Lúgos oldat – házilag

Alább HA5NKG Tamás részletes receptje olvasható. Szeretett klubtársunk és barátunk saját kezébe vette a “lúgosítás” 🙂 problémáját, s kellő mennyiségű védőeszközzel felszerelkezve elkészítette a maga főzetét. A témával korábban már többször foglalkoztunk – így például HA2TO Árpi segítségével tudtuk közölni a “dézsavű-ből” pdf-be konvertált eredeti leírásokat, és elétek tártuk azt is, milyen egy jó kis este a hobbinak szentelve. Az alábbi írás a saját jogon főzött lúg felől közelíti a kérdést, s ez a módszer talán még hazánk egyik legjobb rádióamatőr találkapontjának, a HamAtőr fórumnak a közönségét is érdekelheti…

Végy desztillált vizet és kálium hidroxidot szilárd (kristályos) halmazállapotban...

20200929_152139

Eszközök:

• 2 literes műanyag átlátszó PET palack, széles nyílással, a lehető legvastagabb műanyagból legyen - például az ICE-tea PET palackja vastagabbnak számít.
• vékony műanyag kanalak
• műanyag tálkák
• törlőkendők
• egy kis üveg citromlé
• egy nagyobb PET palacknyi csapvíz
• gumikesztyűk
• védőszemüveg
• merülési elven működő fajsúlymérő folyékony anyagokhoz
• kis kémcső vagy valami hasonló
• zseblámpa
• mérleg
• folyadék mérőedény
• műanyag lapos tál, régi műanyag asztal vagy hasonló valami
• kis pipetta
• nagyobb fajta, kb. 1-2 deciliter folyadék felszívására alkalmas, több részes átlátszó, kalibrált pipetta, gumilabdás nyomkodóval

20200929_151152

Nagyon fontos a biztonság!!!

A kálium hidroxid régi nevén marókáli. Neve is mutatja, hogy nagyon komoly anyagról van szó. Bioboltban kapható ötszáz grammos műanyag dobozban, különösebb védőcsomagolás nélkül. Csak letekerem a doboz tetejét és ott figyel a marókáli kristály. Ez megtévesztő lehet. Valójában súlyosan maró anyag. (Sok helyen nátrium hidroxid van helyette, a boltosok is eltéveszthetik, és simán odaadják kálium hidroxid gyanánt.)

Bár mindenhez jó alapanyag, de gyógyszertárban nem szabad ilyen anyagot kérni, főleg nem kilóra, mert rendőrt hívnak. Ugyanakkor bezzeg régen minden háztartásban volt egy-egy doboz marókáli. Mindenféle jófajta “nagykocka” szappanok készültek belőle.

A szükséges anyagok között szerepel a citromlé. Savassága okán a lúgos folyadék közömbösítője lehet bizonyos mértékig. Jó, ha kéznél van. De előállítható szilárd, porított savból is savas folyadék. A PET palacknyi langyos csapvíz pedig akkor tehet igazán jó szolgálatot, ha hirtelen le kell öblíteni a (ne adj Isten!) kifolyt lúgot.

20200929_151638

A munka közben ne legyen a közelben kisgyerek, kutya, macska, házi görény! 🙂 Legyen viszont a hely jól levegőző. Tanácsos, hogy a lúg ne érintkezzen fémmel, fémes eszközzel. és jó észben tartani: az elkészített 1,2-es oldat is erősen maró hatású!

Időszükséglet

A munkához durván egy óra kell. Az oldat lehűlése és a gázképződés megszűnése után használható. Ezért érdemes a lúg elkészítését és az aksiba töltést nem egy szuszra ütemezni…

Egy kis számtan!

A desztillált vizet és a marókálit kimérjük. A marókálit teljesen száraz műanyag edénybe töltsük, ne abba, amivel a vizet mértük ki és még nedves.
Akarjunk 🙂 “mondjuk” egy liter lúgot. (Ez elég durván tíz darab, a lap tetején szemlélhető kis aksihoz) Ehhez kell nyolc deciliter desztillált víz, és két deciliter térfogatú szilárd halmazállapotú kálium hidroxid. Mivel a kálium hidroxid fajsúlya közel kettő (duplája a víznek), ezért a két deciliter térfogatú kálium hidroxid térfogat tekintetében egy literré teszi az oldatot, de az oldat fajsúlyát 1,2-re emeli. (0,81)+(0,22)= 1,2.

Ez a sűrűség szükséges a lúgos aksiba.

20200929_152208

Következzék tehát a recept!

Mindig a sok vízhez vízhez adagoljuk a kevés kálium hidroxidot. A két literes PET palackba öntsük bele a nyolc deciliter desztillált vizet. A kálium hidroxid porció adagolása után rögtön melegedés és gázképződés lép fel. Ezért nem egyszerre juttatjuk a vízbe a teljes kálium hidroxid anyagot, porciózzuk. És nem is beledobjuk, hanem óvatosan adagoljuk.
Keveredés, pihentetés után jöhet a következő kis porció. A melegedés mellett gázképződés is van, ezért rázni egyáltalán nem szabad az oldatot, csak óvatosan köröztetni szabad, majd rögtön utána még óvatosabban kicsit megnyitjuk a PET palack kupakját, hogy távozzon a keletkezett gáz. Ezt többször meg kell ismételni, gázképződés nem csak az oldódási szakaszban van, hanem utána is. Ezért fontos, hogy két literes PET palackban készítünk el egy liter oldatot: így van hely a gázképződésnek is. Ellenkező esetben közvetlen robbanásveszély áll fenn, s a tárolót szétvetheti a gáz.
A terméket kiengedett, de nem levett kupakkal kell pihentetni is. A legnagyobb veszély a PET palack szétfeszülése, robbanása a bent rekedt gázok miatt. Ezt el kell kerülni. Magyarán nem szabad hirtelen levenni a kupakot, főleg nem belenézni a PET palackba. Ezért kell átlátszó edény, így látni, hogy mi történik odabent. Az oldódás után nem marad üledék, a folyamat maga hamar bekövetkezik.
Az aksiba öntés előtt meg kell várni, hogy az oldat kihűljön és távozzon a keletkezett gáz. Ilyenkor is legyen kicsit nyitva a PET palack kupakja.
A meleg lúgot tartalmazó PET palackot szerencsésebb a földön, például az asztal alatt tartani, mint magán a bútoron. Ha valamiért feldől (ráveti magát egy kóbor macska, vagy földrengés következik be a művelet alatt) nem zárt kupakkal, a talajon talán kisebb kárt okoz, ha mégis elterül.

20200929_152257

A lúgos oldat betöltése az akkumulátorokba

Ha rendelkezésre áll nagy, gumilabda nyomkodós pipetta, akkor azzal fel kell szívni fél deciliter lúgot. Itt is fontos, hogy a pipetta átlátszó legyen. Az aksi betöltő nyílásába helyezve nagyon lassan nyomjuk a gumilabdát, és bepumpáljuk a lúgot. A pumpás pipettával rendkívül óvatosan kell bánni. Nem szabad elvenni a pipettát a nyílástól, csak ha megszűnt a folyadék áramlása a pipettából.
Pipetta hiányában mini tölcsér alkalmazható. Viszont a pipetta nagyon jó arra, hogy a lúgos oldat szintjét visszaszívással beállítsuk: a lemezek tetejére téve leszívható a fölösleg. (Szépen szörcsög a pipetta a lemezek tetején, amikor folyadékszint leereszkedett odáig.) Ugyanakkor fél- egy óra múlva lehet, hogy kicsit után kell tölteni, mert idő, amíg a cucc leszivárog mindenhova. Ennek ellenőrzéséhez jön jól a zseblámpa.
Munka közben a pipettát ideiglenesen rá lehet dugni a PET palack nyílására, a gumilabda nem engedi beesni az edénybe (egyes PET-ek széles szájúak, azok jók lehetnek). Úgyis onnan kell kiszívni vele a lúgot. Vagy egy külön előkészített helyre kell tenni, tekintve, hogy nem éppen barátságos az eszközre ragadt anyag…

Utómunkálatok

A használatot követően minden eszközt el kell mosni bő vízzel! A maradék kálium-hidroxidot és az elkészült lúgot (lehűlve, gázképződési szakasz lefutása után) feliratozva biztonságos, hűvös helyre kell tenni. Érdemes dokumentációt vezetni az aksik lúgozásáról (és töltéséről). Ilyen dokumentumokat a katonák is vezettek és vezetnek a laktanyában. Nem azért, mert ez az ukáz, hanem mert ésszel élnek a bakák (is). 🙂

20200929_152243

Paraffin kenőcs készítése

Paraffinolajból és méhviaszból készíthető színtelen, szagtalan, ruhából kimosható, semleges kémhatású, fém és műanyag felület ápoló kenőcs, ami víztaszító és jó szigetelő is egyben. A méhviaszt fel kell melegíteni, hogy olvadjon, majd hozzáönteni a paraffinolajat. Majd még kihűlés előtt beleönteni egy kis tégelybe. Az arány nagyjából egy egység méhviasz és négy egység paraffinolaj. Ha túl híg kihűlés után, megint meg kell melegíteni és beleolvasztani még egy kis méhviaszt. Az elkészült kence förszt’ klassz alkalmas a lúgos aksik ápolására. Töltés közben intenzív gázképződés végett a lúg az aksi tetejére is kerülhet. lévén kiköpködi a gáz bugyborékolás. Ez még akkor is bekövetkezik, ha nem vesszük le teljesen a nyílás kupakját. Ez a remek kenőcs megvédi a károsodástól az aksi felületét.

Jó főzőcskézést kíván a szerző, azaz

HA5NKG

Tamás

  1. Üdv!
    Tudom, hogy nem kémiaóra, de azért néhány tárgyi tévedésre én is felhívnám a figyelmet.
    Pl.: a térfogatok nem összeadható mennyiségek, főleg nem folyadék-szilárd relációban. Az akkumulátor elviseli…
    🙂
    A kálium-hidroxiddal készült szappan nem szilárd, hanem folyékony, afféle kenhető anyag. Idősebbek emlékezhetnek a káliszappanra, amit a szobafestő használt a régi festékrétegek eltávolítására.

    • Kiegészítve az előző irományomat: Ötvöz Zoltán társunk is mellélőtt egy kicsit a víz sűrűségével: 4 C-on nem 1000 g/cm3, hanem 1000 g/dm3
      Mivel annyira precíz volt a korrigálásban, betudható elírásnak.
      🙂

      Üdvözlettel:
      Lajos
      HA3UF

  2. Kedves rádiósok! 2KH-24 számú lúgos akkumulátor paramétereit tudja-e valaki? Hagyatékok között találtam 3 db-t. Szeretném feljavítani őket.
    Köszönöm a segítséget!
    Varga Csaba
    vargacs57@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .