Az ember a hívójel mögött – HA5MA Viczián László és HA5LV Kádár Viktor

Két gyermekkori rádiós barát egy Pest környéki versenyállomáson

HA5LV Viktor (balra) és HA5MA Laci (jobbra)

– Hogyan lettetek rádióamatőrök?
– Én egy kicsit korábban lettem mint a Viktor egy két évvel, mert én még általános iskolás koromban az úttörőházba az V. kerületi Arany János utcába rádiós szakkörbe jártam, ahol a detektoros rádiótól elkezdtük hagyományosan, ahogy kell vagy régen szokták. Az első év után jött néhai HA5FN Kertész Béla, aki egy rádióamatőr szakkört is csinált a rádió építő mellé. Béla első tanfolyamán részt vettem. Még adó nem volt, csak morze oktatás volt a tanteremben, majd a végén levizsgáztunk. A HA5YAI volt a hívójelünk, azt mi indítottuk ott el.
– Az Y jelentette, hogy ifjúsági kollektív állomás volt?
– Igen, de az első három állomás úgy indult el, hogy HA5KIAA-tól a HA5KIAD-ig adták ki Kollektív Ifi jelzéssel, (a HA5KIAD HA5JI Gyurinak volt a klubja). Utána később ezeket megváltoztatták, és Y-al kezdődőeket adtak ki. A HA5YAI-ban az AI nem Pócsi Sanyi bácsinak volt a suffix-e, csak egy sorozat jelzése volt. Amíg az általános iskola tartott, addig ott voltam. Utána keletkezett a HA5KDT, majd ez változott a HA5KKC-re az adófelelős cseréje miatt. Nekem operátori vizsgám volt és csak később lett egyéni adóengedélyem. Viktorral a középiskolában találkoztunk. Innen majd ő folytatja.

– Én is az általános iskolában kezdtem, a 6-7. osztályban szerveztek egy rádiós tábort. Jelentkeztem az alsógödi táborba. Ott forrasztgattunk egy multivibrátoros villogót, megtanultuk hogyan kell az antenna drótot felkötni a dióra. Láttuk, hogy ott rádióznak is a kastély épületben a nagyok, de mi kis taknyos általános iskolások voltunk, oda nem volt bejárásunk. A Lacival úgy találkoztunk, hogy mind a ketten az Üteg utcai Villamosenergia ipari technikumba jelentkeztünk. Kiderült, hogy sokunknak nem csak a villamos energia ipar a kedvence hanem forrasztgattunk erősítőt, hangszedőt és efféléket, ezeket sem kapni sem megfizetni nem lehetett. Az érettségi után sokan akartunk tovább tanulni. A Laci kitalálta, hogy készüljünk együtt a felvételi vizsgára. Kelenföldön laktam, ott jó nagy terület volt, antennákat telepítettünk. Laci elhozott egy US-9-es vevőt.
– Ezt nem ismerem, ez katonai vevő volt?

Az USz-9-es katonai vevő, azaz a szovjet BC-348

– Ez egy szovjet katonai rádió volt a BC-348-as amerikai alapján készült. Ez elkerült a Honvédelmi Szövetséghez és hazavihettük kipróbálásra. Lacinak volt egy saját készítésű csöves adója, úgy hat-nyolc Watt jöhetett ki belőle 14 MHz-en. A külön adó és vevő miatt rá kellett fütyülni. Laci morzézgatott, én figyeltem erősen. Tanultam ezerrel a morze jeleket. A világtérképen meg üvegfejű gombostűkkel kiszurkáltam, hogy melyik országgal városokkal rádióztunk.
– Rögtön az elején csináltunk egy OD5-öt…
– így van, és az nekem annyira megtetszett, hogy én is akarom ezt, és elkezdtem morzézni, elmentünk együtt a Bajcsy rádióklubba, Laci elvitt engem oda, ami fél évvel azelőtt alakult csak meg…
– …ez már a KKC?
– Ez már a KKC volt. Első évben volt KDT, amit megörököltek a vasutasok és akkor mi átváltottunk KKC-re az említett személycsere miatt. Akkor ehhez nagyon ragaszkodtak: Kovács János volt az adófelelős, és az ő hívójele volt a KC. Ezt követte a kollektív hívójel HA5KKC.
– Lacival ott rádiózgattunk. Talán nekem volt először hívójelem. Lacinak valamilyen adminisztrációs hülyeség miatt később lett.
– Egyidősek vagytok?
– Viktor jóval öregebb, mert ő januárban született :-). Ő beszélhetett volna Sztálin elvtárssal :-), én már nem, mert én csak áprilisban, amikor már meghalt.
– Annyit még ehhez hozzátennék, hogy éppen ötven éve találkoztunk Lacival, ötven éve ismerjük egymást!
– Itt beszélgetünk Gyömrőn a HG5C versenyállomáson. Hogyan tudtátok ezt az állomást létrehozni?
– Még a rendszerváltás környékén mi is ki lettünk paterolva a klubunk VI. kerületi ingatlanából. Először elmentünk Alsógödre, ahol azok az úttörőtáborok voltak. Kaptunk ott egy toronyszobát, ahonnan tudtunk egy darabig versenyezni, de onnan is kipateroltak minket, így nem volt sehol versenyzési lehetőségünk. Ezután Gyömrőn nagy szerencsével beépültünk egy MHSz lövészklubba, amelyik ezen a telken működött. Ők később megszűntek, de előtte ránk írták ezt a területet, köszönhetően HA5MO-nak, neki volt itt a faluban kapcsolata.
  – Kaptunk százezer forintot egy faházra az MHSz főtitkárától, és elkezdtük ezt saját magunk építeni. Volt itt a községben egy párttitkár, aki híradós katonatiszt volt, és ő segített sokat. Kaptunk talicskát, szerszámokat, és ha elakadtunk akkor tanácsokat. Alapot ástunk, betonoztunk, mindent mi csináltunk. Amikor nagyon hosszan kellett volna kiásni a vezetékeknek az árkokat, akkor abba besegítettek.
– Most milyen antennáitok vannak?

Az antennapark

– Négy antenna oszlop készült, rácsos szerkezetű öntartó húsz-huszonöt méter magas acél oszlopok. Van egy két elemes 40 méteres quad, egy ötsávos Spider beam, egy öt elemes három sávos quad, kétszer öt elemes hat méteres yagi plusz egy WARC-os dipole, egy vertikál 160 és 80 méterre, valamint három darab kétszáz méter hosszú Beverage antenna USA-ra, Japánra és Dél-Afrika irányába.
– Az állomásunk távvezérelt. Ennek első változatát HG5BVK Karcsi dolgozta ki, amit az egyik Burabu-n be is mutatott. A gyenge internet kapcsolat miatt nagyon nagyok voltak a válaszidők. Amikor beszereztünk egy K3-at, akkor ahhoz professzionális távvezérlő eszközöket vásároltunk (SM2O fejlesztése) speciális K3-as távvezérlőkkel. Most száz Mbit/sec-os hálózatunk van, amivel lehet akár távolról is versenyezni. Egyedül az SSB pileup-ok kezelése nehézkes egy kicsit interneten keresztül.
  – Korábban 70 cm-en csináltunk egy net-et, hogy a távoli szorzózó állomások is közös log-ba tudjanak írni. Ez akkor legális volt, a HQ állomások nagy távolságra lehettek egymástól az IARU VB-n. Ez is egy saját fejlesztés volt, mint HG5BVK Karcsié.
– Úgy tudom, hogy az állomásotok végfokának elkészítésében is kaptatok segítséget.
– Elkezdtünk építeni egy csöves végfokot. Úgy hívtuk, hogy a soha el nem készülő végfok. Megcsináltuk hozzá a dobozt a munkahelyünkön fusiban. Elkészült az összes feszültség meg védelem. Meg volt a cső és elkezdtük hangolni, de gerjedt össze-vissza. Félretettük fél évre, meg háromnegyed évre. Az volt a baj, hogy evvel a csővel nem nagyon mertek az amatőrök építeni végfokot. Túl nagy volt (GU-47B). Jött az ötlet, hogy kérdezzük meg HA5KJ Jóskát, aki nagyon elmélyülten ismeri ezeket a dolgokat. Ráadásul pont az orosz technikát. Ott járt egyetemre. Jóska rettentő precíz, időt és fáradságot nem kímélve megcsinálta a végfokot. Egy télen át dolgozott vele. Azóta működik. A másik végfokot is Jóska csinálta a két darab GU-81-essel. Most az éppen javításon van.

Párban szép az élet – 2xGU-81

 – A GU-81-et sem tartották az amatőrök alkalmasnak a felső sávokra, mert olyan belső kapacitásai vannak. A nagy könyvek szerint sem alkalmas már 28 MHz-re, de HA5KJ Jóska ehhez is megtalálta a megoldást, hogy hogyan lehet ezeket a kapacitásokat kikompenzálni, akár két cső esetén is. Ráadásul Jóska az eredeti gyári foglalatokkal tudta ezt megcsinálni! Nagy szerencsénk van Jóskával!
– Még a SOTA-s tevékenységetekről szeretnélek kérdezni benneteket. Van ennek kapcsolata a versenyzéssel? Link

Aktiváció

– Szeretünk sok QSO-t csinálni. A SOTA-ban hasznosítani tudjuk a versenyeken szerzett tapasztalatainkat. A sok QSO-t a húsz Amperórás ólom akkumulátorunknak és a negyven-ötven watt kimenő teljesítménynek is köszönhetjük. Doublet antennát használunk a kitelepüléseinken, amik karban tartják az egészségünket. Felváltva dolgozunk. Az egyikünk kezeli a gyorsbillentyűt, a másik meg írja a log-ot. Amikor betelik egy oldal a füzetben, durván húsz sor, akkor váltunk. Eddig ketten már huszonhárom-ezer összeköttetést csináltunk közel tíz év alatt, és titkos vágyunk, hogy az összes magyar SOTA csúcsot aktiváljuk. Még száz maradt.
– Kívánom, hogy érjétek el ezt a célotokat is, mint ahogy mindkettőtöknek megvan már a DXCC Honor Roll diplomája! Viktornak már minden entitása kész, Lacinak csak négy hiányzik!

Baráti 73!

HA4AA András

Budapest, 2017. október 12.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.