Rövid ismertető a DMR-ről

Az ismertető eredeti szerzője DK7LST. A fordítást HG7KS Sanyi készítette, a szerző hozzájárulásával.

Mi a DMR?

A DMR (Digital Mobile Radio) egy digitális szabvány az ipari rádiózásban, amelyet az ETSI (European Telecommunications Standards Institue) 2006-ban tett a jelenlegi formájában publikussá. A szabvány lehetővé teszi, különböző gyártók készülékeinek azonos hálózaton történő müködtetését. A DMR képes hang és adatforgalmazásra egyaránt.
A DMR szabvány elsősorban ipari igényekre lett formálva olyan cégek, vállalatok számára akik megbízható rádiós infrastruktúrát szeretnének alkamazni.
Jelen ismertető a DMR szabványt elsősorban a amatőr rádiózás szempontjából kívánja bemutatni.

A DMR szabványnak jelenleg 3 variációja használatos amelyet TIER 1, 2, 3 (fokozat szóval lehet talán az angol szót fordítani)

TIER 1 az belépő vagy alapverzió amely elsősorban a hobby kategóriát célozza és luxus verziójaként emlegetik a PMR 446 készülékeit amelyet manapság már sok helyen meglehet vásárolni, mert használatát nem kötik engedélyhez.

TIER 2 készülékek a klasszikus ipari alkalmazásokhoz készülnek. Pl. földrajzilag különböző helyen tevékenykedő munkatársak egy hálózatba kapcsolása stb…

TIER 3 igazán nagy hálózatok kialakítására konstruált sok felhasználós rendszer.

A TIER 2 és 3 engedély köteles, amelyet lehet egy bérelt iparifrekvencia tartományra korlátozni de rádióamatőrengedély birtokában rádióamatőr frekvenciákon is használhatóak.

Előnyei és hátrányai (a teljesség igénye nélkül)

Előnyök

  • A készülékek digitális és analóg átjátszákon (repeater) is müködnek vagyis igény esetén analóg készülékekkel is tudunk kapcsolatot létesíteni. (QSO)
  • Közvetlen kapcsolat létesíthető készülék és készülék között ill. átjátszókon és átjátszók hálózatán keresztül is.
  • Az ún. “időrések” lehetővé teszik, hogy egymástól elkülönülő két független forgalmazás azonos frekvencián történjen. Összehasonlítva egy analóg URH/FM átjátszóval kétszer több forgalmazás bonyolítható adott frekvenciatartományban a meglévő csatorna szám mellett.
  • A DMR készülékek kevesebb áramot fogyasztanak mint a hagyományosak. Az adó és vevő csak a kiválasztott “időrésben” aktív egyébként az inaktív időszakban energiatakarékos üzemmódra kapcsol.
  • Egyéni és zárt vagy nyitott csoportokkal történő QSO is lehetséges.
  • Az ún. Talkgroups funkción keresztül célirányosan lehetséges egy kiválasztott személy egy adott régióban témakör szerinti címzése.
  • SMS-funkció, rövid szöveges üzenetcsere kezdeményezhető.
  • Nemzetközi kapcsolódás lehetséges átjátszókon keresztül de akár interneten keresztül is.
  • Roaming-funkció egy kiválasztott nemzetközi átjátszóra.
  • Minden készülék saját ID-vel (azonosítóval) rendelkezik aminek segítségével az ellenállomás hívójele a készülék kijelzőjén megjeleníthető.
  • Amint ez az amatőr átjátszókon megszokott és elterjedt a sávszélesség 12,5 kHz ( csak a TETRA rendszer használ 25 kHz-es sávszélességet de az akár 4 “időrés”-t is támogat.
  • Üzemközben a kijelzőn rögtön látható, hogy az átjátszón keresztül kimegy-e az adás. Vagyis ha nincs megfelelő átjátszó lefedettség a közelemben akkor fölöslegesen nem kell próbálkoznom.

Hátrányok

  • Mivel a készülékeket olyan ipari használatra fejlesztették ahol a felhasználók nem jól képzett rádióamatőrök ezért a készülékek a menürendszerükön keresztül érik el a funkciókat amit így akár “idióták” is használhatnak. Vagyis normál esetben a készülék csak az előreprogramozott csatornákra (frekvenciákra) van korlátozva és így nem lehetséges az amatőrök által használt rádióknál megszokott alapvető “áttekerés” másik frekvenciára ill. átváltás másik amatőrsávra mozgás. Egyszerűen fogalmazva a rádióknak nincs VFO-ja, azonban a készülékgyártók az új “firmware” verziókkal igyekszenek minél több az amatőrrádiózásban megszokott funkciót közvetelnül elérhetővé tenni.
  • Az új készülékeket használat előtt egy számítógépen (PC) konfigurálni kell, mert enélkül használhatatlanok ami egy amatőr rádiónál ugye nonszensz.

Codeplug

Minden DMR rádiónak szüksége van a müködéséhez egy ún. codeplug-ra. Ami alapjában véve egy konfigurációs adathalmaz amit egy PC+szoftver segítségével állítunk elő és ha elkészültünk vele egy adatkábelen keresztül áttöltjük a készülékre.

Például miket is tartalmaz egy ilyen codeplug?
Neveket, frekvenciákat, az engedélyezett csatornákat, üzemmódokat (digitális, analóg) CTCSS beállításokat, szelektívhívási eljárásokat és annak kódjait, átjátszó beállításókat mint pl. shift stb…. Címlistákat, amelyek segítségével fontos kapcsolódásokat gyorsan megvalósíthatunk. Funkciókiosztásokat, jogosultságokat, csoportok konfigurálását.

Időrés (time slot)

A DMR amint ez korábban említettük az adott a 12,5 kHz-es sávszélességet két időrésre osztja fel úgy, hogy az adott frekvencián két készülék felváltva adni tud anélkül, hogy egymást zavarnák. Vagyis egy valóságos csatornát (pl. S 22) két virtuális csatornára oszt, amelyek egymástól teljesen függetlenül különböző felhasználók által különböző célokra használhatóak.

ID, névlista és favoritok

Minden felhasználónak ill. a készülékednek rendelkeznie kell egy ún. azonosítóval, ID-vel. Ez egy karaktersor amely 6 számjegyből áll. ( online regisztráció lehetséges pl. http://www.darc.de, http://www.ovsv.at) Regisztráció rádióamatőr hívójel birtokában lehetséges. Az azonosító továbbiakban ID lehetővé teszi, hogy azonosítsuk az ellenállomást hívójel alapján amely a hívás pillanatában megjelenik a kijelzőn ill. ha rövid szöveges üzenetet (SMS) kapunk azonosítsuk a küldőt. A hívójelekhez neveket rendelhetünk szövegesen és ezt megjeleníthetjük a készülék kijelzőjén. Az ismeretlen hívók akik nincsenek a készülék névlistájában numerikusan jelennek csak meg.
A névlista hasonlóképpen a mobiltelefon címlistához egy személyes lista ami alapján a kapcsolatok gyorsan és könnyen realizálhatóak. A gyakran hívott nevekből összeállíthatunk ún. favoritokat amelyek segítségével pillanat alatt elérhetjük a fontos kontakjainkat.

Talkgroups (beszédcsoportok)

A beszédcsoprtok tulajdonképpen virtuális csatornák amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egymással kommunikáljanak. A beszédcsoportok kialakítása sokféle szempontból lehetséges. Pl. egy adott helységre vagy országra korlátozódhat. De lehet csak egy kiválasztott nyelv is szempont a csoport kialakításnál. Az ipari alkalmazásoknál pl. egy adott munkacsoport kialakítása akiknek a feladat jellegéből adódóan kell egymással kapcsolatot tartani. Egy felhasználó természetesen több csoportnak is lehet a tagja. A “talkgroups” azonban különbözik a fizikálisan adott csatornáktól és az időrés által létrehozott virtuális logikai csatornáktól, mert ezeket a készülék szoftvere és a felhasználó akarata hozza létre saját szempontjainak figyelembe vételével. Minden beszédcsoportnak van ID-je (azonosító) ami alapján a csoportosítás megtörténik. Technikailag a “talkgroup” hátterében valójában egy ún. konferencia szerver áll, amely adott esetben a szükséges átjátszók (VHF vagy UHF repeaters) bekapcsolásával a beszélgetőcsoportokat koordinálja. (a DB0DS honlapján látható ennek grafikus megjelenítése)
Érdemes megemlíteni a beszélgetőcsoportok kialakításnál két releváns beállítást. Az egyik ilyen szempont, hogy a készülékünket adáskor alkalmassá kell tenni üzenet fogadásra így a készülék a folyamatosan érkező digitális információkat ill. ID-ket amelyek nemcsak egy adott felhasználóhoz kapcsolhatóak, hanem ahogy korábban említettük a beszédcsoportokhoz is hasonló ID-k alapján azonosíthatóak. A beszédcsoport ID-k elmenthetőek a készülék memóriába. A másik ilyen fontos paraméter az Rx-list. Ez egy olyan lista ahol is a beszédcsoprtok vannak egybegyűjtve az Rx-list -ba és meghatározhatom, hogy melyek azok ezek közül amelyeket a készülék hangszórón keresztül is hallani szeretnék. Minden olyan talkgroup amelyik nincs ebben a listában, némítva lesz. Természetesen több ilyen Rx-list is előállítható és a szituációnak megfelelően adott esetben előhívható.

Csatornák (Channels)

A DMR készülékek is frekvenciasávokon üzemelnek ezek az ún. csatornák. Ez ugyanaz amit az analóg készülékek esetén ismerünk már. Egy csatorna magában foglal minden szükséges és használatos információt egy adás és egy vételi frekvenciát és a hozzátartozó pl. CTCSS kódokat vagy szken-listákat, shift infó. De a csatorna beállításokhoz tartozik a beszédcsoportok ID-je vagy az előbb említett Rx-list is.

Zónák

A zóna egy gyűjtőmappaként fogható fel amiben több csatorna egy közös névvel van ellátva. Tulajdonképpen azokat a csatornákat érdemes összeszedni egy gyűjtőmappába amelyet a felhasználó gyakran használ. Pl. egy zónában célszerű gyűjteni az analóg átjátszókat és egy zónába a digitális átjátszókat. De egy zónába gyűjthető egy város összes átjátszója is függetlenül attól, hogy az digitális vagy analóg.

Színkódok (Color-Codes)

A DMR-rendszer egy nagyon toleráns üzemmód amely lehetővé teszi, hogy digitális és/vagy analóg üzemmódokat használjunk. Vagyis készülékünkkel analóg üzemben is simplex vagy átjátszón keresztül forgalmazhatunk ha éppen erre lenne szükségünk. Minden DMR hálózat egy saját színkóddal (color-code) rendelkezik amelynek segítségével rögtön tudjuk, hogy milyen DMR hálózatról jött az információ. Hacsak egy hálózat van az adott frekvencián akkor egyszerűen color-code 1 jelzést használnak de ez szabadon választható és bármikor megváltoztatható.

Modulációs eljárás

A DMR-rendszer 4-FSK eljárást használ aholis 2 Bit információt egy adott pillanatban sugárzunk ki. Az FSK (Frequency Key Shifting) tulajdonképpen a digitális verziója az analóg frekvenciamodulációnak.
A klasszikus FSK (2-FSK) mindig a két lehetséges frekvencia közül annak megfelelően “kapcsol” hogy 0 vagy az 1-es információt kell-e használnia. Ez az eljárás valójában az AFSK amelyet az APRS vagy a Packet Radio is használ.
A 4-FSK kiterjeszti ezt az eljárást 4 frekvenciára. Ha a 00 binárist kell átvinni akkor az első frekvenciát ha 01 binárist akkor a másodikat ha a 10-át akkor a harmadikat és ha 11-et akkor a negyediket használja. A DMR az itt felsorolt frekvenciákat használja +0,648 kHz, +1,944 kHz és a -0,648 kHz, -1,944 kHz mindig az adott csatorna középfrekvenciához kapcsolódóan.

DMR az amatőr rádiózásban

Az amatőr rádiózásban jelenleg két DMR hálózat van.
Az egyik a MOTOTRBO technikát használja a gyártója a Motorola a másik technika pedig a Hytera.
Mindkét hálózat a DMR rendszert használja így a készülékek a Motorola és a Hytera készülékek mindkét hálózaton üzemelnek. A hálózatok csak a GPS-adatok, SMS-ek, hálózati csatolók és ezek protokoljainak adatcseréjében különböznek, amelyek átjátszókhoz köthetők. A két hálózat összekapcsolása technikailag lehetséges lenne de gyártó oldalról komoly jogi problémákat generálna. Így a két hálózat egymástól elkülönített vagyis csak akkor tudunk kommunikálni egymással ha azonos DMR hálózatra vagyunk bejelentkezve.

A fordító kiegészítése a jelenlegi magyarországi helyzethez

Magyarországon jelenleg a Hytera DMR UHF (70 cm) hálózat üzemel egy átjátszóval Dobogókőn és egy relé állomással Budapesten a Rege utcában. Az átjátszó a relé állomással interneten keresztül össze van kötve. A DMR átjátszó informácói a http://www.ha2to.hu átjátszók oldalán megtalálhatóak. A szomszédos Ausztriában pl. MOTOTRBO technikát használó DMR hálózat terjedt el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .