Jeremy megelőzött. Hamarabb számolt be a tegnapi klubnapról a FaceBook oldalán, mint én itt.
HA5CBM bejegyzései
Angol harckocsirádiók – HA8BDE Dénes Om írása
Ismét izgalmas adatokat oszt meg velünk Dénes Om – amelyet ez úton is köszönünk neki. Kétségtelenül igaz, a történelem alakulása okán az alant bemutatott berendezésekből kevés található idehaza – ám ez semmit nem von le az értékükből, továbbá a gyűjtés- és a technikatörténet szemszögéből pont annyira értékes lomoknak számítanak, mint bármelyik szovjet, amerikai vagy magyar társuk.
A Churchill-M MK IV tank
R-130 Hangoló és ami mögötte van – HG6PTZ Tamás Om írása
Üdv, Dr Om’s!
Jó játék mikor az Om egy másiktól kisegítés képen kap kölcsön egy “lomot”.
Jó mert olyan gyermeki lelkesedést vált ki amit már cirka harmincöt éve nem érzett. A “lom” amúgy sokaknak ismerős lehet – hiszen az nem más, mint egy R-130 katonai adó-vevő hangoló egysége, amely egy Sun SDR2 Pro-t fog kiszolgálni.
R130 Belső, mert kívülről mindenki ismeri 😀
Amerikai tankrádiók HA8BDE Dénes Om tollából – II. rész
Folytatjuk HA8BDE Dénes Om remek cikksorozatát. Jövő héten pedig újabb érdekességek futnak be – ezúttal az angol – tankrádiók világából…
A bal felső sarokban látható sötét folt: búvónyílás a torony tetején.
Amerikai tankrádiók HA8BDE Dénes Om tollából – I. rész
Dénes Om ezúttal a nagy víz túlsó felén gyártott harckocsik rádióit mutatja be. Az anyag természetesen itt sem lesz totál teljes (ahhoz leginkább “oda” kellene születni), de messze bővebbnek bizonyul, mint a tegnapi olasz ismertető. Igaz, erről kétségtelenül többet lehet olvasni, így a kutatómunka is egyszerűbbnek bizonyult. Ám kár lenne szem elől téveszteni, azért erről sincs fönt “minden” a neten. 🙂
Sherman M4 harckocsi
Olasz harckocsirádiók HA8BDE Dénes tollából
Ahogy az ókori rómaiak emlegették: varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet – ennek jegyében újfent teszünk egy aprócska kitérőt az MKH vonalából, s ezúttal a taliánok rádiótechnikáját vesszük górcső alá. Természetesen a magyar irány is folytatódik majd, de bátran elhiheti bárki, a kutatómunka nem egyszerű feladat, így idő kell hozzá. Alant tehát HA8BDE Dénes Om szokásos remek színvonalú dolgozatát olvassátok. Saját bevallása szerint is nyúlfarknyi az anyag, de amit talált, azt szeretettel nyújtja át. Közben jelezzük, mi magunk is belefutottunk egy olyan – igaz, jelenleg csak töredékekben elérhető – másolatba, amely a magyar kézbe adott német eredetű harcjárművek kommunikációs berendezéseit taglalja. Ha nem jön közbe semmi, hamarosan ezt a csekélységet is megosztjuk veletek.
A Magyar Királyi Honvédségnél is rendszeresített olasz Ansaldo parancsnoki kisharckocsi keretantennával
Szépen sorban – íme az R/7a
Mint tegnap is jeleztük, az R/7 esetében csöppet ráz a pálya. Itt van például az R/7a, ami kissé más – ám hogy konkrétan mennyire, azt a minapi cikk nyomán döntse el ki-ki maga… 🙂 Amúgy jó móka és nem utolsó látvány lenne egyszer a megmaradt R/7-es lomhalmokat legalább egy fénykép erejéig összegyűjteni – ha másért nem azért, mert ott jobban kijönnének a különbségek, mint itt írásban.
A HTI könyv alapján a fotón egy R/7a állomás látható
Egy kis kitérő 1945-47 környékére
Az alábbi idézetek egy készülő, s a hazai katonai rádiófelderítés szempontjából is rendkívül érdekes tényeket felvonultató könyv lapjairól származnak. Ha minden jól megy, a mű még idén nyomdába kerül. Szerzője Dávid Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadója – akinek ez úton is hálásan köszönjük, hogy bizonyos részeket elsőként honlapunk közölhet. A magyar katonai titkosszolgálatok megszervezése – A HM Katona Politikai Osztály szervezete, feladata és működése, 1945-1947 között című doktori disszertáció a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18-20. században” Doktori Program részeként született.
Az 1945-47 között működő Magyar Honvédség RV-202-es (RV- azaz rádióvevő) készüléke, amely valójában egy BC-348-as amerikai rádió. A berendezés működőképes, de fontos megjegyezni, 1945-ben belül kissé átalakították.
Szépen sorban – íme az R/7
Bevalljuk őszintén, itt kissé rázni fog a pálya. Hogyne tenne így, hiszen mit tekintünk R/7-nek? Ugyan öröm, hogy “ebből” a készülékből viszonylag sok maradt, de ugyanakkor zavart is támaszt a sok R/7. E sorok írójának például kapásból van kettő, ami még véletlenül sem hasonlít a másikra, mégis mind a hetes család tagja. (A téma kapcsán rögvest utalnánk is a már bemutatott R/7E rádióállomásra, amelyet a királyi ejtőernyősök használtak.) Olyan ez, mint az R-107 family – a sima, a T és a T02 még csak-csak egyre hajaz, de az M már teljesen más, pont, mint ahogy ama nagy könyvben meg van írva. Az ugrókódos kijelzője pedig olyannyira egyedi a katonai rádiók között, hogy nem tudunk más efféle lomhalomról.
A HTI könyve szerint ez egy R/7 🙂 gépjárműbe építve
Mivel ma már nem élnek azok, akik az MKH rádióit tervezték vagy a leírásokat készítették, csak találgatni lehet, mi miért lett az, ami. Itt mindenesetre maradunk az 1943 elején született HTI (Magyar Királyi haditechnikai Intézet) könyv adatainál. Így ha vitatkozni támad kedved, azt ne velünk tedd, hanem azokkal, akik e sorokat anno lejegyezték. Folytatás
Szépen sorban – íme az R/6
Folytatva a Magyar Királyi Honvédség rádióállomásait bemutató sorozatunkat ezúttal az R/6 érkezik. (Befut a többi is, türelem… 🙂 ) Fontos megjegyezni, jelenlegi ismereteink szerint bár hatszáznegyvenegy darabot gyártottak belőle, mindössze egy biztos de romos valamint egy “hírek szerint” megmaradt példányt ismerünk, illetve akad egy magában álló generátorszekrény is valahol az országban. Elkeserítően kevés, pláne, hogy fotónk sincs a túlélt készülékekről – így aki tud ilyen lomhalomról vagy bármilyen alkatrészéről, kérjük, értesítsen és küldjön fényképet, hogy mások is láthassák ezt a különleges masinát.
De jó lenne, ha nem csak egy “pár” maradt volna belőle…!