Két “különleges” nap

Agg István – HA5CLF / N9EU
Lázin Miklós András – HA5CBM
2014 márciusában a Krím félszigetet el- (ha tetszik: visszafoglalták) az orosz csapatok. Ma már tudható, előzőleg rádióamatőrök telepedtek meg a térség különböző részein, akik igen sokat segítettek a benyomuló alakulatoknak. Az akció nyomán egyesek érdemesnek találták átgondolni az új viszonyokat. Amiben mi részt vettünk, az nem egyedi, más államokban is előfordul…

A csapat és a felállás: HA8BIT Peti és HG6PTZ Tomi Gerecséről – míg Winkler Csabi, HA5NKG Tomi, HA2EBA Pista, HA5MSK Misi, HA5AS Ákos, HA8ADI Ádám, HA5CLF István és HA5CBM Miklós a Pilis-tetőről hangolta a különböző katonai és civil rádiókat…

Akadnak helyek-szintek, ahol nem felejtették el, hogy nem csak a rádió kommunikáció, de különféle más tevékenységek, ha tetszik, kapcsolódási pontok magasfokú tudása és megléta nagyon fontos egy erős és hatásos katonai tömörülés számára. Egy mostanság bevonuló, általában rövid szakmai felkészítésen részt vevő katona olykor soha nem fogja elérni azt a szintet, amit egy „bármilyen tevékenységet” hobbiként űző egyén elér-elért. Tévedés ne essék, ez nem lenézése bárkinek, hanem pusztán arról van szó, hogy (esetünkben) egy több évtizede éjjel-nappal a rádiója előtt ülő amatőr messze többet tud a hullámok terjedéséről vagy az antennák telepítésének mikéntjéről mint az, aki ezt a szegmenst sok más mellett csak „részben” sajátítja el.
Márpedig legyünk őszinték, egy műveleti katonának nem az RH a fő csapásirány, hanem inkább a rejtőzködés, a hírszerzés és a túlélés.

Nem ragozva a fenti gondolatsort csak jelezzük, ezen okok miatt lett felkérve a Budapesti Fővárosi Rádióklub (HA5KDR) egy honvédelmi híradó gyakorlatban történő részvételre. Mi, azaz a rádióklub tagjai két csapatot formáltunk: az egyik kollektíva a Pilis-tető tájvédelmi területén kapott engedélyt a kitelepülésre a másik pedig a Gerecse csúcsán a rádióklub által üzemeltetett versenyállomásról dolgozott. Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár katonáinak pontos lokációit mi nem ismertük. A cél a velük való kommunikáció volt különböző frekvenciákon, eltérő időpontokban – miközben ők megint csak általunk nem ismert méréseket végeztek. E sorok írói a pilis-tetői kiszállási pontra lettek beosztva.
A ma nemzeti parki kezelésben lévő terület egykoron katonai radar és légvédelmi rakéta kilövőállomás volt. Még ma is ott tátonganak a hatalmas beton építmények, csak részben sikerült felszámolni és visszaállítani az eredeti természeti állapotot. Itt egy részlet a letűnt kor maradványaikból. A háttérben a régi geodéziai torony felújított
változatban, tetején a meteorológiai állomással.

István ezúttal egy Subaru Forester terepjárót teljesen megpakolva került fel a csúcsra, míg Miklós az Opel Tigrát vetette be. De akadt itt más jármű is – s mielőtt valaki billentyűt ragadna a feljelentéshez közöljük, a behajtásért huszonöt ezer forintot fizettünk ki az erdészetnek Mivel voltam (HA5CLF) ennyire felpakolva? Pár nehezebb vagy nagyobb elemet megemlítenék: benzin aggregátor a tábor áramellátásához, rádió berendezés, antennák, sátor es alvó alkalmatosságok. A kiszállás előtti tervezésben egy Excelben vezettem mire lesz szükség. Ide végül hetvennégy kellék került be, amire szükség lesz vagy szükség lehet… 🙂 Kedden, március 2-án reggel nyolcra érkeztem fel a hegyre. Néhányan már ott voltak a csapatból. Azonnal nekifogtam a sátor felállításán, ami egyben a rádióállomás központja is lett számomra – nem csak a nyugovóra térés helye.

A rádióállomás egy általam (HA5CLF) összerakott „go-box”, ami a tápegység és az antennán kívül mindent tartalmaz. Ennek értelme az, hogy sürgősségi esetekben minden együtt legyen, ne kelljen összeszedni az egységeket külön-külön, és esetleg valami kritikus elemet otthon felejteni, ami meghiúsíthatja a bázis működését. Az áramellátást biztosító aggregátort nem csak nekem adott villanyt, hanem mindenkinek. Sőt, ez töltötte az éjjeli jelzőfény akkumulátorait is.

