Az Univerzális Soros Busz használata, gyakorlati alkalmazása

Az USB szabvány már a ’90-es évek második felétől ismert és az USB port a számítógépes eszközeinken is egyre inkább elterjedt az ezredforduló utáni időszaktól kezdve. Fontosságát és praktikusságát nem kell bemutatni, viszont az USB szabvány fejlődésével egyre kevesebb információ az, ami ismert az USB-s eszközök használatát és korlátait tekintve, sokak fejében csak a növekvő számok léteznek a szabvány fejlődését tekintve: pl. tudjuk, hogy az USB 3.0 gyorsabb adatátvitelre képes az USB 2.0-hoz képest, továbbá tudhatjuk, hogy más összekötő kábel szükséges az újabb szabványú portokhoz. De sokkal több információ nem igazán köztudott az USB-t illetően.

Ebben a cikkben próbálok pár fontosabb információt megosztani az olvasóval az USB szabványról, továbbá kiemelten foglalkozni az USB-t használó eszközök gyakorlati alkalmazásával, a rádióamatőr eszközök és perifériák számára fontos gyakorlati problémákkal.

Röviden az USB-ről

Az USB előnye a régebbi technológiákkal szemben: a perifériák a számítógép kikapcsolása nélkül csatlakoztathatók, illetve választhatók le (plug and play). Az USB közös hozzáférésű, lekérdezés alapú, csillag topológiájú perifériahálózat. Az egyes USB végponti eszközök csak az USB gazdától (host) kapott engedélycsomag – a token – birtokában küldhetnek vagy fogadhatnak adatot. Egy USB részhálózaton csak egy gazda lehet. A gazda szempontjából a perifériák egyenrangúak. Minden perifériának külön egyedi címe van: ami egy 1 – 127 közé eső szám; a gazda ezzel szólítja meg őket. Adatátviteli sebessége USB 1.0 esetében (teljes sebességű) 12 Mbit/s, de csatlakoztathatók hozzá lassúbb, (alacsony sebességű) 1.5 Mbit/s sebességű perifériák is.

Az USB adatkommunikáció (USB 1.0-USB 2.0) egy sodrott érpáron zajlik, amelyeken az adatot differenciális jel formájában (D+ és D-) továbbítjuk. A későbbi USB szabványok több adatvonalat is alkalmaznak, pl. az USB 3.0 a D+ és D- mellett a SuperSpeed SSRX- / SSRX+ és SSTX- / SSTX+ szálakat is, így az USB 3.0 már több szálas kábelt és csatlakozót igényel, mint elődjei. Az USB 1.0-USB 2.0 szabvány kábelei 4 eresek + árnyékolás, míg az USB 3.x kábelei 9 ér + árnyékolást tartalmaznak.

Az USB nagy előnye a régebbi technológiákkal szemben az adatátvitel mellett a porton szolgáltatott tápellátás biztosítása a perifériák részére. Az itt szolgáltatott feszültség 5V DC és az USB port terhelhetősége általában 0.5A (USB 1.1-USB 2.0).

Adatátviteli tulajdonságok és a maximális kábelhossz

Az USB adatátvitel hibamentessége érdekében fontos, hogy ne használjunk a szükségesnél hosszabb kábelt, de van egy maximális hosszúság, amit az USB szabvány szerint nem ajánlott túllépni:

Szabvány neve
Ajánlott max. kábelhossz
Sávszélesség
USB 1.0 (alacsony sebességű)
USB 1.1 (alacsony sebességű)
3m
1.5 Mbps
USB 1.0 (teljes sebességű)
USB 1.1 (teljes sebességű)
3m
12 Mbps
USB 2.0 (magas sebességű)
5m
480 Mbps
USB 3.0, 
USB 3.1 Gen1, 
USB 3.2 Gen 1x1
3m
5 Gbps
USB 3.1 Gen 2, 
USB 3.2 Gen 2x1
3m
10 Gbps
USB 3.2 Gen 2x2
3m
20 Gbps
USB 4
0.8m
20/40 Gbps

A táblázatban szereplő hosszúságok akkor tarthatók, ha megfelelő minőségű kábeleket alkalmazunk (árnyékolás, kábelér átmérő, csillapítási és egyéb jelátviteli tulajdonságok).

Az USB kábelek hossza növelhető HUB-ok (aktív USB kábelek) beiktatásával, de figyelni kell az aktív eszközön eső feszültség szintjére is.

USB Energia ellátási tulajdonságok

Az USB porton szolgáltatott tápellátás tulajdonságait az USB szabvány meghatározza.

Szabvány neve
Maximális feszültség/áram
Tűrés, feszültség szintje
USB 1.0
5V DC, 150mA
+/- 5%, 4.75-5.25V
USB 1.1 – USB 2.0
5V DC, 500mA
+/- 5%, 4.75-5.25V
USB 3.0
5V DC, 900mA
+10/- 5%, 4.75-5.5V
USB BC v1.2
5V DC, 1500mA
max. 6.5V
USB type C
5V DC, 3000mA
 
USB PD
20V/48V, 5000mA
max. 20V (PD2.0)
max. 50V (PD3.1)

USB működési funkciói

A USB alapesetben lehetővé teszi, hogy egy gazdagép, például számítógép vagy táblagép kommunikáljon a perifériákkal és más eszközökkel. De ahogy a specifikációk fejlődnek, az USB is több lett, mint puszta adatinterfész. Az alábbiakban bemutatom az USB-funkciókat, amelyek számos mai eszközön elérhetők. Egy eszköz az alábbi funkciók közül egyet vagy többet támogathat:

  • Áramellátás (USB PD)

Akár 100 W teljesítmény is szállítható egyetlen USB-C kábelen keresztül, így nincs szükség külön tápegységre. Ez különösen hasznos olyan perifériák esetében, amelyek nagyobb teljesítményt fogyasztanak, például külső merevlemezek. Nem minden eszköz vagy port támogatja azonban az USB tápellátást.

  • Akkumulátor töltés (USB BC v1.2)

Modern világunkban szükséges lehet a mobil eszközeiket gyorsan feltölteni. Telefonunkat, táblagépünket tölthetjük a számítógépünk USB BC v1.2 portjáról, amennyiben az rendelkezésre áll, így nagyon hasznos lehet ez az USB-funkció. A BC 1.2 specifikációja egy új típusú portot, a töltőportot határoz meg, amely megfelel a szabványoknak, hogy biztosítsa az akkumulátor biztonságos újratöltését. Ezzel az USB móddal lehetséges az, hogy az eszköz több energiát használjon az ilyen USB porton, mint egy szabványos USB-porton a gyorsabb töltés érdekében. Egy normál USB 2.0 port legfeljebb 500 mA (0,5 A), az USB 3.0 port pedig 900 mA (0,9 A) áramot biztosít. A BC 1.2-kompatibilis port akár 1,5 A-t biztosít, még adatátvitel közben is. Lehetővé teszi azt is, hogy a töltendő eszköz közölje töltési igényeit az USB-töltővel, így biztosítva az optimális töltést.

  • USB útközben (USB OTG)

Az USB OTG lehetővé teszi, hogy a mobileszközök, például okostelefonok vagy táblagépek más USB perifériák (például flash meghajtók, billentyűzetek és egerek) gazda eszközeként működjenek. Az USB OTG segítségével a mobileszköz kihasználhatja a perifériák funkcionalitását, miközben továbbra is képes csatlakozni a számítógéphez, és a számítógépen használható háttértárként jelenhet meg. Az USB OTG-kompatibilis eszközökhöz OTG adapterre lehet szükség a perifériák csatlakoztatásához.

  • DisplayPort Alt mód

A DisplayPort Alt móddal az USB-C csatlakozókon keresztül USB-adatok és VGA, DVI, HDMI vagy DisplayPort videó és/vagy hangátvitel is lehetséges. A monitor USB-C-n keresztüli csatlakoztatásához VGA, DVI, HDMI és DisplayPort adapterek használhatók. A DisplayPort Alt módhoz nincs szükség illesztőprogramokra, így plug-and-play is használható.

USB port színkódolása

Az USB-portok és csatlakozók általában színkóddal vannak ellátva, hogy jelezzék az USB-specifikációt és az általuk támogatott funkciókat. Ezeket a színeket az USB-specifikáció nem írja elő, és a berendezésgyártók sem egységesek a jelölést illetően. Például az Intel narancssárgával jelzi a töltőportot, míg az ipari berendezésekhez gyártott alkatrészek gyártója a narancssárgát választotta az erős rögzítési mechanizmussal rendelkező USB-port jelzésére.

USB port
típus
USB specifikáció,
megjegyzések

fehér
USB-A vagy USB-B
Micro USB-A
USB 1.x

fekete
USB-A vagy USB-B
Micro USB-B
USB 2.0 Hi-Speed

kék
USB-A vagy USB-B
USB 3.0 SuperSpeed

zöld
USB-A vagy USB-B
USB 3.1 Gen 1

piros
töltés (alvó módban is)
USB-A
USB 3.1 Gen 2
USB 3.2
Általában "mindig bekapcsolt"
port

sárga
töltés (alvó módban is)
USB-A
USB 2.0 vagy USB 3.0
Nagyobb teljesítmény vagy 
"mindig bekapcsolt" port

narancs
töltés (alvó módban is)
USB-A
USB 3.0
Tölthető
Néha csak töltés

USB port jelölései

USB elosztók (USB Hub-ok)

Az USB-elosztó olyan eszköz, amely egyetlen USB portot többre bővít ki, így több port áll rendelkezésre az eszközök csatlakoztatásához a gazdagépnél. Az USB-elosztón keresztül csatlakoztatott összes eszköz megosztja az adott elosztó számára elérhető sávszélességet.

Az USB-elosztók lehetnek különálló eszközök, de gyakran beépítik őket perifériákba: mint például a számítógépház, a billentyűzet vagy a monitor. Ha egy ilyen eszközön van USB port, nem csak az eszköz csatlakozik a gazda géphez egy USB kábellel, akkor általában az eszköz rendelkezik belső USB-elosztóval.

A fizikailag különálló USB-elosztók változatos formájúak: lehetnek nagyalakú külső tápegységgel rendelkező dobozok, de lehetnek kisméretű kompakt kialakítású dobozkák is (közvetlenül csatlakoztathatók az USB-porthoz). A „rövidkábeles” elosztók általában egy beépített kb. 15 cm-es kábelt használnak, a nagyobb elosztókon van bemeneti USB port, így a szabványos USB kábelekkel összeköthető a gazda géppel.

Szinte minden modern számítógép fel van szerelve USB-porttal, de egy külső USB-elosztó több perifériát (például egeret, billentyűzetet vagy nyomtatót) tud egyetlen elosztóba tömöríteni, lehetővé téve az összes eszköz egylépéses csatlakoztatását és eltávolítását (a gazda gép felől).

  • Hosszkorlátok

Az USB-kábelek maximális hosszúsága 3 méter lehet kis sebességű USB 1.1-es eszközökhöz. Az elosztó aktív USB-ismétlőként használható a kábel hosszának meghosszabbításához egyszerre akár 5 méteres hosszúságban. Az aktív kábelek (speciális csatlakozóba beágyazott egyportos hubok) ugyanazt a funkciót látják el, de mivel szigorúan buszról tápláltak, így figyelembe kell venni az aktív kábelekre csatlakoztatott periféria tápigényét!

  • Sebesség korlátok

Ahhoz, hogy a nagy sebességű (USB 2.0 vagy USB 3.0 stb.) eszközök a leggyorsabb szabvány szerinti sebességen működhessenek, az eszközök és a számítógép közötti összes elosztónak és összekötő kábelnek nagy sebességűnek kell lennie (azonos értékkel). A nagy sebességű eszközöknek támogatnia kell a lassabb kommunikációt (pl. USB 1.1), ha egy lassabb elosztóhoz (vagy egy régebbi/vagy lassabb perifériához) csatlakozik. Míg a nagysebességű elosztók minden eszközsebességgel képesek kommunikálni, a lassabb sebességű forgalmat kombinálják és elkülönítik a nagy sebességű forgalomtól egy tranzakciófordítón keresztül.

  • tápellátási korlátok

Nem minden USB periféria egyforma: egyesek több energiát igényelnek, mint mások. Az USB-elosztók jól működnek alacsony fogyasztású eszközökkel, például egerekkel és billentyűzetekkel, de előfordulhat, hogy nem képesek működtetni olyan nagy teljesítményű eszközöket, mint a webkamerák, az ssd és hdd meghajtók. Előfordulhat, hogy az eszközök nem működnek, vagy hibaüzeneteket küldhetnek, ha az elosztó nem rendelkezik elegendő energiával.

  • tápellátás nélküli elosztók

A tápellátás nélküli vagy passzív USB-elosztók nem rendelkeznek külső áramforrással, és csak a számítógép USB-portjáról kapják a tápellátást. A tápellátás nélküli elosztóknak kompatibilitási problémái vannak azokkal az eszközökkel, amelyek működéséhez több áramra van szükség, mint amennyit az elosztó biztosítani tud. Ilyen elosztók csak kizárólag kisfogyasztású perifériákhoz használhatók: pl. USB-soros átalakítók, billentyűzet, egér stb. Vegyük figyelembe az elosztóra csatlakoztatott perifériák összes áramigényét, ami nem haladhatja meg az 500mA-t!

  • tápellátással ellátott elosztók

A táplált- vagy aktív USB-elosztók külső áramforrást használnak, hogy minden elosztón lévő portot ugyanolyan energiaszintre állítsanak be, mint amit a USB szabvány előír (általában 5V, 500mA). Az aktív USB-elosztók általában fali adapteren keresztül kapnak tápellátást. Míg az aktív USB-elosztóknak nem kell felosztania a gazdagép USB portjának energiáját az összes csatlakoztatott eszköz között, itt az elosztó aktív magja fogyasztja csak a gazdagép USB portjának energiáját, az összes csatlakoztatott eszköz már nem.

USB eszközök használatára vonatkozó általános irányelvek

  • A számítógép használatára szánt USB perifériák közül a billentyűzetet és egeret mindenképp a számítógép arra ajánlott USB portjaira csatlakoztassuk: pl. „USB 2.0 (including wake from S4/S5)” azért, hogy a csatlakoztatott periféria a gép kikapcsolt (S5) vagy hibernált (S4) állapotában is üzemkész legyen, ha van kiegészítő gomb azon, akkor a gép ki/bekapcsolható legyen onnan is, továbbá a BIOS belépés induláskor lehetséges legyen a periféria éledési ideje miatt.
  • Vegyük figyelembe a kiegészítés nélküli USB 1.1 vagy USB 2.0 portok terhelhetősége maximum 500mA. Ilyen portokra csak USB adatátviteli eszközöket csatlakoztassunk, akku töltésre korlátozottan alkalmas.
  • Az USB SSD vagy HDD eszközöket tápigényük miatt csak USB 3.x porton üzemeltessük, mert ott 900mA áll rendelkezésre, vagy használjunk régebbi nagyobb tápigényű HDD-khez külső tápellátású elosztót (HUB-ot), ami nagyobb áramellátású porttal is rendelkezik.
  • Mobiltelefon és tablet töltésére használjuk az USB BC v1.2 (Fast Charging) portokat, ha azok rendelkezésre állnak, vagy a „piros”, „sárga” vagy „narancs” színű töltésre alkalmas USB portokat. Vannak számítógépek, amelyiken van USB C port, azon már akár 3000mA is rendelkezésre áll, eszközfüggő, hogy melyik port az optimális megoldás. Tesztelni kell.
  • Több kiegészítő periféria esetén használjunk USB elosztót (HUB-ot), de abból mindenképp a külső táplálású az ajánlott. Külső táplálású elosztóból SOHA NE VEGYÜNK OSZTOTT TÁPOS ELOSZTÓT, abban semmilyen tápmenedzsment nincs, egyszerűen a dugasztáp 5V-os kimenete össze van kötve az USB portok tápcsatlakozójával, nem csak rossz hanem veszélyes megoldás is. A drágább, jobban kialakított külső tápos elosztókban minden portra van tápmenedzsment, amiben a legjobbak esetében a gazda gép felé a portok tápigénye lejelentésre kerül. Az ilyen eszközöket a legtöbb esetben NEM 5V-os dugasztáppal szállítják, hanem pl. 12V-os tápegységgel.
  • Használjunk az USB portnak megfelelő USB kábelt: USB 2.0 esetében 2.0-ás kábelt, 3.0 esetében minimum 3.0-ás kábelt, a kábelek minősített minőségi kábelek legyenek, kerüljük a nem szabványos, esetleg olcsóbb jelöletlen, vékony köpenyes, silány, esetleg lapos kialakítású kábeleket.
  • A nagysebességű perifériákat (USB storage-ek) stb. külön-külön USB 3.x portokra csatlakoztassuk, lehetőleg rövid, minőségi USB kábelekkel. Kerüljük az elosztó használatát ilyen esetben.
  • Elosztó (HUB) használata esetében kerüljük a lassú- és szupergyors perifériák egy elosztón való üzemeltetését.

USB eszközök használata a rádióamatőr állomásokon

A rádióamatőr eszközök használata sok eszköz összekapcsolását igényelheti: rádióamatőr adó-vevő készülék számítógépes összekapcsolása (pl. CAT vezérlés), SDR (adó)vevő számítógépes összekapcsolása, interfészek és egyéb eszközök SOROS kapcsolata (USB-SERIAL átalakítóval) stb. Egy jól felszerelt állomáson lehet 5-15db USB periféria/eszköz, amit az adott számítógéppel össze kell kapcsolni. A legtöbb esetben erre nincs elegendő szabad USB port, nem beszélve a kényelmetlen néha „kell”, néha „nem kell és kihúzom” elv alapján működő megoldásokról. Ilyen esetekben segít a kapcsolóval rendelkező USB elosztó, amit kezelhető helyre telepítve könnyen megoldható az USB menedzsment.

Egy kisebb állomáson elegendő lehet egy USB 3.x-es elosztó, tápmenedzsmenttel és kapcsolókkal. Ilyen elosztóból van akár 7 vagy 10 kimenettel rendelkező is. Nagyobb állomás esetében kellhet olyan USB 3.x-es elosztó, ami rendelkezik tápmenedzsmenttel, de „gyorstöltős” portokkal, esetleg az elosztóból több is kellhet, pl. 1. – a kissebességű eszközöknek (USB-SERIAL adapterek, interfészek), 2. – az USB meghajtóknak (pen-drive, ssd, hdd), ha használ ilyet az állomás.

Mindenképp az USB eszközök rádióamatőr használata tervezést igényel, a megfelelő hatékonyság miatt ne felejtsük el erre is időt szánni.

USB eszközök ellenőrzése a gazdagépen

A számítógéphez csatlakoztatott USB eszközök állapotáról a gazdagépen operációs rendszertől függően a következőképp lehet információt kinyerni:

  • Windows operációs rendszer esetében:
  1. Eszközkezelő megnyitása és „USB-vezérlők” listában lehet némi információhoz jutni.
  2. USBDeview alkalmazás telepítése és beállítás (oszlopok) után nagyon részletes információt kapunk szinte minden fontos információról, ideértve a port jelenlegi áramigényét is:

  • Linux operációs rendszer esetében:
  1. lsusb parancs használata: általános lista a csatlakoztatott USB eszközökről.
  2. usb-devices | grep ‘Product=\|MxPwr’ parancs használata: portok energiaigényének listázása.

 

  1. Sziasztok!

    Jó kis összegzés. Bocsánat, ezzel nem szarkasztikus kívánok lenni, hogy itt egy ilyen hosszú írás és “csak” összegzésnek tartom, de tény, hogy még rengeteg információ van ezenkívül az USB-ről, és nemcsak a legmélyebb műszaki részletek.

    Amikkel kiegészíteném, az néhány szerintem fontos, a gyakorlatban jól használható ismeret.

    Az első, hogy nem lettek megnevezve a buszsebességek:
    – Low-Speed: 1,5 Mbit/s, >=USB 1.1,
    – Full-Speed: 12 Mbit/s, >=USB 1.1, ez volt kb. a nyomtatók parallel portjának a sebessége, egerek és egyéb lassú perifériák, valamint hangkártyák ma is használják, de innen lehet azt is kitalálni, ha máshová nincs leírva, hogy tud-e pl. 192 kbit/s / 24 bites (ha jól emlékszem) mintavételi sebességgel átalakítani,
    – High-Speed: 480 Mbit/s, >=USB 2.0, ez volt a nagy ugrás, ezt már mikrokontrollerrel nem is olyan könnyű kihasználni, megfelelő sebességgel adattal etetni, de más akadályai is vannak, majd írok még róla,
    – Super-Speed és változatai: 5 Gbit/s, >=USB 3.0, ezen már nemcsak pl. egy SSD használható igen gyorsan, hanem más buszok is képesek. A High-Speed-es eszközökkel szépen kompatibilis, külön gondoskodtak róla.

    Sajnos már sok éve nem foglalkozom az USB-vel és lemaradtam, így nem tudom fejből sorolni a lehetőségeket, azóta már az USB4 is a láthatáron van több tíz gigabittel, ami már az 1 Gb-es Ethernetet is felülmúlja, de persze annak is sok előnye van, szerintem nem helyettesíthető egyik a másikkal. Mellesleg az általunk leginkább ismert Ethernet-megvalósítás alapvetően mindenütt trafóval leválasztott fizikai réteget használ.

    Aztán a következő hasznos tudás, amit szerintem már sokan láttak élőben, de itt nem lett leírva a PD (Power Delivery) ismertetése során, hogy az 5 V-nál nagyobb feszültséget szolgáltató USB-C csatlakozós töltők már nagyon elterjedtek. Például ha a telefon saját fogyasztása (disszipációja), a környezeti- és akkumulátorhőmérséklet stb. lehetővé teszik, akkor töltés közben felkapcsolja a töltőt 9 V-ra (nem ismerem a lépcsőket) és ezen a feszültségen (gyors)töltenek.

    Idetartozik ami az esetleges barkácsolást illeti, hogy egy USB-re dugott eszköz elsőre csupán 100 mA, ill. 150 mA (USB 2.0, ill. 3.0) áramot vehet fel. Több áramot szabvány szerint csak akkor fogyaszthat az eszköz, ha előtte kommunikál a számítógéppel vagy a hubbal (elosztóval), hogy mennyi áramot szeretne felvenni és megbeszéli vele a maximális fogyasztást, vagyis futó program kell az eszközön (pl. mikrokontrollerben).

    Ez a “nem vehet fel többet” persze csak a szabvány: az USB 2.0-ás világban, amit még követtem, kétféle hardware fordult elő, mindkettő nagy számban: az egyikben volt intelligens áramkorlát a host számítógép vagy a hub belsejében, a másikban ki volt engedve az 5 volt a PC tápegységéről egy egyszerűbb védelmen keresztül (általános áramkorlátot tartalmazó táp-IC, biztosíték)… Ja, és ott van még az alvás közbeni áramfelvétel korlátja is, néhány mA-es nagyságrend – nem írom most.

    Szintén röviden: fel szokott merülni még az optikai leválasztás az USB-n. Igazából még mindig csak USB 1.1-gyre létezik olcsó IC erre a célra és kaphatók kész panelok, de az utóbbi pár évben már drágán, de még elviselhető áron beszerezhető néhányfajta USB 2.0 / High-Speed optikai leválasztóeszköz is, mindenesetre nem túl jó vele a helyzet, leginkább más megoldást kell találni.

    Érdemes lenne még beszélni a telepítés körüli nyűgökről, annak kapcsán pedig az egyes USB-s eszközök egyedi azonosítóiról (PID/VID), a protokollokról és a HID eszközökről (HID reportokról, hogy nincs szükség driverek) is, de most nincs rá energiám, pedig ezzel elég sokat foglalkoztam.

    Nem véletlenek ezek a problémák, mindig lassú a chipek megjelenése, mindig drága az aktuális változat maximális sebességére alkalmas chip, sőt az első években hobbicélra gyakorlatilag beszerezhetetlen abból az okból, hogy az USB konzorcium megoldotta, hogy csak jó pénzért lehessen regisztrálni azonosítóért (VID). A hobbisták alternatív megoldásokat kell, hogy találjanak, nincs sok. A költségeket megérteném, ha nem tűnne más cégekhez és szabványokhoz képest rendkívül túlzónak, kirekesztőnek az egész, sokan szidják is.

  2. “sőt az első években hobbicélra gyakorlatilag beszerezhetetlen abból az okból, hogy az USB konzorcium megoldotta, hogy csak jó pénzért lehessen regisztrálni azonosítóért (VID)”

    Ezt nem tudom, miért sikerült így írni, mert nem igaz, összecsúszhatott két mondat.

    Szóval az éppen új szabványnak megfelelő chipek hobbicélra sokáig, nagyon sokáig beszerezhetetlenek vagy drágák, valamint ott a regisztráció ára is, ha valaki szabványos eszközt kíván készíteni. Így nyilván az említett kerülőmegoldás az, hogy nem regisztrálunk, csak használunk egy azonosítót, amit esetleg már másik eszköz is megkapott. Ezzel a telepítés teljesen fel tud borulni az op.rendszerekben…

    Vagy pedig létezik, ha még létezik, egy cég, amelyik időben, egy bizonyos szerződésváltoztatás előtt vásárolt gyártóazonosítót, és az azon belüli gyártmányazonosítókat ingyen hajlandó kiosztani néhány feltétellel, mivel neki még olyan szerződése van, hogy megteheti…

Hozzászólás a(z) ha3flt bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .