Az első hazai katonai FM lomhalom, azaz az R-10

Ez a cikk nem jöhetett volna létre HA5IT Tamás segítsége nélkül. Nem csak azért, mert az adó-vevőjének a fotói szerepelnek benne, hanem azért sem, mert anno Ő volt az, aki e sorok íróját is rábeszélte e kiváló „lomhalom” megvásárlására. Az alább olvasható szubjektív bemutató a military szakosztály szokott stílusában íródott, így kapcsolási rajzot ne várj. Azt viszont előre bocsátjuk, ha bárhol látsz R-10-et, s nem kérnek érte sokat, vedd meg, mert ebből már nem lesz több…

R-10 ellenfényben

Folytatás

Nyerő páros – az R-326 és az R-323

Nehéz a helyzetünk, hiszen vajh’ mi újat lehet elmondani a keleti blokk legnépszerűbb vevőkészülékeiről, az R-326 RH és az R-323 URH rádiókról? Keveset fogyasztanak – ezt szinte már az újszülöttek is tudják, akárcsak azt, hogy a tápfeszültségük 2,4 Volt. Az viszont kevéssé közismert, hogy ha valami elpusztul a VFO-ban, akkor a boga életben nem lesz többé pontos. Az alábbi ismertető a tőlünk megszokott stílusban íródott, s főleg a használhatóságot igyekszik fókuszba helyezni. Pár sztori csak azért került bele, hogy ne aludjon el a közepére az olvasó. A kivételesen személyesebb stílusért pedig eleve a látogató bocsánatáért esedezem. S még valami: a cikk végén ott a meglepetés-bomba, ami minden felhasználó szívét megdobbanthatja.

Portré – R-326

Folytatás

A legjobb hazai „lomhalom”: az R-1340

Rádióamatőr szempontból ez a legjobb magyar katonai rádió. Az FM-et leszámítva minden üzemmódot tud, amit egy hagyományos készüléktől elvárhatunk, továbbá tartozik hozzá egy masszív automata antennaillesztő s a teljesítménye száz vagy húsz Watt lehet – korántsem mellékesen pedig egy gombnyomással dönthetünk a rátett két darab antenna között. Hogy mégsem túlzottan elterjedt, az java részt annak köszönhető, hogy eleve keveset gyártottak belőle. A készlet kisebb részét elvitték az araboknak és Afrikába (Szahara rád. áll.), más részét a rendszerből történt kivonása után felaprózták, kisebb részét pedig ketten-hárman ellopták és – mi mást csináltak volna vele idehaza, mint hogy azt is – szétszedték. (Hiába, no, mi ily boldog és szellemiekben gazdag országban élünk.) Magánkézben – szerintünk – így legfeljebb két-három tucat lehet itthon és maximum egy tucat külhonban. (Mni tnx arab tavasz nevezetű rémálom.) Futott még CM-101 néven – ezek állítólag a kísérleti és nullszériás darabokat jelzik. Alább a tőlünk megszokott szubjektív ismertető következik – azaz ne várj kapcsolási rajzot vagy alkatrészjegyzéket.

Hát nem gyönyörű?

Folytatás

Szép, nehéz és érzékeny – pár gondolat az R-399 Katran vevőről

Mi kell egy amatőrnek? Elsősorban egy jó vevő, lévén adni szinte bármivel lehet. Mi lehet az álma egy, a katonai „lomok” iránt lelkesedő hobbistának? Egy „szép” katonai vevő. Mármint IS. Ha e masina nem csak szép, hanem még érzékeny is, az külön öröm. Utóbbi igényt az R-399 és a hozzá tartozó panoráma (T) tökéletesen kielégíti. Figyelem, alább ismét csak egy kedvcsináló következik – azaz aki a kapcsolási rajzra kíváncsi, csalódni fog.

Ahogy a nagy könyvben meg van írva…

Folytatás

Meglepetés a javából: magyar rádiók a finn hadseregben 1939-1945 között

Figyelemfelkeltő hírrel és fotókkal lepte meg a minap az egyik ismerős e sorok íróját: „Elnar” barátunk a finn hadsereg által a második világháborúban használt R/1, R/3 és R/6 adó-vevők képeit küldte át. Jelen állás szerint biztosan csak kevés adat tudható – ám az már most kijelenthető, hogy e berendezések ismeretlen példányszámban a finn-szovjet téli háború alatt kerültek Északra. Az alábbi írás a saját gyors kutatásaim és Balás. B. Dénes, neves technikatörténész és gyűjtő, a magyar katonai rádiók sztoriját – Rajnai Zoltán ezredessel közösen – remekül és alaposan feldolgozó könyv írójának megjegyzéseit tartalmazza. Mi természetesen nem a téli háborúról fogunk oldalakat írni – aki erre kíváncsi, üssön föl egy történelemkönyvet, s tájékozódjon abból.

 

Folytatás

A hadsereg rádiós igáslova – az R-130 és az R-130M Vüsztrel

A hatvanas években történt megalkotása óta használták harckocsiban, híradóautóban, fixen beépítve és sátorba telepítve, de talán még felderítésre is az R-130 és R-130M készülékeket. A Magyar Néphadsereg rádiói közül az egyik legjobban sikerült „lomhalom” e készülék, s értékét jól jelzi, hogy a honvédség korunkban is rendszerben tartja az R-142-es központokban. Szokásunkhoz híven jelen cikk nem a részletes kapcsolási rajzot vagy a működést taglalja, pusztán kedvcsináló szeretne lenni – leginkább azért, hogy az amatőrök és a kívülállók ne holmi lomha-nehéz és élettelen vasként, hanem értékként tekintsenek rá. E mellett gondolni kell arra, hogy a honlap olvasóinak döntő többsége nem egy száraz technikai közlönyt óhajt szemlélni, hanem elsősorban a használhatóság felől közelít…

Szentendre, R-130M

Folytatás

Egy különleges masina, a HTG-1 Hellschreiber adó-vevő

A magyar gyártású HTG-1-es Hellschreiber adó-vevő a német Feld Hell „koppintása”. Gyártójuk a a Hungária körúton állt Telefongyár volt. (Itt található ma a Siemens központja.) Mint azt a roncskutatas.hu oldalon „zsolt001” írja, a gyár történetével foglalkozó monográfiák megjegyzik, a HTG berendezések minta után születtek, s a szakemberek rengeteg problémával szembesültek az első sorozatok elkészítésekor. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen – ismervén a készülék rendkívüli összetettségét – efféle „lomot” csak nagyon felkészült ember- és eszközállománnyal lehetett összeállítani. Fontos megjegyezni, a korunkra maradt ismert példányok száma nem éri el az egy tucatot – annak ellenére sem, hogy Germuska Pál rendkívül alapos és nagyon olvasmányos, a magyar hadiipart tárgyaló könyve szerint akadt olyan esztendő, amikor másfél ezer példány került ki belőlük a zuglói üzem kapuján.

Folytatás

Merre tovább a hatvan méteren?

Mint a minap ígértük, folytatjuk hatvan méteres kalandozásunkat. A sáv jelenleg a hazai amatőrök számára nem nyitott, ott csak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság külön engedélyével lehet dolgozni. Azt, hogy a HA5KDR és a HA9HAF9A megszólalhatott a „rock band-en”, elsősorban HA7PL Dallos Lacinak köszönhetjük, aki első, 2015. áprilisában elhangzott kérésünket teljes mellszélességgel támogatva írt levelet a hatóságnak. Akkor még csak hárman voltunk – ma pedig lehetünk úgy negyvenen. Az engedély áprilisban lejár, s jelenlegi formájában már nem újítható meg. Hogyan tovább – erre próbálunk saját látószögünkből röviden felelni. S még egy apróság, e cikkhez tartozik egy lista, amelyet HA7PL Laci gyűjtött össze s az ő engedélyével tesszük közzé. S a hozzájárulást természetesen ezen helyen is hálásan köszönjük!

Folytatás

CQ 60 méter HA9HAF9A és HA5KDR

Tavaly előtt április elején egy kósza gondolattól vezérelve három hívójelel engedélyt kértünk a hatvan méteres sáv (5,350-5,450 MHz) használatára. Nagy reményeket nem fűztünk az ügyhöz, de láss csodát, az NMHH HA7PL Dallos László ajánlása nyomán rábólintott folyamodványunkra. Miután az esetnek híre ment, sorra jöttek mások is. Az „öt megát” ma is műveljük, ám 2017. április 30-án lejár az engedély, s az jelenlegi formájában nem is újítható meg. Az alábbi rövidke írás első része a szerzett információkat foglalja össze, míg a második a továbblépés esélyeit latolgatja.

Folytatás

Egy különleges rádió, az R-134

Egy különleges rádió, az R-134

Ahhoz képest, hogy Magyarországon kezdték gyártani, alig fél tucat működő példány lehet idehaza az R-134-ből. A megmaradt berendezések szinte mind egy forrásból, egy vidéki vastelepről kerültek elő. Az alábbi cikkben röviden áttekintjük e korában igencsak nagyszerűnek számító rádió történetét s paramétereit.

R-134 kiépítve Szentendrén

Folytatás