(Clicking on the folytatás icon under the title the English flag appears.)
Ez se mai csirke! Sőt, idén tölti a százkettediket. Kétségtelenül igaz, a teljes tartalomhoz képest nem sok benne a katonai híradás – ami viszont föllelhető benne, az “korszerű” és ütős. Főleg azoknak ajánljuk, akik élnek-halnak a military telefontechnikáért… 🙂
(Ezt a könyvet sem szkenneljük, mert lapjaira esik. A kor nagy úr… 🙂 )
Egy kérdés a könyvből: hány fajtája volt a feldradio-stationen-nek? Tuti nem lövök mellé, ha azt mondom, az 1916-os automobile radiostationen-t szerintem sokan megnéznénk még ma is! 🙂
Előre bocsátjuk, Taktisches Handbuch nem egy esztendőben készült, sőt, nem csak az első világháború alatt nyomtatták, hanem már azt azt megelőző másfél évtizedben is. Az általunk bemutatott példány 1916-os, s a témában utazó Selbstverlag Hugo Schmid adta ki Bécsben. A több mint félezer oldalas alkotás némiképpen hasonlít a minap bemutatott Katonai zseb-lexikonra, ám bizonyos szempontból mégis mást ad. A magyar változat inkább a honvédség fegyverzetét taglalja, míg az osztrák-magyarban a taktikára helyezik a hangsúlyt. Átfedések persze akadnak bőven – olyannyira, hogy a lövegfelszerelési cikkek, a lövészárokásási utasítások vagy a puskák közül némelyik még rendszerben volt 1939-ben is.
Hiába, no: a gödör nem avul el, s a srapnel is épp úgy oszlott szét a levegőben 1916-ban mint durván két évtizeddel később.
Miként építsük ki a vezetékes telefonrendszert lövészárokharc idején? Ehun e! 🙂
A Taktisches Handbuch a katonai kommunikáció kedvelőinek elsősorban a telefonok terén elégíti ki az érdeklődését. Mentségére szolgáljon, hogy bár 1916-ban már mind a központi, mind az antant hatalmak használták a rádiót, de az akkoriban érthető okokból a csúcstechnológiát képviselte, így kevéssé várható el tőle, hogy egy közforgalomba kerülő kiadványban részletekbe menően foglalkozzanak vele. Pár mondat ugyan akad, de inkább az elvek szintjén, mint konkrétumokkal. A képen is szereplő XVIII. oldalas kis mellékletért azonban már önmagában is megéri levadászni e zsebkönyvet.
A morzeismeret már akkor fontos volt!
S ez koránt sem lehetetlen, hiszen sok évfolyamról beszélünk. S még egy apróság, ez esetben (értsd alatta a német nyelvet) nem csak a hazai hagyományos és digitális antikváriumok jöhetnek szóba, hanem a külhoniak is.
Tőlünk szokott módon az ízelítő ennyi volt, ha több érdekel, kérdezz – de sokkal inkább kutasd föl ezt a remek kiadványt! 🙂
Baráti 73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály