 83,6 kilogramm tömegű szerkezet négy darab, 2,4 méter hosszú antennát hordozott, s a fedélzetén lévő rádió teljesítménye mindössze egy Watt volt. A negyven és húsz MHz-en sugárzott Morze-jeleket a világ amatőrjei mellett a katonai állomások is figyelték – egyikük HA5CH Pista volt, aki a nagy idők tanújaként mesélte el nekünk a részleteket. Alább egy, a honlapunkon kevéssé megszokott miniinterjú következik.

Folytatás

Csináld magad- R313M2 by HA8ADI Ádám

Sokszor áll elő az a helyzet, hogy ha kezünkbe  kerül egy katonai rádió , nem tudjuk beüzemelni, mivel nincsenek meg a szükséges tápkábelek. Ilyen helyzetbe kerültem Én is egy R313M2-es lommal. Kis szerencsével van esélyünk eredeti kábeleket szerezni, ez a legjobb megoldás, mivel hozzá sem kell nyúlni. Amennyiben ez nem sikerül magunk is készíthetünk megfelelő “madzagokat” , itt a kritikus pont a megfelelő csatlakozók beszerzése, ez valamivel egyszerűbb, mint egy komplett kábel beszerzése, mivel az oroszok sok helyen használtak ugyan olyan csatlakozókat.

Portré… 🙂

Folytatás

Tizenhárom karakter – azaz mi is az a JT65 és JT9? I. rész (HA5CLF és HA5IKS közös írása)

Valamikor a távíró volt az egyetlen rádióamatőr kommunikációs lehetőség. Majd amikor megjelent a fónia (AM és az SSB), egyesek az öreg rókák közül rosszallóan nézték, de hiszen ez telefon nem is amatőr rádiózás. A fejlődés persze nem állt meg és számtalan új kommunikációs lehetőségel bővült a repertoár. Szinte megszámlálhatatlan digitális amatőr kommunikációs mód van ma használatban. Először jött a jó öreg radioteletype, vagy más néven RTTY. Van aki még hallotta mechanikus készülék zakatolását, lévén korunkban asztali számítógépen fut az is. Aztán jöttek a PSK31, MFSK, PACKET, THROB, OLIVIA, csakhogy megemlítsünk párat a teljesség szüksége nélkül. A digitális kommunikációnak a célja a lehetőleg hibátlan adatátvitel, és különböző zavarási körülmények közt is biztosítható kommunikáció lehetősége. Bár a legtöbb ilyen kommunikáció, beleértve a fóniát is természetesen, sokáig alulmaradt a távíró és a távírász jó füle mellett, ma ez már nem így van. Különösképpen a JT65 és JT9 digitális mód, amiről írni szeretnék, amely még akkor is áthidal két pontot, amikor már füllel nem is érzékelhető a jel.

Nem annyira bonyolult, mint ahogy kinéz – sőt!

Folytatás

Napfelkelték naplementék RH-s terjedések

Ma kora hajnalban W6S állomást vettem 559-el 7 MHz-en, ahol jóval nagyobb volt a zaj a szokásosnál. A QRZ.COM-on 85 volt az SFI és 3 a K. Az elektromágneses sugárzást segítette a felénk forduló 2671-es sorszámú napfolt is. Ennek erejét az SN = 33 mutatja. Érdekes, hogy ha ugyan az is a napfolt, ami már egyszer felénk fordult, kaphat új sorszámot is. Ezt egy korábbi filmjéből tudtam meg a Napidőjárás jelentő hölgytől.

7,016 MHz-en 1:42 UT-kor csináltam egy QSO-t SV1MF/8-al az IOTA EU-067-es szigetről. Nagyon zajosan jött ő is, de legalább sikerült az összeköttetés, nem úgy mint W6S-el az USA-ból. Többször próbálkoztam, de ő csak az amerikai földrészről jövőket hallotta meg. Szinte mindig vettem a partnereit is a nagy zaj ellenére.
Folytatás

Egy megkésett ízelítő – pár gondolat „A Gamma-Juhász légvédelmi lőelemképző” című könyv kapcsán

Ennek a nyúlfarknyi könyvismertetőnek a negyvenes években, de még bőven a háború előtt kellett volna megjelennie. Az, hogy nem került a lapokba, persze érthető, hiszen a kiadvány a korszak csúcstechnológiáját, az elektromechanikus számítógépet tárgyalja – azt, amellyel közel háromszázötven (más adatok szerint csaknem hatszáz) ellenséges gépet lőtt le a Magyar Királyi Honvédség légvédelme 1939-től 1945-ig. A hiányosságot persze pótolhatták volna a lapok 1945-től kezdve bármikor, ám érthető okokból a harcok elülte után nem ez, hanem a mindennapi túlélés lett a fő csapásirány. No meg arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a szovjet megszállás alatt nem igazán volt tanácsos hadi jellegű titkokkal dicsekedni, pláne, ha azok magyar fejlesztésűek. E megkésett – és terjedelmileg nem jelentős – ismertető a Gamma Rt.-nek, s azon belül a korszak egyik legjelesebb mérnökének, Juhász Istvánnak állít emléket.

A szóban forgó könyv fedlapja (HA5CBM)

A HM HIM tulajdonában lévő restaurált lőelemképző (Fotó: Leéb Ádám, MH)

Folytatás