Pár gondolat az ASzT szögtávcsőről…

Nem kell mindig kaviár – mondogatta a legendás NSzK tévésorozatban Thomas Lieven, alias Siegfried Rauch. Most mi ezen elv mentén nem egy (katonai vagy civil) rádiókészülékről, hanem a méltán legendás és sokak által nagyra tartott magyar gyártású ASzT szögtávcsőről szösszentünk egy rövid bemutatót. Sok fotó, kevesebb duma, a stílus meg a könnyed esti fény – ahogy tőlünk megszokhattátok… 🙂 Egyben mások helyett rögvest és külön felhívnánk olvasóink figyelmét a háttérül szolgáló lepedőre. Tiszta, ám kockás, mert hajtogatva volt a párnacihában – nekünk most csak erre fussa, de őszintén, nem is ezt kell bámulni, hanem a kukkoldát… 🙂

Csapjunk a lecsóba mindjárt egy fontos aprósággal, olyasmivel, amit a Gyűjtő polca sorozatban is megemlítünk néhanapján. Az ASzT leírásának bal felső sarkában van fura betű-szám kombináció: TÜFE/278. A TÜFE annyit tesz, hogy tüzérségi figyelő eszközök – a 278 meg a jelzetszám a csoporton belül. Azaz ha valaki így keresi, bizonnyal rábukkan, ha egyszer megérjük, hogy ismét lehet majd vásárolni számla ellenében a szabályzatraktárban. A cím meg ugye dettó leolvasható – na ezt kell beírni az antikvárium előjegyzési rovatába. (És természetesen a könyv nem eladó s kölcsön sem kérhető, továbbá szeknnelni sem fogjuk napestig, hogy aztán mások a vaterán árulják sok pénzért – mint ahogy az pár éve megesett egy másik bumáskával…)

Bontott csirke – akarjuk mondani robbantott ábra az ASzT szögtávcsőről.

Mire jó az ASzT? Amit biztosan kijelenthetünk: nézelődésre tuti megfelel. Aztán arra is, hogy két okulárt kellően messze szembeforgatva egymással és egy kis kiegészítővel a betekintő nyílás elé a fény frekijén kommunikáljunk vele. Mint egy lézertelefon – van ilyen, sőt, igen régen létezik. Koránt sem mellékesen mondva egy ilyen házi építése épp olyan amateur-tevékenység (lenne), mint 3,5 MHz-en távírózni vagy négy méteren nyomatni az FT8-at.

A fenti képről gyönyörűen leolvashatóak az ASzT adatai. A tízszeres nagyítás szerintünk már pont az a határ, ami fölött kézben tartva egy távcsövet több lesz a méreg mint az öröm – de mivel itt egy állványos miskulanciáról dumálunk, a rezgés veszélye nem fenyeget.

Mint szemlélhető, emlegetnek itt valami toldatot is, mely hússzorossá varázsolja a kukkerünket. A kiegészítő alant szemlélhető. Figyelem, egy készletben csak egy darab kétszerezőt helyeztek el a 41-es hadiüzemben, azaz a Magyar Optikai Művekben. Azaz ha hozzájutsz egy ládás példányhoz, ne metszd el az eladó torkát a “hiányzó” példányért… 🙂

A fenti fotókon tehát a kétszerezőre hívnánk föl a figyelmet. A vászonsipkák és a fémkupakok s sérülékeny optikát oltalmazzák, míg a jobbra kiálló alakra hajlított acéldrót a szerkezet rögzítését szolgálja az ASzT tetejéhez. A túlméretes stiftet a tetőn kiképzett akasztóba kell illeszteni. A segédberendezés palástja alatt egy rugó kapott helyet, így a csatlakoztatás a hátrahúzás révén pikk-pakk megvalósítható.

Ha a kétszerezőket leszedtük az alapoptikáról, akkor az üvegbúrára egy bőrből készült kupak kerül védelem gyanánt.

A ládából elővett ASzT nagyjából így mutat. A berendezés billentését a középen látható nagy gombbal kell rendezni:

…ehun-e! 🙂 A recézett oldalú korong forgatásának hatására az optika +/- elevál, míg a zöld gomb az elért helyzet rögzítését biztosítja. Persze joggal –nem, nem merül-, hanem vetődik föl, lévén a merülés minden ellenkező híreszteléssel, téves könyvcímmel és rossz berögzüléssel szemben egy lefelé tartó folyamat -, hogy a körívű mozgást mi teszi lehetővé?

Nos, ezek a “körforgók”. Sőt, ha jobban föltekintjük, akkor a fejjel lefelé álló 70-es szám alatt kiszúrhatunk egy kis karocskát. Ha ezt felemeljük, akkor nem a csigás áttételen keresztül tudjuk forgatni az ASzT-t, hanem gyorsan oda irányozhatjuk, ahová nekünk kívánatos.

Mivel itt egy katonai optikáról beszélünk, értelemszerűen mindkét szemhez külön-külön lehet beállítani az élességet. A +/- skála számai egyébként abban is segítenek, hogy megtudjuk, mennyire jó az éleslátásunk.

Az ASzT-t – mint a mellékelt ábra mutatja – eléggé tág határok között lehet széthajtani. Ha pedig van két darab ilyen optikánk, akkor a Pitagorasz-tétel alapján meg tudjuk mondani, hogy egy adott “akármi” milyen messze van tőlünk. (Sinus, cosinus, háromszögelés és fokok valamint a két ASzT egymástól való térbeli távolsága – ugye megvan még? 🙂 )

A fenti két lap a leírásból talán nyújt némi segítséget, ha már kiszaladt a sapka alól ezen létfontosságú információ…

A távcsőhöz jár szálkereszt megvilágító eszköz és továbbá kép színű térképlámpa is. Valamint egy masszív tőcsavar is vár a ládában, ami arra jó, hogy valami közepesen korhadékos fába beletekerjük majd a felső végébe odaillesszük az ASzT-t.

Itt jobban lemérhető, milyen bizgerának mi a funkcionalitása. Tessék szépen lementeni és e szerint tekergetni a gombokat. 🙂 A teljes láda tartalma amúgy az alant felfedezhető kép alapján leltározható.

No, mi van még? Leginkább semmi – de ha valami homályban maradt, akkor kérdezz bátran a szokott nyílt- vagy privát csatornákon.

Ha van ilyen optikád, használd, élvezd ki minden lehetőségét, adottságát. Ha teheted, társaságban cipeld magaddal, s ne légy elzárkózó, ha valaki idegen bele akar pillantani.

A cikk végére pedig ide iktatunk egy linket, ahol ha nem is a teljes könyv, de annak eléggé sok oldala elérhető.

És persze rádiózz, mert az a fő hobbink! 🙂

Hamarosan jövünk az újabb érdekességekkel!

73!

HA5CBM

Military Szakosztály