HA2MN Tibor nagyszerű tegnapi cikke után itt egy újabb írás – ezúttal egy világjáró R-326-os lomhalomról. Erről (de nem „erről”!) a rádióról korábban (Link) már értekeztünk – ám nem ilyen mélységben és alapvetően más, azaz szubjektív vonatkozásban. Ez úton is köszönjük Tibornak a közlésre való átengedést – s akkor fogadjátok szeretettel a Vietnámot megjárt készülék történetét…

Meglátni és megszeretni egy pillanat műve… 🙂 (HA2MN)

Hát még a hangja!

Folytatás →

Alant HA2MN Tibor írása olvasható. Mint azt oly sokszor hangoztattuk, a Military Szakosztály örömmel ad teret más „ápoltaknak” arra, hogy megosszák a nagyérdeművel a katonai lomok használata során szerzett tapasztalataikat. Az írás eredetije Tibor honlapján található, de azt kérésünkre átengedte másodközlésre, sőt, kissé ki is bővítette. Ha úgy érzed, hogy Neked szintén lenne mondanivalód a témában, bátran „jelkezz” HA8ADI Ádámnál, a szakosztály vezetőjénél vagy HA5CBM Miklósnál, a részleg egyik lelkes betegénél… 🙂

Bizony, ez egy sokak által vágyott R-108M (HA2MN)

R-108M katonai adóvevő 28-36,5 MHz, 1 W kimenő

Folytatás →

Egy rejtéllyel kevesebb – sokkal pedig több: a Magyar Királyi Honvédség Crypto-2 (C-2) rendszerének  feltörése – eredetileg ezt a címet adtam, de úgy gondolom, a fenti minden túlzás nélkül jobban néz ki.

Varázsszavak következnek: C-1, C-2 és C3. Hallott róluk valaki? Ha igen, az óriási segítség lenne a jövőben. Hosszú nyomozás és rendkívül sok telefonálgatás után úgy gondolom, e három jelölés a ma kriptográfiai szakembereinek sem mond semmit (vagy ők nem mondanak inkább róla semmit, ki tudja) – annak ellenére, hogy ezek a Magyar Királyi Honvédség titkosító metódusait takarják, amelyből egyet teljesen, egyet pedig részben e sorok írója fejtett meg a közelmúltban. A nyomozás 2008-ban indult – s még most sincs vége. S egy nyomatékos kérés: ha írsz erről, nagy tisztelettel kérlek, hivatkozz rám. Ez nem nagyképűség, csak én is el szoktam ismerni más munkáját, eredményeit…

Ez ugyan nem második világháborús anyag, de attól még témába vág – és nem mellékesen kész csoda, hogy megmaradt. Ezt a két (chiffre-dechifre – azaz kódoló-dekódoló) könyvecskét anno az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének titkos rádióhíradásában használták… (A szerző tulajdona.)

Folytatás →

A Magyar Királyi Honvédség hívójel-hívónév rendszeréről szó szerint semmiféle, a közember számára szabadon elérhető anyag nem született az elmúlt hetven esztendőben. A hallgatás persze bizonyos szempontból érthető: 1945. után nem volt tanácsos e kérdést feszegetni, 1949-től pedig a szovjet módszerre álltunk át. Mire elérkezett 1989-90, az alapanyagok elvesztek, így korunkra a C-1, C-2 és C-3 vagy a „00 kontyos” nem mond senkinek semmit. Pedig nagyon izgalmas lenne, ha tudnánk, hogy az a kevés távirat, ami a Hadilevéltárban megmaradt, milyen logika mentén keletkezett. Az alábbi írás egy eredeti dokumentum alapján tör be a rendszerbe. Kép nem nagyon lesz, s szöveg sem sok – ellenben amit adunk, az teljesen unikát. A cikk végén öt link található, amelyek a nagyméretú fotókra nyitnak ablakot. Egy kérésünk van csupán: ha idézed, hivatkozz ránk – ez ugyanis a tisztesség minimuma.

Ezt bizony soha nem használták föl! Pedig igény biztos lett volna rá…

Folytatás →

Volt egy kis műszaki fennakadás a honlapon, de ettől még nem vesztünk el – sőt! A holtidőt kihasználva szorgos poszméh (szaknéven bombus – populárisan dongó) módjára olyan anyagokat szereztünk, hogy a fal adja a másikat! Sorra jelkezünk’ majd mindenféle földi jóval, amitől (reményeink szerint) az összes ápolt nyála kicsordul. Első etapként közzétesszük a Bécsben élő ápolttársunk, Ferenc által szkennelt irodalmat. Akad itt kérem minden, mi szem-szájnak ingere: kifolyásmentes akku leírása sok oldalon, Berkut továbbá a legendás UM végfok ismertetője. Jó böngészést kívánunk!

A Magyar Honvédség hiradójele – jobbat keresve sem találhatnánk címképnek… 🙂

Folytatás →

Mi kérünk elnézést a múltkori majd hét napos hallgatásért– s hogy tetszésetek újfent elnyerjük, keddi anyagunk után most ismét lebombázzuk az ápolttársakat némi – Karel Gott után szabadon – telefonkarnevállal. Igaz, esetünkben a magyarra ültetett szöveget nem Korda Gyuri bá’, hanem HA5IT Tamás adja elő. S mi tagadás, Tomi dörmögése nekünk jobban bejön mint a vásári hangulat, még akkor is, ha ott egy „lédiről” forog a szó.

Csak óvatosan, a hajtás után ugyanis sokkoló mennyiségű film következik. Ha lehet, az asszony/gyerek/szerető álljon készenlétben egy vízes kendővel és egy behűtött itallal! Külön felhívnánk a figyelmet a Tamástól már megszokott atrapp-példányokra (ezúttal elemekre), amelyek megszólalásig hasonlítanak az eredeti darabokra.

A 41 M felülről nézve – az eredeti leírás ismertetőjének első fotója

Folytatás →

Egy laktanyai R-107T02 kedvenc frekvenciánkon üzemeltetve. Lesd le, s gyere oda Te is! 🙂

Akad itt kérem minden, mint a búcsúban: sima elektroncsöves, tranzisztoros T, digitális T02 és „összüzemmódos” M. S mind magyar, mind Videoton! Sőt, e sorok írója egyszer látott egy tervezetet az M2-ről valami elhagyatott könyvtárban, ahol a megunt gyártmánylapokat tárolták és az elvetélt ötleteket fektették. Utóbbi állítólag már nem kizárólag FM és CW, hanem USB üzemmódot is tudott – volna, ha egyszer elkészül. Ám mivel ez egy fantom, nem foglalkozunk vele – viszont ha bárki bír róla némi konkrétummal, kérjük, dobjon nekünk egy villanylevelet. Visszakanyarodva tehát a „klasszik” 107-ekre, ez egy ötletes készülékcsalád, amely egyben jelzi, hogy a magyar katonai híradástechnikai ipar folyton-folyvást képes volt a kor változásait lekövetve új és újabb termékkel jelentkezni a hazai és nemzetközi piacokon. Alább a tőlünk megszokott szubjektív gyártmánylap következik – néhány sztorival körítve. A nagy Binom az R-111, a kis Binom pedig a 107. Fotót most kevesebbet – és azt is csak az R-107T02-ről – nyújtunk, mert tisztán érezzük, e téren semmi újat nem vagyunk képesek mutatni a neten föllelhető úgy másfél-százezer, nálunk profibbak által lőtt 107  fényrajzhoz képest.

Folytatás →