A gyűjtő polca – Az adás- és vételtechnika alapjai

Léteznek örök érvényű könyvek – a Kertész Béla – Virányi Miklós szerzőpáros által jegyzett Az adás- és vételtechnika alapjai című munka kétség nélkül ide sorolható. Még akkor is, ha esetleg tíz év múlva valóban kitalálják a fluxuskondenzátorba oltott élő zselé alapú kommunikációt…

Egy remek könyv kora esti megvilágításban…

Alig hússzor-tizenhat centiméteres könyvet adott ki 1972-ben a Zrínyi Kiadó. A Magyar Honvédelmi Szövetség – Rádióamatőrök Könyvtára sorozatban megjelent százkilencven oldalas és hetven ábrát tartalmazó kiadványt Kertész Béla (HA5FN) és Virányi Miklós (HA5BD) jegyezte, s mint a címe is mutatja, az adás- és vételtechnika alapjaiba kívánta (s szeretné ma is) bevezetni az olvasót.

Elöljáróban illik leszögezni, tudjuk, a világ az elmúlt negyvenöt esztendőben elképesztően sokat változott, így a szerzők néhány állítása (nemzetközi hívójelek, hogyan készüljünk a KPM vizsgára, hová-melyik klubba lépjek be és még pár apróság) felett eljárt az idő – ám a fizika és a hullámterjedés nem rendszerfüggő bal- vagy jobboldali fogalom, s a kísérletek, a felfedezések öröme ma is épp úgy hat, mint hajdanán. Továbbá legyünk őszinték magunkhoz, az amatőr alapvetése korunkban is a játék. S ki ne örülne ma is egy frappáns hasonlatnak, kísérletnek, amellyel a fiatalok figyelmét az elektortechnika felé lehet fordítani. Pláne akkor, ha utóbbira nem egy ultramodern személyi számítógép segítségével, hanem a sarki ABC-ben olcsón beszerezhető zsebtelep, egy otthon a fiók elfekvő készleteiből kibányászott aprócska tekercs és a nagyapa háborús tájolója révén kerülhet sor.

Külön felhívnánk a figyelmet e kiadvány egyik óriási előnyére – s valljuk meg őszintén, ez a módi a fiatal felnőtteknek szóló könyvekben nem megszokott manapság sem. (Leszámítva a nyelvi oktatást szolgáló alkotásokat, mert ott szinte kötelező elem a faggatódzás, a számonkérés.) Jelesül arról van szó, hogy az egyes fejezetek végén furfangos kérdések várják a diákot – aki így rögvest, akár a lapokra rögzítetten leellenőrizheti, mit sikerült a fejében eldeponálnia az elé tárt tudásból.

Újabban sokan és sokat beszélnek a morze-tudás szükségességéről. (Tegyük hozzá rögvest: üdvösen!) A szerzőpáros oly korban alkotott, amikor egy RH vizsga elképzelhetetlen volt e nélkül. Mindezek fényében könnyen belátható, hogy a két amateurtárs kellő súllyal veszi górcső alá a kérdést, s roppant hasznos tanácsokat ad arra nézvést, hogy miként vihető be az ember fejébe a Ti-k és a Tá-k olykor kaotikusnak ható, ám egyben mégis értelmet nyerő halmaza.

Lehetne még hosszan írni, de sokkal inkább azt javalljuk, mindenki maga üsse föl – s aki nem ismerte, szerezze be mihamar valamelyik antikváriumban – ezt a remek könyvet. Nem fog csalódni, ezt ígérhetjük. Hiszen a rádióhullámok 2018-ban is olyformán terjednek, mint négy évtizede, s bár a Német Demokratikus Köztársaság a múlté, de a Q-kódok épp úgy igazak mint a földelés életmentő szerepe…

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .