Szerencsésen lefutott a XVIII. Military Weekend is. Rengeteg “kedves meglepetés” amatőr érkezett, de természetesen azoknak is szívből örültünk, akik esztendők óta visszajáró vendégeink. Mivel a társaság egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő emberekből állt, így minden percünk kiválóan telt. Alább sok kép, kevés szöveg következik…
Indulásra készen: a platón Sanyi főhadnagy úr, felette HA5IC Balázs és HA5SPA Péter fia Attila, napszemüvegben HA5IKS Pisti, mellette párja Vera, míg az anyósülésen HG7WMA Ádám “pöffeszkedik”… 🙂
Hálás szívvel köszönjük az Antenna Hungária Zrt. támogatását és a Magyar Honvédség híradó parancsnokainak gondoskodását, valamint a Határőr Hagyományőrzők Baráti Társaságának részvételét a Military Weekenden. Nélkülük szegényebbek lettünk volna – s ebben az állításban tényleg semmi túlzás sincs.
Hol is kezdjük?
Talán ez jó lesz…
Egy Military Weekend lebonyolítása rendkívül sokrétű feladat. A munka januárban indul,amikor az ember elzarándokol a különböző hatóságokhoz, s engedélyt kér a bulira. Aztán jönnek a különböző, honvédségi alakulatoknak címzett levelek, majd következnek a napra és személyekre bontott feladatsorok.. Ki és mit főz, ki szállítja föl- és le a vendégeket, mikor lesz a beszerzés, miből mennyit szükséges beszerezni, kit kell “feltétlenül” elhívni – és így tovább a végtelenségig. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mivel folyton akadnak nem várt problémák, célszerű némi ráhagyás mindenből. Teszem föl plusz két kilogramm paprika, egy guriga kéztörlő, két szappan, egy tálca sör, két üveg bor – le egészen a prózai tíz, feleslegessé váló tojásig. Ami viszont ha nem lenne, nagyon is kellene… 🙂
HA7HJ Janó például pénteken vállalta magára a főzés gondjait. S hogy ez ne legyen elég, személyesen szolgálta ki az éhes közt – ezúttal HA7PTY Pityeszt. A tejföllel pedig HA5CBM Miki szolgált…
HA8BIT Peti Anga Bandi, szeretett határőr hagyományőrző barátunk instrukciói alapján vásárolt magának egy úgynevezett “sütőtököt”. Ezt persze az első használat előtt ki kellett szakszerűen égetni – ami esetünkben annyit tett, hogy alaposan bedörzsölte szalonnazsírral majd drótokra aggatva a tűz fölé lógatva kellő hőfokra hevítette.
Nos, ha már a bogrács és vidéke került szóba, lássuk a “menyüellt”: szerda tejszínes gombaleves a’ la HA5CBM, csütörtök paprikás krumpli (dettó Miki). S lám, mielőtt tovább lépnénk, itt rögvest meg is lehet világítani a váratlansági faktort: megjelent ugyanis kilenc ember a HM EI Zrt.-től, élükön Ibolyával és Mucsi István ezredes úrral. Utóbbi – talán nem sértődik meg – nekünk jó barátunk, s erősen kedveljük. S nem csak azért, mert sokat köszönhetünk neki, hanem azért is, mert remek katona és ember.
Itt éppen ezredes úr kapja az adagját. 🙂
No, de lássuk tovább: péntek káposztás gulyás raklap csülökből HA7HJ Janó jóvoltából. Rendkívül fontos közbevetni, Janó végtelenül szeretetreméltó ember, elsőrangú főzőmester, az meg már szinte mellékes, hogy a fantasztikus menázsi számláját évek óta Ő állja.
Aztán jött a szombat, s ezzel feltűnt a színen HA5OGR Lajos és a művészete. E sorok lejegyzője nincs tisztában azzal, hogy kinek volt már orbitális szerencséje klubtársunk leveseit-lecsóit-akármijeit kóstolni, de bátran elhihetitek, Janóhoz hasonlóan Lajos is elképesztően jól főz. Ezúttal marhalábszár került a kondérba, no és minden más, ami kell. Vasárnap meg pörköltben részesült a csapat szintén Lajosunk jóvoltából.
HA5SPA Péter, HA5CBM És maga a mester, HA5OGR Lajos.
Az szinte már említést sem érdemel, hogy Lajos csinált ezen túl saslikot, sütögetett húst, krumplit, hagymát és zöldséget majd egy olyan nyálcsorgató lecsós, húsz tikmonyos rántotta is benézett, hogy az ember arról koldult.
HA7EO Attesz és HA8BIT Péter az űrsiklóból jelentkezett. A környezet kissé puritán, de a ferde telefon és a piros “UFO” lámpa mindent visz… 🙂
A főzés néha magányos mutatvány. Viszont utána az élvezet kárpótol az illatos gőzfürdőért és a napon való izzadásért. 🙂
Na, aztán mi is volt még? Ugyanis ennyi eseményből szó szerint roppant kiemelni azt, ami a legfontosabb – hiszen szinte minden az volt.
Szó szerint.
Lássunk néhány vendégünket, akik váratlanul tűntek föl a színen. (S egyben előre elnézést kérünk azoktól, akik esetleg kimaradtak.) Itt van rögtön HA8BDE Dénes, vagy nagy kedvencünk HG7WMA Ádám Verőcéről. “Múzeumigazgató” barátunk már többször járt a QTH-n – s különösen emlékezetes volt az az eset, amikor biciklivel érkezett, s a “kövület” rádiója S22-őn (pipifaxosoknak és elmebetegeknek: V44) adásra ment a zötykölődéstől a kiváló hegyi utakon. A fél országgal együtt mindent hallottunk, s atompontosan értesültünk róla, Ádi mikor ért a legmeredekebb szakaszhoz. 🙂
Aztán nagyon örültünk HA7XK “váci” Lacinak valamint HA5IC Balázsnak. Fontos megjegyezni, utóbbi édesapja a tragikusan korán elhunyt neves katonai rádiógyűjtő, HA5TO Márton volt. Itt járt szokás szerint Pfaff Laci és a legendás “Prinzgauer”, valamint Hagara Gabi a családjával. Aztán “Behóék”, “Zil” Zoli és a többi kedves ismerős…
A péntek esti tábortűz bámulása és a jövőn való gondolkodás szinte rutinszerűen történt. Persze ilyenkor a múlt jeles eseményei is rendre előkerülnek, amelyek ugye meghatározzák a jelent.
Gazozás nélkül nincs MW! Ennek jegyében sokan hoztak öt liter benzineket azért, hogy fel és levigyük őket, valamint elmehessünk egyet kocsikázni. Talán nem állunk messze a valóságtól ha azt állítjuk, a fotón lévő arcok mindent elárulnak a hangulatról. Jobbra Sanyi főhadnagy úr, balra HA5RV Stewart vigyorog, mint a tejbetök… A bal alsó szem pedig Winkler Csabié. 🙂
Háttal Dani, a “Sevi” megbízható sofőrje, szemben ül “Alhadnagy úr”, míg jobb szélen HA5DON István. A háttérben pedig ott figyel az OT rendszámos Csepel, a magyar ipar emlékezetes alkotása.
A négy napon több kirándulást is tett a csapat. Az egyik, immár szokásos helyszín a geodéziai torony volt. Nem ragozva azt, ezek miért épültek (a gerecsei konkrétan 1976-ban) pusztán azt jegyezzük meg, ezek révén tudható egyebek mellett az is, hogy kedvenc hegyünk esztendőnként egy millimétert emelkedik.
Ahonnét ilyen…
…és ilyen szép a panoráma. (A TV torony természetesen továbbra sem kilátó!) Aztán ismét jártunk Gerecse eldugott helyein, ahol a kellő szakvezetés révén a középkori magyarok, az ókori rómaik, sőt, a bronz- és rézkori népek hagyatékairól is megtudtunk ezt-azt.
Útban a torony felé…
Útban a Bikoli-tóhoz, ahonnét “förszt klassz” kilátás nyílik a Pisznicére. A platón HA7EO Attesz, HA8BIT Peti, Stewart és HA7PTY Pityesz is ott ücsörgött. A vízfelület mellől szemlélhető Pisznicéről érdemes megjegyezni, alapvetően az ókorban bányászták, s ez a munka olyan “remekül” sikerült, hogy a kőgörgeteget azóta sem tudta benőni az erdő. 😮 Erről egyébként majd tervezünk egy cikket, csak megvárjuk, míg hivatalosan is be lehet lépni a területre. (Március 15-től augusztus 31-ig coki a környék!)
Készül az ebéd. Középen hátul Döme és HA8BIT Peti, elöl ülnek Stewart és “Csepeles” Lajos. A kondérban fővő étel mennyiségéből megítélhető, mennyien voltunk. Igen siokan, konkrétan hatvanhét ember volt kíváncsi ránk – persze nem egyszerre, hanem négy nap alatt megosztva. 🙂
Nálunk járt HA6IGM Gyuri is, aki a “terribile” HA9HAF9A hívójellel mind SSB-n, mind távíróban beszállt valami helyi versengésbe. 🙂 Gyuri keze úgy pörög a billentyűn, hogy azt sok “öreg róka” is megirigyelhetné…
Étkezés kellemes erdei körülmények között. Az asztalnál mások mellett a biciklivel érkezett HG5OJG Gergő, HA5AS Ákos, HA5OGR Lajos, főhadnagy úr, HA5TBN Dani, felesége Zsófi és gyermekeik… Külön felhívnánk a figyelmet a főzőhely fölé feszített, terepbe olvadó színű ideiglenes vászontetőre, valamint a háttérben parkírozó csodálatos, muzeális korú géperejű járművek parádéjára…
Mivel tudjuk, hogy ide javarészt ápoltak látogatnak, az idegek megnyugtatására közlünk egy panorámafotót is. A bal szélre álldogáló Gaz-69-ben egy R-104M állomás van beépítve.
Winkler Csabi, Sanyi és HA5CBM Miki suhanás közben. Ahogy a fizimiskákról lerí, azért ez az élmény odaver, ez az igazság… 🙂
HA8HL Lajos a buli alatt aktivizálta magát, s vette az ISS-ről sugárzott SSTV jeleket is. Ezt a produkciót egyébként a “laikus közönség” lelkes felhangjai kísérték. Hiába no, az űrállomás az űrállomás…
Házi sütésű krumplis kenyér. Az össztömege meghaladta a két és fél kilogrammot – el is fogyott maradéktalanul az egész az utolsó morzsáig.
Lehetne még hosszan és sokat írni, de gondolnunk kell az olvasók türelmére is. Egy a lényeg, ahol egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő emberek jönnek össze, továbbá a konyha is világi, akkor ott nagy baj már nem lehet.
Találkozzunk jövőre, ugyanott!
Szeretettel üdvözöl mindenkit a HA5KDR kollektívája