Nagy örömmel jelentjük, elkezdődött a 2017-es Military Weekend! Négyen vagyunk, HA7PTY Pityesz, HA7EO Attesz, HA8ADI Ádám és HA5CBM Miklós. Az ebédünket innét is köszönjük HA5IKS Pisti Társának, Verának! A Gaz-ban kicseréltük az akkumulátort, így talán nem lesz akadálya a pöcc-röff üzemmódnak.
A rádió S22-őn (gyengébbek kedvéért V44) folyton be van kapcsolva… 🙂
Méltatlanul elhanyagolt „terület” idehaza a négy méteres amatőrsáv. Talán nem tévedünk nagyot, ha az egész országban másfélszázra tesszük azok számát, akik képesek ott összüzemmódban megszólalni. Mint a múltkori cikkünkben is érzékeltettük, amolyan küldetésnek tekintjük e band népszerűsítését. Nálunk (állítólag) az a legfőbb gond, hogy csekély az információ a kaotikus európai engedélyezési gyakorlatról, így a magyar amateurtársaknak “eleve” nincs is kedvük ide tekerni. Az alábbi kedvcsinálóban megkíséreltük összegyűjteni a legfrissebb adatokat, hogy aki mégis ide vágyik, ne rossz helyen kezdjen CQ-ba. Ha tévedtünk, bátran javíts ki bennünket…
A legjobb hírrel szolgálhatunk – az idei Military Weekendre is jönnek a katonák! Lesz kirándulás, szalonnasütés és szombaton tardosi látogatás a rádiómúzeumban. A részletek a hajtás után!
Eddig is mindig jó buli volt – reméljük, most is az lesz! 🙂
Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó – ezen ősigazság mentén folytatjuk az R-30-as vevő bemutatását. Az írást szokás szerint HA8BDE Balás B. Dénes, kiváló technikatörténészünk jegyzi. Az előző részek itt, itt és itt érhetőek el. S ha már nálunk a szó, bevalljuk, a sok fényrajzot azért mellékeljük, hogy a gyűjtők (kevéssé kényeseknek: ápoltak) kellő rálátással bírjanak a részletekre. Utóbbiak ugyanis olykor perdöntőek lehetnek egy-egy alkatrész korának és hovatartozásának meghatározásában. (Példaként őszintén bevallom, ha Dénes nem tölti fel az R-30 antennatalpának képét, tuti egész más készülékre tippelek. 🙂 )
Egy biztos, aki ezt tervezte, nem csekély szépérzékkel is bírt… 🙂
Folytatjuk az R-30-ról szóló cikksorozatunkat – HA8BDE Dénes ezúttal a vevővel indítja írását. A Korábbi részeket Itt és itt lehet megtalálni. Még egy apróság: Germuska Pál remek, a magyar középgépipar (azaz a hadiipar) történetét tárgyaló könyvéből kiderül, az R-30-as állomásokból alig néhány ezer példányt gyártott a hazai ipar…
Egy sokak által vágyott HiFi torony az ötvenes évekből… 🙂
Ez a cikk nem lenyűgöző számadatok megosztásáról fog szólni, csupán hétköznapi dolgokról, amelyeket sokan ismerhetnek is, de biztosan akad olyan olvasónk, aki (remélhetően) új információt talál majd benne. E cikket HA8ADI Ádám jegyzi Mórahalomról.
Hopp-hopp – csak nem az UVB-76 frekije figyel az EKD-500 vevőn? 🙂 (HA8ADI)
A Magyar Királyi Honvédség C-2-es kódoló eljárásának megfejtéséről Link és hívójel-rendszeréről szóló Link cikkeinkhez számos hozzászólás érkezett. Az érdeklődök sok kérdést tettek fel, melyek egy szeletére akadt válaszunk – más részére pedig nem tudtunk mit felelni. Az alábbi tíz ábra az MKH híradásszervezését mutatja be. Az anyag természetesen sokkal nagyobb, s ez nem más, mint amolyan ízelítő. Mentségünkre szolgáljon, hogy a cégnél nincs nagyobb szkennerünk, így csak a kisebb rajzokat tudtuk lementeni. Két szabad órába ennyi fért – értve alatta a szerkesztést, az írást és a szkenner előtti ücsörgést. Reméljük, elnyeri olvasóink tetszését…
Így kell(ett) tűzmérő rendszert létesíteni (HA5CBM)
Ennek a nyúlfarknyi könyvismertetőnek a negyvenes években, de még bőven a háború előtt kellett volna megjelennie. Az, hogy nem került a lapokba, persze érthető, hiszen a kiadvány a korszak csúcstechnológiáját, az elektromechanikus számítógépet tárgyalja – azt, amellyel közel háromszázötven (más adatok szerint csaknem hatszáz) ellenséges gépet lőtt le a Magyar Királyi Honvédség légvédelme 1939-től 1945-ig. A hiányosságot persze pótolhatták volna a lapok 1945-től kezdve bármikor, ám érthető okokból a harcok elülte után nem ez, hanem a mindennapi túlélés lett a fő csapásirány. No meg arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a szovjet megszállás alatt nem igazán volt tanácsos hadi jellegű titkokkal dicsekedni, pláne, ha azok magyar fejlesztésűek. E megkésett – és terjedelmileg nem jelentős – ismertető a Gamma Rt.-nek, s azon belül a korszak egyik legjelesebb mérnökének, Juhász Istvánnak állít emléket.
A szóban forgó könyv fedlapja (HA5CBM)
A HM HIM tulajdonában lévő restaurált lőelemképző (Fotó: Leéb Ádám, MH)
Mielőtt közölnénk az R-30-as cikksorozat folytatását, közbeiktatunk egy kézikamerával készült videót. Tudjuk, Oscar-díj nem jár érte, de a „fílinget” azért visszaadja. Fogadjátok szeretettel…
Szép, jól szól, gombjai eredetiek – mi kell még? Esetleg egy újabb példány?! 🙂
Már-már elvonási tüneteink voltak – bár igaz, ezeket jól csökkentette a minapi őrségi túra a hagyományőrző határőrökkel. Viszont az hétfőn zárult – ma pedig már péntek van, így ismét belecsapunk a lecsóba, s közöljük HA8BDE Balás B. Dénes kiváló technikatörténészünk R-30-as lomhalomról szóló írásának második részét. Mivel ez egy hosszú anyag, így érdemes visszanézni – pláne annak fényében, hogy a köztes időben civil dolgokat is górcső alá veszünk…
A Kisvakondnak is tetszik!