Egy „igazi” katonai rádió legfőbb sajátja az „írtó nehézség”, ami akkor nagy öröm 🙂 ha cipelni kell őket. HA8BIT Petinek „csak” a liftig majd a parkolóban az autóhoz, a laktanyából induló kollektívának meg az ötödikről – kézben, csigalépcsővel súlyosbítva…

No, de adjuk vissza a szót HA5CLF Istvánnak…

Itt folyik az egyik antenna építése, balra tőlem úgy tíz méteres mélység tátong, háttérben pedig újra a kilátó, ahonnan egy napos időben gyönyörű kilátás tárul elénk. Napközben 10 Celsius fok felett járt a hőmérséklet, viszont amikor lement a Nap, fagypont közelébe süllyedt a higanyszál. Ekkor bizony már egy kardigán nem volt elegendő és nagykabátban folytattuk a munkát. Szó se róla, rendkívül kedvező időjárást sikerült kifognunk. Nappal hétágra sütött a központi csillagunk… 🙂
Azt tanultam, hogy mivel az alsó öltözet a test párájától nedves lesz, ez elég ahhoz, hogy hidegben roppant kellemetlenné tegye az alvást. Az okosok azt ajánlják, vegyél fel tiszta ruhát a szundihoz. Így is tettem. Fontos volt a halózsák alj is. Egy nagy vastag többszörösen összehajtott ponyva, majd egy önfelfújódó tábori matrac, egy pokróc, és egy összehajtott poncho a derék alá alkotta a nyugvóhelyet. Ami persze az építményhez tartozó beton felületen helyezkedett el. A hálózsák csak 10 és 15 Celsius fok hőmérséklethez adott garanciát, így egyből kettőt vittem magammal – egyiket a másikba bújtatva. A lábamon vastag zoknit is viseltem és nyakig lehúzott sapkával a
fejemen, teljesen kellemes volt az éj. Ezeket azért írtam le, ha netán hasonló őrültségre venné valaki a fejét, mégis legyen mihez tartania magát. Először a naplemente gyönyöre lepett meg bennünket, majd nem soká később a Hold megjelenése.

Miklós ehhez annyit tud hozzátenni, hogy itt is megköszöni Winkler Csabinak a sok jó tanácsot, illetve HA5NKG Tominak a zseniális szenes zsebkályhát. Első éjjel a betonon nyomtam, s ki is bírtam volna reggelig, ha a szél nem fúj le rólam mindent…

De mi ugye sem ide, sem a másik QTH-ra nem a természet szépségeiért érkeztünk, az csak amolyan bónusz lett az apróbb kis kellemetlenségek kárpótlásául. Az étermunkát minden páros óra felétől folytattuk egészig. Kaptunk egy táblázatot az adás frekvenciáihoz, és megfelelő kódolást, amivel közöltük melyek a következő frekvenciák. Ezt érthető okokból nem töltjük föl. 🙂 A sávok nem a nekünk engedélyezett állományba esnek, de ez nem gond, mert a hívójeleket a honvédség biztosította – akár csak a kiosztást. Ez számunkra izgalmassá tette a gyakorlatot, mert effélére korábban mindössze pár klubtársnak nyílt alkalma.

A két QTH-n összesen tíz antenna dolgozott különböző irányokban kihúzva. E felszerelésnek hála egészen gördülékenyen ment a kommunikáció. “Kihagyhatatlan” lehetőségként HA5NKG Tomi a Clansman típusú, sokunk által irigyelt katonai rádiójával összejött HA5IT Tamással és HA5AJR Ábellel is, továbbá a helyszínre látogatott HA5CD Csabi is. Utóbbi nagy köszönetünkre és örömünkre hozott egy raklap habzó italt, amit este nagyon jól esett felhörpölni. És igen, volt két talicska civil QSO is! 🙂
Szerencsére a katonaság lemondta a hajnali 4:00 órára tervezett forgalmazást, így éjféltől reggel 6:30-ig kimenőnk volt. Jött a közös vacsora, mindenki főzőcskézett magának valamit. Betartottuk a két méteres távolságot egymástól a pandémiára való tekintettel, és persze mindez kint a szabad ég alatt történt.

Másnap a honvédségtől két magas rangú látogatót kaptunk, akik elégedettek voltak velünk. 🙂
Miért csináltuk mindezt? SFigyelem! Senki nem fizetett bennünket, és senki nem kényszerített e munkára. Ugyanakkor felhívnánk a figyelmet a 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 2. pontjára, ahol az „Értelmező rendelkezések” 6. pontja kimondja: A rádióamatőr tevékenység: az amatőr szolgálatban személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül, önképzésre, műszaki fejlődésre és a szakmai információcserére irányuló részvétel.” Tehát a rádióamatőr tevékenység egy olyan hobbi, ami nem öncélú, hanem ha szükség van rá akkor egy önkéntes szolgálat is egyben.

Természetesen mindenki kipróbálhatta magát, s beszélhetett a szolnoki különlegesekkel. Ha minden jól megy, már szerveződik a folytatás. Csak a járvány tönkre ne tegye a terveinket!

Mára ennyire futotta, de hamarosan – azaz ahogy a pandémia engedi – érkezünk az újabb érdekességekkel.

73!

HA5CLF / N9EU István

és

HA5CBM Miklós

  1. Erről lehet valahol olvasni részletesebben?
    >>>2014 márciusában a Krím félszigetet el- (ha tetszik: visszafoglalták) az orosz csapatok. Ma már tudható, előzőleg rádióamatőrök telepedtek meg a térség különböző részein, akik igen sokat segítettek a benyomuló alakulatoknak. <<<

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .