Ez egy gyorshír, semmi több: a Magyar Közlöny 2018/74. száma szerint újra lehet dolgozni hatvan méteren!
Egy logkivonat a múltból… 🙂
Ez egy gyorshír, semmi több: a Magyar Közlöny 2018/74. száma szerint újra lehet dolgozni hatvan méteren!
Egy logkivonat a múltból… 🙂
Ritkaság, épp ezért felemelő az ember életében az olyan pillanat, amikor a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolható hivatalos dokumentumok kerülnek a látókörébe, esetleg a saját kezébe. Jász József barátunk így járt, amikor nála kötöttek ki az alábbi, egy budai padlásról fölbukkant iratok. Az anyag eredetije Józsefnél pihen, de másolatban bekerült a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe is. Mi külön engedéllyel és hálás szívvel köszönve a lehetőséget az eredeti iratokból szemezgetünk. Figyelem, e cikk inkább érzéseket közvetít, mint lexikális tudást ad – de kivételesen úgy gondoltuk, így jobban visszajön a lényeg, mint ha telepakolnánk nevekkel és életutakkal az anyagot.
Ha valakiben lapul némi érzék a történelem és a misztikum iránt, akkor átérezheti minden sor súlyát. Talán elég csak arra utalni, hogy február 4-én már csak hét nap volt hátra sokak életéből. Külön felhívnánk a figyelmet a dokumentumokban szereplő nevekre – bár róluk a neten szinte mindent meg lehet találni Folytatás
Kedves látogatóink! Ha semmi nem jön közbe, akkor klubtársaink holnaptól csütörtökig egy különleges helyszínről jelentkeznek. Hagyományos értelemben vett cikk e héten legfeljebb pénteken várható, de a Facebook oldalunkon majd folyamatosan posztolunk fotókat. Military megszállottak, katonai ápoltak előnyben! Lesznek drónvideók is. Találkozzunk az éterben a számtalan /P és HA9HAF9A hívójellel!
Ha a klub Zil-131 tulajdonos, akkor az bizony kötelezettségekkel is jár – így például nem elég csak mutogatni, dolgozni is kell rajta “olykor”. Tegnap HA5IKS Pisti és e sorok írója nekiállt, s elkezdte rendbe tenni a híradójármű tetején lévő lábrácsokat. Rövidke beszámoló négy képpel…
A lábrácsok még a helyükön…
Május 6-án vasárnap délután egykor a Magyar Katolikus Rádióban népszerűsítettük az amateurizmus szépségeit. A HA5KDR tagsága ez úton is köszöni az orgánum munkatársának, Fazekas Gyöngyvérnek a remekbe szabott interjút. Digitális kikötőnk olvasói itt érhetik el a MKR hangtárát, s benne az interjút.
Baráti 73!
A HA5KDR csapata
A HA5KDR digitális kikötőjének olvasói megszokhatták, hogy nálunk rendszeresen fordulnak elő forrásközlések. Ennek tekinthető például a Magyar Királyi Honvédség Crypto-2-es kódoló eljárásának feltörése, a háború előtti hívójel-hívónév képzés ismertetése vagy a legendás kémrádió, az R-353 teljes készletének bemutatása. Most egy hasonlóan unikális téma kerül terítékre HA5TBN Dani Om jóvoltából. És persze a végére maradt a címben feltett kérdésre a felelet – az első itt közölt csoda ez volt, viszont amiről Dani itt és most ír, az még az RH Seg-15-nél is ütősebb cucc… 🙂
Pestiesen mondva: ezmiez?
Ez csak egy nyúlfarknyi anyag lesz, hiszen a készülék csak minimálisan különbözik a minap bemutatott R/16-tól. Szokásunktól eltérően most közreadjuk az összes, általunk talált adatot, így mindenki maga olvashatja, hogy e masina miben tér el az R/16-tól.
Ha sok jó ember összejön, akkor abból általában kedvező dolgok szoktak kisülni. Így volt ez tegnap is, amikor ugyan nem ezt terveztük, de mégis remek munkát végeztünk a birtokunkban lévő Zil-131-es híradóautón. Sok kép és kevés szöveg következik. 🙂 (A fényrajzokon látható amateurtársak felsorolása balról-jobbra értendő.)
A magasban HG6PTZ Tomi és HA7PTY Ptyesz, alul HA5TBN Dani, HA5OGR Lajos és HA7EO Attesz. A főszereplő TA-19-es árboc már vízszintesen hever a bodega tetején, míg jobbra a földön a két, kiegészítőket tartó láda szemlélhető
Mai napig nem tisztázott, hogy a Magyar Királyi Honvédség jelzéssorában meddig tartottak az R/számok. Mi számos előadásban és írásban is jeleztük, tévedés azt hinni, hogy az R/15-el lezárult a sor – olyannyira, hogy bizonyos források alapján R/18-ig terjesztettük ki az adatokat. A HTI könyv vitán felül álló eredetiségű, s abban az R/17 jelenti a záróakkordot. Ugyanakkor a kiadvány utolsó oldalai között egy magányos, az anyagba sehogy sem beilleszthető lapra bukkantunk. Ez egy hordozható nyolc kilowattos berendezés leírásának eleje. Persze nem állítjuk, hogy ezt titulálták R/18-nak, de a HA8BDE Dénes Om által korábban már bemutatott mozgóadóra (Soldatensender) talán ráillik. Jó lenne, ha előkerülne a többi hiányzó oldal is, hiszen akkor tisztázhatnánk a homályt – de szerintünk erre csekély az esély, mert (tudtunkkal) e HTI könyvek bár egy sorozat részeinek tekinthetőek, mégis csak egy példányban születtek.
Az R/16 kapcsolása a HTI 1943-as könyvéből
A minap bemutatott R/9-hez hasonlóan ez sem apró rádióállomás volt, s rá is igaz, hogy mind a neten, mind a katonai híradással foglalkozó könyvekben akad némi zavar arra nézve, hogy mit is tekinthetünk valójában az R/10-nek. Mint sokszor és számos helyen leírtuk, velünk céltalan vitatkozni, mert a tények (esetünkben az 1943-as kiadású HTI könyv) magukért beszélnek. Márpedig ha oda a korban rigorózusan azt írták, amit, akkor innen felesleges kétségbe vonni az adatokat. Utalunk itt például a reprádiók kapcsán más fórumokon kialakult polémiára, ahol egyesek a nyilvánvaló fényképek és leírások ellenére is kötik az ebet a karóhoz, hogy ők jobban tudják, melyik gépbe mit szereltek, mint azok, akik ezt a munkát anno valóban végre is hajtották. Mi tehát maradunk az eredetiségnél – az R/10 kapcsán is. 🙂
Az R/10 belseje az 1943-as HTI könyv szerint