Dacos Ambrus és léha Ypszilon – honvédségi hívójelek a háború előttről

A Magyar Királyi Honvédség hívójel-hívónév rendszeréről szó szerint semmiféle, a közember számára szabadon elérhető anyag nem született az elmúlt hetven esztendőben. A hallgatás persze bizonyos szempontból érthető: 1945. után nem volt tanácsos e kérdést feszegetni, 1949-től pedig a szovjet módszerre álltunk át. Mire elérkezett 1989-90, az alapanyagok elvesztek, így korunkra a C-1, C-2 és C-3 vagy a „00 kontyos” nem mond senkinek semmit. Pedig nagyon izgalmas lenne, ha tudnánk, hogy az a kevés távirat, ami a Hadilevéltárban megmaradt, milyen logika mentén keletkezett. Az alábbi írás egy eredeti dokumentum alapján tör be a rendszerbe. Kép nem nagyon lesz, s szöveg sem sok – ellenben amit adunk, az teljesen unikát. A cikk végén öt link található, amelyek a nagyméretú fotókra nyitnak ablakot. Egy kérésünk van csupán: ha idézed, hivatkozz ránk – ez ugyanis a tisztesség minimuma.

Ezt bizony soha nem használták föl! Pedig igény biztos lett volna rá…

E sorok írója a minap apró füzetet kapott édesanyjától. A dokumentumot valójában nem ő, hanem a gyerekkori barátnőjének, Verának a férje, György lelte, s ő adta ajándékba nekem. A címe nem sokat mutat: Hívójelek, hívónevek rádióállomások részére. A szürke fedeles füzethez tartozik egy zseb, amelyben egy lapocska pihen – az alján pedig egy megjegyzés: C1 rejtjelezés.
Ez már önmagában elgondolkodtató, hiszen a Magyar Királyi Honvédség rejtjelezéséről (nyilvánosan) semmi nem maradt meg, s az a három sovány, egy örökségben véletlenül felfedezett mondat, amely rést nyit a kérdésre sem ad rengeteg támpontot. A C-ről viszont saját kutatásaink alapján kijelenthetjük, az a Crypto-1-es eljárást takarja. Ezen túl még kettő létezett, a C-2 és a C-3 – amelyből a másodikat e sorok jegyzőjének két hét munkával sikerült feltörni. (Erről hamarosan külön cikkben számolunk be.)

Visszakanyarodva a füzetre, az egy-egy sárga, zöld, kék, barna és piros színnel jelölt táblázatot tartalmaz. Mint a tudnivalókból kiderül, mindig azt a színt kell használni, amelyet a parancsnokság elrendelt.
A színeken belül a táblázatok számozása (a római) I-től V-ig terjed. Minden táblázat tíz oszlopot tartalmaz (1-től 0-ig), mindegyikben tíz csonka hívójellel és hívónévvel egy-egy forgalmi kör részére. A táblázatok fölött lévő betűk (nevek) a csonka hívójelek kiegészítésére szolgálnak.

Valahogy így néz ki:

Mi ez a katyvasz?! 🙂

Hogyan kell használni? Az állomások hívójelének, illetve hívónevének meghatározásához a használandó hívójel táblázat színét, a hullámfolyószámot, az ehhez csatlakozó betűt és római számot kell tudni – valamint azt, hogy a forgalmi kör meghatározását elrendelő intézkedésekben az egyes állomások hányadik helyre vannak besorolva. Fontos megjegyezni, a MKH-nél a rádiókat nem frekvenciában, hanem hullámfolyószámban skálázták be. Azaz ha valaki az R/1-el akart kommunikálni egy R/2-es készülékkel, akkor mindössze három közös számon tudtak csak beszélni – azaz ennyi volt az átfedés a két skála között.

De elég az elméleti dumából, lássunk egy konkrét példát!

A parancsnok a barna szín mellett határoz.
A forgalmi kör hulláma 178 b I.
A forgalmi kört pedig eképpen határozta meg:

A sorban az

1. 4. gyalogezred
2. üres
3. 5. gyalogezred
4. üres
5. üres
6. üres
7. üres
8. 2. dandár parancsnokság

Felütjük a barna oldalt. Utána megnézzük, hogy a hullámfolyószám mögött milyen római szám áll. A hullámfolyószám utolsó számjegyével (8) meghatározott függőleges oszlopból az állomások besorolási helyének (azaz 1. 3. 8.) megfelelő csonka hívójeleket és hívóneveket kiírjuk egy celluloid lapra.

Ott a megfejtés, csak ki kell keresni! 🙂

Tehát az

1. 4. gy. e. csonka hívójele 5g míg a hívóneve karós …
3. 5. gy. e. csonka hívójele 6ä míg a hívóneve nyájas …
8. 2. dd. pskg. csonka hívójele 15 míg a hívóneve nyúzó …

Ezt követően az eredeti parancsban szereplő hullámfolyószám utáni kisbetű (b) és a táblázat feletti kiegészítőből a b-betűnek megfelelő névvel (esetünkben Bálint) kiegészítjük a forgalmi kör első állomásának hívójelét és hívónevét.

Azaz a 4. gy. e. jele: 5gb – karós Bálint lesz.

A többi állomás hívójelének meghatározásához is a táblázat feletti kiegészítőket használjuk fel olyformán, hogy a hullámfolyószámhoz csatlakozó betűtől („b”) kiindulva annyi betűt hagyunk ki, amennyit a csatlakozó római szám (I.) mutat – vagyis egyet. Tehát ez esetben a következő állomás hívójelét a „ch”-val (Csongor) egészítjük ki.

Azaz az 5. gy. e. jele 6äch – nyájas Csongor lesz.

Az ez után következő állomás csonka hívójelének kiegészítője folytatólagosan a ch-ból kiindulva és egyet (emlékezzünk a római I-re!) kihagyva az „é” lesz. Ha lenne még állomás, akkor mindig egyet kihagyva az „é”-ből indulnánk ki.

Azaz a 2. dd. pksg. jele 15é – nyúzó Élet lesz.

Ha esetleg a sok állomás miatt a felső táblázat végére érnénk, akkor a kiegészítést elölről kell folytatnunk.

És hogy értsük, adunk még egy ilyen példát is.

Elrendelt szín: zöld
Forgalmi kör folyószáma: 381 u IV.

Forgalmi kör:

1. üres
2. 3. gy. e.
3. üres
4. üres
5. 2. dd. pksg
6. üres
7. 4. gy. e.

Azaz
3. gy. e. gdu – őriző Ugar
2. dd pskg. őzy – kényes Ypszilon
4. gy. e. aéb – kedélyes Bálint

Kedélyes Bálint

… és gödrös Zalán. 🙂

Ugye, nem is volt annyira bonyolult?
Ha van otthon eredeti háború előtti táviratod, ne habozz elküldeni nekünk a fényképét. Lehetőleg nagyban szkennelve, mert kitesszük.

És zárásként a képek igazán nagy méretben:

 

https://postimg.org/image/hsvt2ilmx/

https://postimg.org/image/ijoj8ao09/

https://postimg.org/image/njlzg8tmx/

https://postimg.org/image/uo3spa0w9/

https://postimg.org/image/tac5tz1mx/

Baráti 73!

HA5CBM Miklós
Military Szakosztály

 

 

  1. Kedves Antal!

    Újra el kell olvasni, mert elég világosan lett leírva. 🙂
    Amúgy pedig akadnak ott viccesebb jelek is… 🙂

    73!

    Miklós

  2. A Lemilblogról jöttem nagy várakozásokkal, és komolyan mondom, háromszor elolvastam, de egy kanyi szót se értettem belőle… Sorry, de vagy a posztolóban van a hiba, vagy bennünk, olvasókban, akik tényleg nem értjük. Viszem a balhét, nem vagyok szakember, de a Lemilen hozzászoktattak, hogy olyan témákról is közérthetően írnak, amik elég távol állnak tőlem. Ez most NAGYON nem jött össze, szakembereknek biztosan sokatmondó, de laikusoknak totál követhetetlen. Sajnálom.

  3. Szervusz!

    Köszönöm, hogy írtál!
    Azt gondolom, a rádióhíradás szervezése tényleg nem egyszerű feladat. Ez a cikk már erősen lecsupaszítva keletkezett, s ahogy a privát visszajelzésekből látom, azért a többség megértette. Elismerem, bizonnyal lehetne még egyszerűbben fogalmazni – így a kritikát mindenképpen köszönettel vettem!

    Baráti 73!

    Miklós

  4. Ja,igen,lehet hogy már csak neked ismerős,de jó buli volt a hellschreiber-üzemmódban leadott rövidhullámú távirat megfejtése Enigma szimulátorral! (talán 8-10-éve? )
    Ezek a nagy dolgok 🙂

  5. Szia Laci!

    Az a lényeg, hogy sikerült, a többi nem számít. 🙂

    És tényleg: ezek a nagy dolgok!

    73!

    Miklós

  6. Nekem csak annyi kérdésem lenne, hogy ezt akkor a II.VH-ban nem is használták egyáltalán? Mert azt írtad, hogy háború előtti. Vagy esetleg helyettesítették valamivel? Új kódnevek, stb.?

  7. Szervusz!

    Köszönöm hozzászólásod.
    Az én (e szerint kétségtelenül félreérthető) megfogalmazásomban a háború előtti az 1945-öt megelőző korszakra vonatkozik. Értve úgy, hogy a háború „vége” előtti. Ha félreérthető voltam, elnézést kérek érte.

    Baráti 73!

    HA5CBM
    Miklós

  8. Akkor már csak annyi kérdésem lenne, hogy a többi táblázatról is vannak esetleg képek? Érdekelnének a sárga, zöld, kék, barna és piros oldalak I., II., III., IV. és V. táblázatai is. Kíváncsi vagyok, hogy még milyen hívóneveket lehet kreálni.

    • Szervusz!

      Köszönöm hozzászólásod!
      A kérés – mármint hogy legyen több kép – jogos, de sajnos nekem nincs időm több tucat oldalt beszkennelni, fényképezni. Ezt a négyet lőttem ki – pont a példák végett.

      Minden hátsó szándék és/vagy sértés nélkül ugyan azt tudom mondani, amit ezzel kapcsolatban a könyvtár részlegben is leírtam. Egyszerűen az idő hiánya az, ami meggátolja a teljes körű ismertetéseket. Nekem nincs otthon szkennerem (mondjuk tévém szintúgy tizenkilenc esztendeje), jó számítógépem – bent a munkahelyemen pedig nem óhajtok ezzel másokat (esetünkben a fotósokat) feltartani. Így két út marad: az ember vagy kivárja, míg a téma valamikor sorra kerül, vagy megelégszik ennyivel.

      Kölcsön pedig nem adok senkinek semmit – ez nem sértés, csak egyszerű tény. E téren ugyanis kizárólag rossz, szörnyű tapasztalataim vannak. Mindezt olyformán kell érteni, hogy eddig minden esetben nekem kellett könyörögnöm, telefonálgatnom, fenyegetőznöm azért, hogy visszakaphassam a saját tulajdonom. Persze ettől függetlenül bárkiről elhiszem, hogy rendes ember, vigyázna a könyveimre – de ezt mégsem szeretném soha többet kipróbálni, ha tetszik, átélni.

      Természetesen áthidaló megoldás esetünkben is létezik: megbeszélünk egy időpontot, amikor feljössz az Őzikébe, s ott személyesen föltekintheted a kérdéses darabot. Mindez csak egyeztetés kérdése – én pedig örömmel mutatom meg bármelyik könyvemet.

      Baráti 73!

      HA5CBM
      Miklós

  9. Lenne még egy kérdésem. Esetleg azt lehet tudni, hogy zászlóalj, század, szakasz esetleg beosztás szinten milyen kódnevek voltak?

    Pl. azt tudni, hogy egy ezredben volt 9 század+3 géppuska/nehézfegyverszázad, illetve egyéb ezred közvetlenek. Akkor most a 6. századát egy ezrednek mondjuk “dacos Ambrus 6”-nak hívták? Vagy az ezred parancsnokot “nyerges Huba 20”-nak – gondolom ezt, hogy egyes beosztásokhoz ma is számokat használunk a rádióforgalmazásban. Esetleg az 1. század első szakaszát “kényes Ipszilon vörös 1”-esnek – pl. az amerikaiak színekkel jelölték a szakaszokat.

    Erről mit lehet tudni?

    • Bocsánat, egy kicsit kiegészíteném a kérdésemet magasabb egységekre vonatkozóan is. A példából láttuk, hogy ez a hívónév kreálás dandár – gondolom később hadosztály szinten is – még működött. Mi volt hadtest és hadsereg szinten? Ugyanez, vagy azok már egyszerűbb hívónevekkel voltak ellátva, mint pl. “Turul”. Mert azt tudom, hogy a Fővezérségnek ami Budapesten volt annak ilyenfajta hívóneve volt. Szóval ami konkrétan érdekel: milyen hívónevek voltak

      1. hadsereg
      2. hadtest
      3. zászlóalj
      4. század (érdekelnének a géppuskaszázadok is)
      5. szakasz
      6. ezred, zászlóalj közvetlen

      szinten, illetve az adott egységek parancsnokainak milyen speciális hívóneve/hívójele volt, gondolok itt a hívónév és szám kombinációra – pl.: heves Wiki 20.

      • Szervusz!

        Köszönöm hozzászólásod.
        Jelenleg nem nagyon tudok többet, de dolgozom azon, hogy sikerüljön az Általad felvetett kérdésekre felelni.

        Csatolom Imhof László hiradó alezredes barátunk meglátásait:

        Nagyon ötletesen oldották meg. Ez a fajta elgondolás, kvázi frekvenciához (folyószámhoz) rendeli a hívójel (hívószám), illetve hívónév képzést. Ennek az oka az lehetett, döntően kevesebb rádió állt rendelkezésre, és frekvencia manőver (áthangolás-tartalékra állás) is ritkábban lehetett, mint manapság.

        „Egyébként az Állomás-Hívónév táblázat – mai nevén rádióforgalmi adatlap (csak kicsit több adatot tartalmaz) – csak egy tartalék hívónév lehetőségét biztosítja, ebből azt szűrtem le, egy RFR csak egy tartalék folyószámot kapott. Ami lehet akkoriban elégségesnek tűnt.

        Ami viszont szembetűnő, az az alapigazság, illetve híradásszervezési szabály ma is áll, hogy nem célszerű (lehetőleg kerülni kell) egy RFR-ben tíznél több tagállomást szervezni, ez már akkor is létezett!”

        Ami biztos: egy forgalmi körben nem szerepelt tíz állomásnál több – de ha magukat a forgalmi köröket halmaznak fogjuk föl, akkor annak is létezett egy vezető állomása, amelyből tíz megint képezhetett egy újabb kört, s így tovább. Maga a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy egy teljes hadsereg fokozatosan egymásra épülő rádióhálózatát ki lehessen vele alakítani. Azaz a variációs lehetőségek száma bár nem végtelen, de eléggé nagy.

        Még valami: ahhoz, hogy a kérdésedre szabatos feleletet lehessen adni, a mainál sokkal nagyobb merítésre lenne szükség, csak az a gond, hogy idehaza (ahogy tudom) nem igen maradt eféle anyag a hadilevéltárban.

        Van ígéretem arra, hogy ősszel „jobban beavatnak” a témába – ha ez létrejön, természetesen minden megírhatót megosztok Veletek.

        73!

        HA5CBM
        Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.