A gyűjtő polca – Radiotelegraphisches praktikum

Ez egy nagyon öreg könyv – ennek ellenére szerintünk elengedhetetlen a beszerzése. Könnyíti a helyzetünk, hogy évente öt-tíz darabot mindig kínálnak itt-ott, így korántsem lehetetlen küldetés a vásárlás. Persze jogos a kérdés, miért ajánlhatunk egy antikvitást a XXI. század küszöbén? A válasz a hajtás után elérhető… 🙂

A könyv fedőlapja

Az ember nem ismerhet minden kemény kötésű polcra valót – pláne, ha az tőlünk az időben igen távol jött ki a nyomdából. A Rein-Wirtz szerzőpáros Radiotelegraphisches praktikum című munkája először 1922-ben jelent meg a berlini Verlag von Julius Springer kiadónál. Az ötszázhatvan oldalas, négyszázharminckét szövegközi ábrát és hét befűzött táblázatot tartalmazó mű azért érdekes a gyűjtőnek, mert számos, az első világháborúban használt katonai készülék leírását és kapcsolási rajzát is közli. Fontos leszögezni, a rendkívül igényesen és logikusan (ha tetszik: németesen) szerkesztett, fényes papírra nyomott, képletekkel bőven teleszórt alkotás a maga korában a rádiózás bibliájának számított – sőt, ha csak az általa nyújtott puszta fizikai alapokat tekintjük, akkor ma is bátran megállná a helyét bármilyen összehasonlításban.

Elektroncsövek anno…

Hosszan lehetne sorolni azon csemegéket, amelyeket e kiadvány nyújt – így mi itt és most pusztán csak egy csokorra való erényt emelünk ki. Az egyik legfontosabb hozadéka a könyvnek a bibliográfia: tizenöt és fél oldalon át ötszázhuszonhárom forrás lett megadva. Ami magyarán annyit tesz, hogy a Radiotelegraphisches praktikum-ot a netről vagy az antikváriumból beszerző hobbista egy olyan tárhoz jut, amelynek révén saját maga is belőheti azokat a műveket, folyóiratokat és cikkeket, amelyeket a polcán szeretne látni. Egyébként egészen elképesztő szembesülni azzal, hogy a szerzőpáros miféle háttérrel-háttérből dolgozott az írás során. S egyben elgondolkodtató is e gazdagság, ha összehasonlítjuk a korabeli, magyar nyelvű szakirodalommal. (Az egyetlen vigaszunk talán az lehet, hogy a tárgyalt korban lényegesen többen bírták idehaza a német, angol, olasz és francia műszaki nyelvet, mint mondjuk ötven-hatvan évvel utóbb, így a korral való szakmai haladás nem jelentett leküzdhetetlen akadályt…)

Hopp, egy rádió! 🙂

Bár csak egy oldalt tesz ki, mégis nagyon izgalmas látni a rádió műsorszórás tábláját, amelyben olyan adóállomások is szerepelnek mint az Eiffelturm, amely reggel kilenc, délután- és hajnali háromkor szolgáltat éteri híreket.

Kütyü a múltból…

A könyv természetesen hosszan és kellő mélységgel tárgyalja a húszas évek legnagyobb szenzációját, az elektroncsőtechnikát. Ennek köszönhető, hogy a lapokon épp úgy föllelhető röhrensender für telephonie célra mint “uborkásüveggel” szerelt hullámmérő. A képek borotvaélesek, így ha valaki beszerzi e művet, a korábbi recenziókban már javasolt nagyítót mindenképpen vegye kezébe a böngészés idejére.

Mára ennyire futotta, de ígérjük, hamarosan folytatjuk. Ha kérdésed van, a szokásos módon itt alul vagy magánban tedd föl, s mi a legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd felelni rá.

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.