A makett után itt az igazi R/2

(The folytatás  icon after the English flag appears – there’s the translation of the article!)

Minapi, az R/2-es makettjét bemutató nagy sikerű cikkünk után közöljük a Magyar Királyi Honvédség eredeti rádiójának leírását. Tesszük mindezt azért is, mert tudtunkkal mindössze egyetlen példány maradt fönt ebből a készülékből – annak ellenére is, hogy eredetileg ezerhatszáz-kilencven darabot gyártottak belőle.

A félreértések elkerülése érdekében rögtön az elején tisztázzuk, az alábbi adatok egytől-egyig a Magyar Királyi Honvédség Haditechnikai Intézetének fennmaradt összesítőjéből származnak, így bátran hivatalosnak tekinthetőek.

Az R/2-es adó-vevőt a Standard RT. és a Telefongyár RT. készítette. Főbb méretei 457x350x225 milliméter, súlya 16,7 kilogramm. Az ára 1942-43 fordulóján kilencszáznyolcvanhat pengő volt, s mindösszesen ezerhatszázkilencven darabot készítettek belőle. A gyártás a megrendelést követően fél évvel indult és a két vállalat kooperációban havonta nyolcvan-száz darabot bocsájtott ki.

A rádió hullámterjedelme 4.980-ól 7,25 kc/sec-ig tartott – ez 60-41,1 métert jelent, míg az akkor használatos folyószámban 611-től 677-ig terjedő szakaszt. Hatótávolsága síkon AM távbeszélőben kettő, hangzótávíróban három, hegyvidéki terepen egy és másfél kilométerre adódott. Mindez természetesen csak akkor érvényesült, ha a keretantennák egymás felé néztek. Szállítása a katona hátára csatolva vagy országos járművön, esetleg gépkocsin történt. Üzembe helyezése három percet vett igénybe, kiszolgálását alapból egy, állandóként telepítve váltásban három honvéd végezte. Száraztelepről 1/3 adás-vétel arány mellett körülbelül kilencven órát dolgozott. Áramfelvétele a négy Voltos fűtésről kettőszáz, a száznegyven Voltos anódfeszültségről tíz milliampert tett ki.Összesen négy darab elektroncsövet helyeztek el benne: egy TKK-2-t és három TKF-4-et. Hadi jelük 2-es és 7-es volt.

A fenti kép az R/2 kapcsolási rajzát szemlélteti. Mint leolvasható, a vevő szuper rendszerű. A moduláció Heising-rendszerű, az antennára jutó teljesítmény maximum 0,3 Watt, amelyet rezgésellenőrző lámpával tudott a katona kontrollálni. A száraztelep aktuális feszültségeit a készletben lévő műszer segítségével lehetett megtudni. A hullámellenőrzésre úgynevezett koppanó kvarc szolgált.

Eredendően a gyalogzászlóaljaknál rendszeresítették, azon belül a géppuskás és a kerékpáros századok használták. Zászlóaljanként illetve századonként egy-egy példányt rendszeresítettek belőle.

Mára ennyire futotta.

Ha kérdésed van, bátran tedd fel, s mi a legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd felelni rá.

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .