HA5UDS Dani előadása Zsámbékon, a hajdani készenléti épület nagytermében. A téma természetesen a rádiózás és az amatőrködés szépsége, illetve nem elhanyagolható katonai jelentősége volt
Tegnap úgy fejeztük be a cikket, hogy hamarosan jön a folytatás. Nos, rajtunk tehát ne múljon semmi, ehun-e’ az anyag! 
Ezúttal egy olyan Honvédelmi táborról lesz szó, melyet ugyan nem a mi tematikánkban (Nota bene: rádióamatőrködés) szerveztek, de vendégelőadónak meghívták rá a klub néhány tagját
Mint a tegnapi cikkben is olvasható volt, augusztusban ismét lesz egy amatőr tematikájú Honvédelmi tábor Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián. Az alábbi beszámoló az 1.5-ös eseményről szól, melyet felkérés alapján iktattak közbe a klub tagjai. Igaz, csak egy napot kaptunk öt helyett, de azért odatettük magunkat, hogy ne találjanak unalmasnak minket a diákok.
Az akcióban eredendően három tag, HA7PTY Pityesz, HA5UDS Dani és HA5CBM Miklós vett volna részt, de Pityesznek sajnos közbejött egy munkahelyi ügye.
Ismerkedés a II. világháború után hazánkban elsőként sorozatgyártott R-10 URH FM és R-20 RH AM és CW üzemű adó-vevőkkel. Meglepő, de a fiatalokat valóban érdekelték a technikatörténeti reliktumok – s nem csak ezeknek, hanem a körben kiállított összes berendezésnek a paramétereire kíváncsiak voltak
A tanteremben gründolt előadáson felelevenítettük a trianoni békediktátumot követő korszakot, amikor a rádióamatőrök segítették a honvédség kommunikációját. Elmondtuk, mi volt az úgynevezett “Konzervtechnika” akció, amely az Antant (lásd még: Entente) ellenőrző közegeinek a kijátszására született, s ugyancsak meséltünk Pokorny Hermannról, aki anno dacuma az oroszok elleni éteri küzdelem nagyágyújaként írta be a nevét a magyar hadtörténelem legfényesebb lapjaira.
Természetesen a modern dolgok is sorra kerültek, úgy mint digitális kommunikáció, elektronikus terjedésvizsgálat és efféle történetek. Egyébként érdemes ideszúrni, már régen észrevettük, hogy a hírekkel ellentétben az ifjakat igen is izgatják a múlt történései. Pusztán a csomagolás mikéntjét “kell” eltalálni.
Az meg ugye köztudomásúlag gyerekjáték.
A megunhatatlan R-1340 a Videotontól. Őszintén bevallva a fiúkat és a lányokat ez a lom érdekelte leginkább – ami egyrészt öröm, másrészt elismerés a gyár hajdani mérnökei felé
Egyetlen foglalkozás sem ér sokat manapság, ha tiltva van megfogdozni a tárgyakat. Az interaktivitás korunkban legalább annyira alapkövetelmény, mint a csapból folyó tiszta ivóvíz vagy az időben kiadott hőségriasztás. Ennek jegyében a foglalkozás második etapjában szépen átvonultunk a HA8BIT Péter által berendezett katonai rádiótárlathoz, ahol a konkrét készülékeken mutattuk be, mit mibe és miért raktak, melyik lom mire alkalmas – s így tovább a végtelenségig.
Az érdeklődés komolyságát jelzi, hogy az eredendően kiszabott időt sikerült túllépni majd egy órával – de nem azért, mert mi lyukat beszéltünk bárki hasába, hanem azért, mert annyi volt az értő kérdés és felvetés.
S ez elidegenedettnek mondott korunkban már bőven sok a boldogsághoz.
A nap végén persze mi is rádióztunk egyet – a fotón HA5UDS Dani lép ki az éterbe
Mindent összevetve ez is egy remek táboros nap (konkrétan csütörtök) volt. Reméljük, jövőre is meghívnak bennünket. Akár hogy is, mi készen állunk.
Mára ennyire futotta, de hamarosan érkezünk az újabb izgalmakkal!
73!
a HA5KDR kollektívája