Az utolsó kilogramm cukor – édes-bús visszaemlékezés HG4UK Zsoltra

Szokás mondogatni, egyszer minden elfogy. Az állítás persze nem igaz, hiszen akad számos olyan érték, amely örök – de például a cukorra már kevéssé mondható el ugyanez. HG4UK Zsolt egyszer hozott tíz kilogramm édes mérget a közösségnek, amiből az utolsó csomagot alig két hete bontottuk föl. Pedig de régen kaptuk…

HG4UK Zsolt

Folytatás

Nyerő páros – az R-326 és az R-323

Nehéz a helyzetünk, hiszen vajh’ mi újat lehet elmondani a keleti blokk legnépszerűbb vevőkészülékeiről, az R-326 RH és az R-323 URH rádiókról? Keveset fogyasztanak – ezt szinte már az újszülöttek is tudják, akárcsak azt, hogy a tápfeszültségük 2,4 Volt. Az viszont kevéssé közismert, hogy ha valami elpusztul a VFO-ban, akkor a boga életben nem lesz többé pontos. Az alábbi ismertető a tőlünk megszokott stílusban íródott, s főleg a használhatóságot igyekszik fókuszba helyezni. Pár sztori csak azért került bele, hogy ne aludjon el a közepére az olvasó. A kivételesen személyesebb stílusért pedig eleve a látogató bocsánatáért esedezem. S még valami: a cikk végén ott a meglepetés-bomba, ami minden felhasználó szívét megdobbanthatja.

Portré – R-326

Folytatás

A legjobb hazai „lomhalom”: az R-1340

Rádióamatőr szempontból ez a legjobb magyar katonai rádió. Az FM-et leszámítva minden üzemmódot tud, amit egy hagyományos készüléktől elvárhatunk, továbbá tartozik hozzá egy masszív automata antennaillesztő s a teljesítménye száz vagy húsz Watt lehet – korántsem mellékesen pedig egy gombnyomással dönthetünk a rátett két darab antenna között. Hogy mégsem túlzottan elterjedt, az java részt annak köszönhető, hogy eleve keveset gyártottak belőle. A készlet kisebb részét elvitték az araboknak és Afrikába (Szahara rád. áll.), más részét a rendszerből történt kivonása után felaprózták, kisebb részét pedig ketten-hárman ellopták és – mi mást csináltak volna vele idehaza, mint hogy azt is – szétszedték. (Hiába, no, mi ily boldog és szellemiekben gazdag országban élünk.) Magánkézben – szerintünk – így legfeljebb két-három tucat lehet itthon és maximum egy tucat külhonban. (Mni tnx arab tavasz nevezetű rémálom.) Futott még CM-101 néven – ezek állítólag a kísérleti és nullszériás darabokat jelzik. Alább a tőlünk megszokott szubjektív ismertető következik – azaz ne várj kapcsolási rajzot vagy alkatrészjegyzéket.

Hát nem gyönyörű?

Folytatás

Szép, nehéz és érzékeny – pár gondolat az R-399 Katran vevőről

Mi kell egy amatőrnek? Elsősorban egy jó vevő, lévén adni szinte bármivel lehet. Mi lehet az álma egy, a katonai „lomok” iránt lelkesedő hobbistának? Egy „szép” katonai vevő. Mármint IS. Ha e masina nem csak szép, hanem még érzékeny is, az külön öröm. Utóbbi igényt az R-399 és a hozzá tartozó panoráma (T) tökéletesen kielégíti. Figyelem, alább ismét csak egy kedvcsináló következik – azaz aki a kapcsolási rajzra kíváncsi, csalódni fog.

Ahogy a nagy könyvben meg van írva…

Folytatás

Meglepetés a javából: magyar rádiók a finn hadseregben 1939-1945 között

Figyelemfelkeltő hírrel és fotókkal lepte meg a minap az egyik ismerős e sorok íróját: „Elnar” barátunk a finn hadsereg által a második világháborúban használt R/1, R/3 és R/6 adó-vevők képeit küldte át. Jelen állás szerint biztosan csak kevés adat tudható – ám az már most kijelenthető, hogy e berendezések ismeretlen példányszámban a finn-szovjet téli háború alatt kerültek Északra. Az alábbi írás a saját gyors kutatásaim és Balás. B. Dénes, neves technikatörténész és gyűjtő, a magyar katonai rádiók sztoriját – Rajnai Zoltán ezredessel közösen – remekül és alaposan feldolgozó könyv írójának megjegyzéseit tartalmazza. Mi természetesen nem a téli háborúról fogunk oldalakat írni – aki erre kíváncsi, üssön föl egy történelemkönyvet, s tájékozódjon abból.

 

Folytatás

Levelet hozott a posta

Mindig nagy izgalommal várom azt a pillanatot amikor megérkezek az Őzike utca 37. számhoz és kinyitom a postaládát. Általában üres, olykor van benne néhány hirdetési cetli, havonta egyszer QST újság is található de levél az igen ritka. Ezért is bontottam ki gyorsan és kíváncsi voltam hogy HA7GZ Zoli a feladó vajon mit küldött nekünk illetve nekem mert ugye a levél címzettjeként a Novák Tibor is szerepel. Folytatás

A hadsereg rádiós igáslova – az R-130 és az R-130M Vüsztrel

A hatvanas években történt megalkotása óta használták harckocsiban, híradóautóban, fixen beépítve és sátorba telepítve, de talán még felderítésre is az R-130 és R-130M készülékeket. A Magyar Néphadsereg rádiói közül az egyik legjobban sikerült „lomhalom” e készülék, s értékét jól jelzi, hogy a honvédség korunkban is rendszerben tartja az R-142-es központokban. Szokásunkhoz híven jelen cikk nem a részletes kapcsolási rajzot vagy a működést taglalja, pusztán kedvcsináló szeretne lenni – leginkább azért, hogy az amatőrök és a kívülállók ne holmi lomha-nehéz és élettelen vasként, hanem értékként tekintsenek rá. E mellett gondolni kell arra, hogy a honlap olvasóinak döntő többsége nem egy száraz technikai közlönyt óhajt szemlélni, hanem elsősorban a használhatóság felől közelít…

Szentendre, R-130M

Folytatás

Hagyományőrzők látogatása

Jó barátokat fogadni az Őzike utcában mindig kellemes élmény. Különösen igaz e kitétel akkor, ha e barátaink épp olyan „ápoltak”, mint mi. Igaz ami igaz, a minap vendégül látott összetartó társaság tagjai nem elsősorban a rádiókészülékek, sokkal inkább a gépjárművek és egyéb vasak iránt lelkesednek, továbbá koránt sem mellékesen a határőrség és a rendőrség hagyományait ápolják – ám ettől még a hivatástudat mint alapattitűd közös.

Főztünk-sütöttünk, ettünk és ittunk egy jót a Hagyományőrző Rendőrszázad tagjaival, s közben megállapodtunk egy nyári közös projektről.

Folytatás