Szépen sorban – íme az R/6

Folytatva a Magyar Királyi Honvédség rádióállomásait bemutató sorozatunkat ezúttal az R/6 érkezik. (Befut a többi is, türelem… 🙂 ) Fontos megjegyezni, jelenlegi ismereteink szerint bár hatszáznegyvenegy darabot gyártottak belőle, mindössze egy biztos de romos valamint egy “hírek szerint” megmaradt példányt ismerünk, illetve akad egy magában álló generátorszekrény is valahol az országban. Elkeserítően kevés, pláne, hogy fotónk sincs a túlélt készülékekről – így aki tud ilyen lomhalomról vagy bármilyen alkatrészéről, kérjük, értesítsen és küldjön fényképet, hogy mások is láthassák ezt a különleges masinát.

R6

De jó lenne, ha nem csak egy “pár” maradt volna belőle…!

Az R/6-ot lovas ezredek- és hadosztályok távbeszélő századainál, huszár osztályoknál, a tüzérosztályok törzsében, légvédelmi figyelőknél, tüzér mérő századoknál és a gépesített vegyi harc századoknál alkalmazták. A huszárezredek távbeszélő századainál kettő, a lovas hadosztályok hírszázadainál három, a huszárosztályok rádiós szakaszainál egy, a tüzérosztályok törzsénél általában egy-kettő, a légvédelmi figyelő szakaszoknál négy, a könnyű hadosztályok híradó századainál hat, a könnyű hadosztályok tüzérezredeinek törzsénél egy, a tüzér mérőszázadoknál egy míg a gépesített vegyi harc századoknál a törzzsel együtt három darab állt szolgálatban.

28

Egy oldal a HTI könyvéből. Ez nem az, amelyik a repülőrádiókat tárgyalja… 🙂

Egységei voltak az adó-vevő, az áramforrás szekrény, a keret- és a magasantenna valamint egy darab 39 M állomás sátor. A hullámbeállítása külön az adón és külön a vevőn skálaszám (folyószám) hangolással történt. A frekvencia pontosságát csak az adónál lehetett ellenőrizni egy úgynevezett villanó kvarc segítségével, míg az utánállításra egy kulcsos trimmerkondenzátor szolgált. Mindebből kiderül, hogy az úgynevezett közös hullámbeállítás nem működött.

R6-kapcs01

Az R/6 kapcsolási rajza

A készülék távíró (CW) és távbeszélő (AM) jelek sugárzására volt alkalmas, az adáskiváltást a PTT vagy a billentyű lenyomása aktiválta. Az adó áramellátását kizárólag a kézi hajtású dinamóról oldották meg, míg a vevő 3,6 Voltos fűtését (dinamóról tölthető 3,6 Voltos nyolc Amperórás lúgos) akkumulátor telepekről, a százharminckét Voltos anódfeszt pedig úgynevezett száraztelepről nyerték. Fontos megjegyezni, ha a keret- helyett magasantennát csatoltak hozzá, akkor a készüléken belül található variométerrel lehetett kihangolni. A magasantenna egyébként relatív fogalom, hiszen mindössze három méterre kellett kifeszíteni a földtől úgy húsz méter hosszan. A készülék rádiófrekvenciás teljesítménye durván öt Wattot tett ki.

Laikusoknak érdemes közbeszúrni: az öt Watt az durván két és fél hagyományos zseblámpaizzó teljesítménye – s ezzel jó antennával és kedvező terjedési viszonyok esetén akár a Föld másik felére is át lehet táviratozni. Természetesen tudjuk, a keretantenna az R/6 által használt sávokban nem túl hatékony, de ismét utalunk arra, hogy a korábban már bemutatott R/3-mal a Don-kanyarból hazaszólt egy hajdani amateurtárs. Pedig az légvonalban sem úszható meg kétezer kilométer alatt.

A vevő áramfelvétele 3,6 Voltról 0,27 Amper, míg százharminckét Voltról 4,5 mA. A telepek töltöttségét egy átkapcsolható műszerrel lehetett ellenőrizni. Aki volt katona, s került már rádió közelébe tudja, micsoda óriási előny, ha az ember fia egy gyors számítás után tudja, éppen mennyit lehet még az éterben.

A kézihajtású generátor nyolc Voltról 1,4 Ampert ad le az anód fűtése és négyszáz Volton kilencven milliampert az anódfeszültség céljára. Az akkuk töltése 5,5 Voltról négy Ampert kíván.

25

Egy újabb lap a HTI-től

Az R/6 forgalmi köre eléggé fura: keretantennával 2.110-2.640 Kc/sec-ig (százkilencvenkettő és kétszáznegyvenhét folyószámig), míg magasantennával 1.120–1.560 Kc/sec-ig (száznegyvennyolctól százkilencvenkét folyószámig) terjedt.

A vevő egy három csöves (HP-212) egyenes vevő volt: egy-egy nagy- és kisfrekvenciás erősítő és egy audion fokozat. Az ellenállomás pontos beállítására külön fogantyú szolgált. A távíróvételt az audion fokozat begerjesztésével, míg a hangerőt a nagyfrekis erősítőcső erősítésének változtatásával valamint az audion fokozat visszacsatolásával lehetett szabályozni.

Az Heising-rendszerű adóban ugyancsak három uborkásüveg dolgozott: két 015/400 és egy LD-430. A kisugárzott erőt a keretantenna esetében rezgésellenőrző lámpával, a magasantennánál anódáram méréssel lehetett kontrollálni.

Nézzük a hatótávot: keretantennával síkon távbeszélőben 15,5 távíróban harminc, hegyek között ebben a sorrendben hat és tizenöt kilométerre lehetett elszólni. Magasantennával távbeszélőben huszonöt (CW) és negyvenöt (AM), hegyvidéken tíz és huszonöt kilométerre adódott a hatótáv. Magasantennával a már bemutatott R/11 berendezéssel távbeszélőben harminc, morzézva ötven kilométerre lehetett maximum települni. A szállítása gépkocsin vagy országos járművön málhaládában esetleg szekéren rugós keretben történt. Telepítéséhez keretantennával négy négyzetméterre és három percre volt szükség, míg magasantennával nyolc percre és egy négyszer huszonhat méteres placcra. Összesen négy ember kellett a kiszolgálásához. Ha a vevő akkumulátorait teljesen föltöltötték, akkor huszonnégy órát bírtak egy üzemmel, míg a száraztelepet háromszázötven óra után kellett cserélni.

R6-antenna01

Az R/6 antennázási utasítása

A huszonegy kilogrammos adó-vevő 480 x 255 x 486, a 22,5 kilogrammos generátor 435 x 215 x 410, a 1,5 kilogrammos keretantenna 600 x 1.000 x 60 míg a tizenegy kilogrammos magasantenna 150 x 850 milliméter helyet foglalt el. Ára 1936-ban háromezer-kilencszázhatvanegy pengőt tett ki. A gyártó a magyar Telefunken volt, s a HTI (Magyar Királyi Haditechnikai Intézet) hivatkozásban megjegyzik, hogy az alkatrészek felét Németországból szerezték be. Az üzem az 1943-ban kiadott HTI kiadvány szerint már nem gyártja ezt a terméket, de a könyv azért azt is megjegyzi, hogy ha feladnák a rendelést, akkor fél év telne el az első példányok szállításáig.

 

Mára ennyi fért bele. Reméljük, elnyerte a tetszésetek, így várjátok a folytatást… 🙂

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .