Jó tanácsok az R-130M használatához…

Írtunk mi már az R-130-as készülékről, azaz a hadsereg igáslováról cikket, s bár nyilvánosan nem, de szóban akkor többeknek megígértük, hogy előbb-utóbb sort kerítünk a használatának bemutatására is. Nos, jobb későn, mint soha alapon következzék tehát a hiánypótlás – ahogy azt tőlünk megszokhattátok, kissé lazára eresztve, szódával, ahogy köll’… 🙂

1a58301b-6dcf-4af4-8587-0a9f57c0533f

Ismétlés a tudás anyja, ezért elsőnek gyorsan szögezzük le, van ugye az R-130 és az R-130M. A két készülék tápegysége nem cserélhető föl! A legbiztosabb a bemutató cikkben is említett módszer – de ne is ragozzuk, idézzük ide, amit akkor és ott vetettünk a gépbe.

A verziószámok sem mindegyek! A legegyszerűbben úgy győződhetünk meg arról, hogy milyen készüléket sodort utunkba az élet, ha szemügyre vesszük az adó-vevőn és a tápegységen látható gyártási ragjegyeket. (Kevéssé pipifaxosaknak: alucetliket.)
A számsorozatban (Többek közt ez is a székesfehérvári Videoton mérnökeinek logikus gondolkodását dicséri!) az utolsó négy jegy a kibocsátás idejét jelenti év-hónap rendben. Azaz egy 01xxxx 77 06 adat 1977 júniust jelöl. Az, hogy sima vagy M (Módosított) verzióval állunk szemben, az R-130 után álló jelből vagy annak hiányából derül ki, míg a verziószámot az első két számjegy mutatja: például 03xxxx 83 08. Azaz 1983 augusztus és a harmadik verzió.
Akár hogy is, mi igyekezzünk olyan eszközöket választani, melyeknél a tápon és a rádión is azonos (!) az első két számjegy! A hangoló esetében azonban egykutya minden, annak csak az RF jel kell, oszt’ tsók, máris illeszt és dűti’ magából a hullámokat.

Azt, hogy a tápkábelt, a koaxiális csatlakozókat, a billentyűt és a beszélőkészletet hová kell dugni, nem írjuk le. Egyrészt valóban triviális, másrészt ez nem a dedó, harmadrészt véletlenül sem szeretnénk senkit sértegetni, kétségbe vonni az elmebeli képességeit. Ugyancsak nem igényel nagy tudást a ki-be kapcsoló fellelése (ha mégis, a jobb alsó sarok felé kutakodj utána, a betáptól rögtön balra) – ám mielőtt ezt felkattintjuk, győződjünk meg arról, hogy az alant látható fényképen szereplő tömbler hangolás és kalibrálás állástól eltérő pozícióban legyen. Különben nem biztos, hogy sikerélményt okoz e rádió. Sőt, aki igazán jót akar magának, az az áram alá helyezés előtt átteszi a privát lomhalmát “ügy. vételbe”. Ilyenkor – túl azon, hogy a lámpa szép pirosan világít – a cucc olyan, mint egy telefon, kiadja a hangot a vonalon és ennyike. Ja, és nem pörgeti csapágyasra a villanyórát az áramfelvétel sem – ilyenkor a fogyasztás huszonhat Volton “alig” két Amper. Ami ugye nem egy hátrány hó elején, a befizetések tájékán.

72e9fc28-fc63-4647-9a10-bc91fa4e5639

Persze ha csak ennyi lenne, egészen olcsón megúsznánk – de hát ez mégis egy katonai berendezés, nem a gyerek hétvégi kifestője, ahol tetszés szerint lehet bármit “rajzolgatni”. Van itt még egy kapcsoló, aminek tanácsos vételben lennie – ezt pedig emitt, pont a “Kilohertz” H-betűje fölött helyezték el. Na ezt is tegyük “vétel” állásba, ha jót akarunk magunknak.

IMG_5457

És persze még mindig nincs vége! Hogy is lenne – de ezeket a boat-anchore-ket pont ezért zárjuk a szívünkbe. 🙂 A készülék 1,5-10,9 MHz között AM, távíró, F1 és USB üzemmódban dolgozik. Felvetődik persze a kérdés, miként lehet egy USB-s R-130-ból kiszedni az LSB jelet? A válasz egyszerű – lásd a lenti fényrajzot…

08ad4995-33b5-4925-84d9-e3ede7eaadff

Van ugye az F1, A3 A3a, az A1 keskeny és az A1 széles. (Piktogram és más mesék…) Tehát bekapcsolás előtt tedd át szélesbe, majd ha végre (napfény helyett) áram járja át a lom kis szívét, az “A1 hang” feliratú gombot BFO-ként használva könnyedén beállíthatod magadnak a megfelelő LSB jelet. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy az “erősítés” tömblert mi “kézibe” és nem “aut.”-ban szoktuk tartani, s magát az “érzékenység” potenciométert tekergetjük. Nekünk ez a metódus jobban bejövős – de ha te azt szereted, hogy az elektroncsövekből felépített logika döntse el a kérdést, lelked rajta, használd, míg rá nem unsz. 🙂

Ha végre belőttük a rádiót villannyal, vegyük a fáradtságot, és ellenőrizzük végig az egyes feszültségeket. Mármint azokat, melyeket vételben lehet, de ha azok a műszert a zöld mezőbe lendítik, akkor az már fél siker! 🙂

1bb2a2e2-e811-438b-94ed-2a94d4bae7be
Azért szerintünk ennek a táblának az értelmezése nem igényel egyetemi diplomát. Például ugye adásszint csak adás alatt lesz, és a GU-50 anódáram esetén sem a hosszúúú élet titka, ha nagyon eltér a két érték egymástól… (És koránt sem mellékesen a “billentyű” csatlakozási helye is beazonosítható e fényrajzból.)

aa98b40d-42f3-4d5a-97a6-d9aa4e74df1f

A fenti fotón látható a piros izzó helye, mely dizájnosan parázslik, ha “ügy. vételben” állunk. Ez éjjel vagy félhomályos katonai sátorban vadítóan tud mutatni! No, és ott a műszer is a maga zöld mezejével. 🙂 Ha valamelyik lámpión’ kitikkadt, akkor a két fedőlemezt óvatosan kicsavarva cserélni is tudjuk őket. A klazúrra persze nem árt vigyázni, mert az összekarcolt előlap méltán érkező rosszalló pillantásokat és gyomorból fölfakadó morgó hangokat válthat ki a szépre sokat adó ápoltakból.

Ha a feszek okésak, akkor jöhet a vételezés!

Vegyük példának az oly szeretett 3.615 kHz-et – s ezen keresztül bemutatjuk, miként kell elforgatni a három nagy tárcsát. Van ugye az “x1.000” “x100” és “x1” három nagy fekete kör. Balról az elsőt 3-as állásba, a középsőt 6-ba, míg az utolsót 15 környékére helyezzük. Persze az “A1” a szélesben (piktogram) leledzik – majd ha durván megvan a bugyborékolás, akkor a fentebb említett “A1 hang” finom mozgatásával már élvezhetővé is tehető az LSB. (Az LSD az más továbbá azt a törvény bünteti!) Ha esetleg az “x1” csak durván, tíz kHz-es lépésekben lenne szabályozható, a tőle rögtön jobbra lévő kapcsolót tedd a képen szemlélhető függőleges állásba. (“Diszkrét-folyamatos” váltás.) Vigyázz, hogy a frekibeállító tárcsák ne maradjanak félhelyzetben (értsd: köztes állapotban), mert akkor nem lesz semmiféle hasznos jelben részed, és a kisugárzás sem lesz az erőssége a rádiónak. Néha ez előfordul a legjobb (családból származó) rádióval is.

Közbevetőleg szögezzük le: nem csak hatvan méteren lehet USB-t használni, hanem 1,8-3,5-7-en is. CQ-zz bátran, és ha valaki nem érti, mond el, Te egy X esztendős katonai lomhalommal dolgozol. Ha a partnernek egykoron volt gyermekszobája, megérti, sőt, örülni fog a különleges QSO-nak – ha meg suttyó mód azt állítja, itt csak “LSB LEHET”, akkor így járt, hagyd ott, mint Szent Pál az oláhokat. (Sőt, AM-ben sem küldhetnek el sehová – mint ahogy tőlünk Nyugatra rengeteg military (surplus) AM kör működik senkitől nem füttyögve, zavartatva. A CW-n viszont tök mindegy, F1-ben meg végképp az LFS kategória, mivel ügyködsz éppen… 🙂

Ugye, mennyi mindenre kell figyelni? Szörnyű. És akkor hol van még a vége, továbbá az FTDX-11.313MP4MarkVIII-ről még szó sem esett. Na tehát… 🙂

Elég a sok szövegből, adjunk má’ vagy hazamegyek’! Legyen, adjunk hát.

Tisztelettel: megfogjuk az üzemmód tömblert és az ujjacskáinkkal a széles vagy keskeny A1-be forgatjuk. Ezt követően az “ügy. vételről” (vagy a százalékokról) a “hangolás” állásba váltunk. Ne rémüljünk meg! A készülékben lakó szellem ilyenkor felvillantja zöld szemét majd elkezd zúgni-búgni, s ha elkészült a reája bízott feladattal, azt a zöld lámpácska kihunyásával jelzi. Ehun-e, alant a rezgő kézzel fölvett remek minimozi, amely reményeink szerint ügyesen mutatja, miről csacsogunk.

Akkor erről nem is értekezünk többet, svenkeljünk át a hangolóra.

18596ac2-2ec9-4f26-9115-d7201ba813ec

A miénk “persze” orosz feliratos, de ha lesz előtted egy magyar, akkor el fogsz boldogulni így is. És ez fordítva is megállja a helyét.

Az első szembeszökő jelenség a hetvenöt Ohmos koaxkábel szétválasztása lehet. Igen, ez a “dipól” feliratú csatikhoz megy, a meleg balra, az árnyékolás jobbra. És igen, mát halljuk is az okosak kórusát, hogy ezt így nem lehet, “megazállóhullámarány”, sőt, az ilyen nem is amateur – ennek ellenére de! Minden pontban de. Amúgy sok száz remek QSO van e felállásban, egészen távoli kontinensek is. Ha nagyon szeretsz szőrözni, tegyél be a kimenetre egy balunt (Alkoholistáknak: ballont), és csatlakozz úgy a kábelre. Aminek a végén egyébként egy százhatvan méterre méretezett dipólus van, enyhe inverted V-ben kihúzva.

Természetesen a macskalétra lenne a legjobb megoldás, Újdörögdön így is használtuk, de a laktanyában ez így maradt. Megteszi, lusták vagyunk, vidékre jó ez így is – a megfelelő aláhúzandó.

Mára ennyi, köszönjük a figyelmet. S hamarosan jövünk az újabb okosságokkal. 🙂

És természetesen vedd figyelembe, ami magára a rádióra is vörös betűkkel lett ráírva: Vigyázz, az ellenség is hallja! 🙂

A cikk végén pedig újfent leírjuk: a közösségi oldalunkat is nézegessétek feszt, hiszen bődület mennyiségű 🙂 anyag csak oda kerül ki. Lévén nem kíván minden önálló cikket és így tovább…

Rádiózzatok! Bármivel – legyen az egy katonai telefonnal összekötött R-10 vagy “csak” egy R-20. Egyáltalán nem szégyen az ántik‘ technika – sőt, az piruljon tövig, aki primitív mód leszól, mert csak “arra” futja.

73!

HA5CBM Military Szakosztály

  1. Az antenna illesztő bal oldalán lévő ant. csatlakozó (URH radió) feliratúra mit szoktak kapcsaolni? mi való arra eredetileg? (köszönöm:)

    • R-107, R-123… Közös működést biztosít csak a botantennára. Ott nem hangol, csak elválaszt, a hangolást a rádiónál kell elvégezni. Így tudom, ha rosszul, akkor valaki javítson ki. Üdv.: Atis

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .