Tisztelettel jelentjük, tovább zajlanak az események Apátistvánfalván, a Hatrátőt Emlékhelyen. Immár nem csak az épületbe fixen telepített R-4 Labe működik, hanem az R-137X6D-be telepített három katonai vevő is. Az alábbi képes beszámoló a mai napot kísérli meg summázni…
A nyolcas reggeli után elindultunk Kétvölgyből, a Vend-vidéki Vendégházból Apátistvánfalvára, a Határőr Emlékhelyre. A csapat egy része nekiállt a Zil-131-re épített R-137X6D telepítésének, a másik pedig asz épületben rakta össze a dísznek érkezett R-154-es Molibdént és a működővé varázsolt L-4 Labét. Erre majd lesz egy röv id gyorstalpaló, hogy a rádiózásban kev éssé jártas látogatók is tudják majd a gombokat megfelelően forgatni. Egyébként tíz felé megfogtuk Kabult, ami délután háromig eléggé stabilan jött.
Ugorjunk most ki a kertbe, s lássuk, mik történnek a tűző napon?
Döme a fejét fogja, Dani szakért, István szintén, Stewart pedig kalapál. A karók leverése amúgy gondos, odafigyelmes munkát kíván, különben könnyen az ember keze bánja. S ez sajnos koráéntsem vicc.
Bal szélen Anga Bandi közeledik, Döme hajtogat, Alhadnagy úr pedig háttal áll. Az elkészült sátorban lesz amúgy a filmvetítés. Olyan izgalmas határőr mozikat szemlélhet majd a közönség a Múzeumok Éjszakáján, mint például az elfogás, a csempésztrtükkök, a szökevény elfogása és más mesék… 🙂
Itt még csak készült a vászonházikó. Jobb szélen alhadnagy úr szemléli a folyamatokat.
Ehhez a képhez nem kell felirat, mert totálisan magáért beszél. 🙂
Készülünk a TA-16-os oszlopok kitekerésére. Bal szélen a citrom, jobbra a két sávos URH antenna szemlélhető. Az URH sugárzó alá természetesen felkerült a szokott RH dipólus is.
Csak ferdén fért a képbe… 🙂
M0XXS Stewart és HA5DON István a Zil-131-es gépjármű előtt.
Elveszni a részletekben – vol 1.
vol 2. (Amúgy ha ezeket nem ütjük le tisztességesen, akkor az oszlop úgy dől föl, ahogy a nagy könyvben meg van írva. És ez sem túl vicces történet…)
Vol 3. (A földelés fontosságáról talán nem is kell hosszan beszélgetnünk…)
Belvilág és…
…külvilág… 🙂
HÖR! 🙂
A nyugalom szigete – persze Mafival, azaz magasfigyelővel. Hiszen ha sziget, akkor oda már más is beevezhet! 🙂
Ezermesterünk, HG6PTZ Tomi…
Mára ennyi, de holnap is jövünk. Az pedig szinte már mellékes, hogy a látogatói létszám tekintetében már negyven fölött járunk. 🙂
A rádiózás már beindult nyolcvan méteren, de őszintén bevalljuk, a fáradtságunk igen erős. Hiába, nagy a meleg és sok a munka – de igyekezni fogunk holnap is… 🙂
73!
a HA5KDR kollektívája