Elfogyunk?

Kikértük és megkaptuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a hazai rádióamatőrök korfáját. (Amit természetesen ez úton is hálás szívvel köszönünk!) A statisztika nem túl szívderítő, így itt és most nem egy derűs írás következik. Persze a folyamatok ellen lehet(ne) tenni – s rajtunk, azaz a HA5KDR-en nem is múlna – ám ugye nem “csak” rajtunk múlik a történet…

Mi lehet a megoldás kulcsa?

Korábban két terjedelmesebb írásban számoltunk be az amatőrizmus helyzetéről. Az első cikkben engedélyesekre és klubokra lebontva mutattuk be a hazai viszonyokat, sőt, még némi statisztikai visszatekintést is sikerült nyújtanunk olvasóinknak. A sorozat második állomásaként pedig feltártuk, hogy a széltében-hosszában szajkózott “három millióan vagyunk világszerte” című állításnak mennyi a jelenkori valóságtartalma. (Csekélyke – s akkor nem is használtunk túl erős jelzőt.)

Korábban jeleztük, a magyar adatok mellett sokat mondana még két infó – jelesül a lakosságarányosság és a korfa. Utóbbi felvetés tisztázása érdekében kikértük és megkaptuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) a hazai amatőrök életkorát tartalmazó statisztikát. Természetesen a sorokból nem az derül ki, hogy egy konkrét ember mennyi idős – ezt nem is közölhetné a szervezet – hanem az, hogy egy adott csoportban mennyien vagyunk. A történet nem túl szívderítő, ugyanakkor lehet rajta feszt elmélkedni. Igény szerint pohár sör(ök), üveg bor(ok), tábortűz mellett.

Mára szerintünk ennyi elég is.

 

73!

 

a HA5KDR csapata

 

 

 

  1. Szia Laci!

    Hát még a levelibéka feneke alá! 🙁

    Komolyra fordítva: elég baj ez, mert az óhatatlanul bekövetkező lecsengést nem követi semmiféle felfutás – csak egy szerényebb méretű hullám. Persze ha ez a cél, akkor minden nagyon szép – de hát azért ez ne legyen a cél. 🙂

    73!

    Miklós

  2. Szevasztok.

    A gyereknek könyvet kell adni ajándékba ahogy
    olvasás képes, inkább arra szokjon rá mint a pákára.
    A számítógép meg amúgy is szükséges rossz lesz.
    Játsszon a szabadban, sportoljon, kerékpározzon
    a szobafogság helyett.

    A kevés számú rádióamatőr között még kisebb
    a készülék gyártók száma, ez a hobbi népszerű volt
    a II.Világháború végétől a 80 -as évek végéig,
    majd rutin és robot szerű lett. Semmiféle kampány
    ezen nem segít, és változik a technika is az idővel együtt.

    Egy gyereknek a neki unalmas hobbira nincs igénye,
    ez természetes.

    Üdvözlettel.

  3. Üdv Mindannyiótoknak !
    69 éves vagyok és ’95-98 között rádióztam egy kicsit ( HG7DAL) .
    Lustaságom és más egyéb okok miatt lejárt az engedélyem és mindig csak halasztgattam a megújítását . Már bánom és mindenkinek ajánlom , hogy ne legyen lusta mint én mert ebben a korban már nehezen veszi az ember a fáradtságot újra vizsgázni .
    Erre az oldalra véletlenül kerültem mert az unokámnak keresek repsávos kézi rádiót és közben elkalandozok más témák felé is .
    Örülök ha elolvastátok és a legjobbakat Nektek .
    73

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .