Olasz harckocsirádiók HA8BDE Dénes tollából

Ahogy az ókori rómaiak emlegették: varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet – ennek jegyében újfent teszünk egy aprócska kitérőt az MKH vonalából, s ezúttal a taliánok rádiótechnikáját vesszük górcső alá. Természetesen a magyar irány is folytatódik majd, de bátran elhiheti bárki, a kutatómunka nem egyszerű feladat, így idő kell hozzá. Alant tehát HA8BDE Dénes Om szokásos remek színvonalú dolgozatát olvassátok. Saját bevallása szerint is nyúlfarknyi az anyag, de amit talált, azt szeretettel nyújtja át. Közben jelezzük, mi magunk is belefutottunk egy olyan – igaz, jelenleg csak töredékekben elérhető – másolatba, amely a magyar kézbe adott német eredetű harcjárművek kommunikációs berendezéseit taglalja. Ha nem jön közbe semmi, hamarosan ezt a csekélységet is megosztjuk veletek.

A Magyar Királyi Honvédségnél is rendszeresített olasz Ansaldo parancsnoki kisharckocsi keretantennával

Kevés információt találtunk Olaszország II. Világháborús harckocsi gyártásáról és harckocsi rádióiról.

A fotón az RF-3 M olasz harckocsirádió látható – balra a vevő, jobbra az adókészülék

A Fiat-Ansaldó CV33 könnyű harckocsiból néhány parancsnoki-rádiós változat készült, CV33 Carro Radio (rádió tank) megnevezéssel. A fényképen látható, hogy a magyar Toldihoz hasonlóan keret-antennát alkalmaztak, melynek egyik vége a harckocsitestre volt kötve. A Magneti Marelli RF3CV típusú rádiókészüléket csak század- és zászlóaljparancsnoki kocsikba építették be.

Az AB 40 és AB 41 típusú páncélkocsi rádiós változata – lehajtott antennával. Csak parancsnoki kocsikon volt rádió

Az RF3M állomás elhelyezése AB 40 páncélkocsiban

A képen látható RF-3M típusjelű rádiókészüléket nehéz harcjárművek részére fejlesztették ki, vélhetően a Fiat M13/40 típusú harckocsi részére és 1943-tól alkalmazták.

A Magneti Marelli RF3M vevőkészüléke (RR6)

Az RF3M2 adókészüléke (TS2)

Ez a készülék 1,7-2,8 MHz közötti frekvencián működött, de találtunk olyan forrást is, mely csak 1,690-1,790 MHz közötti hangolhatósággal jellemezte. A vevő nyolc, az adó hat csővel működött. Az adó távíró üzemben harmincöt Watt antennateljesítménnyel sugárzott, de természetesen alkalmas volt AM telefon üzemre.

A Magneti Marelli RF-1 CA (TR7) harckocsirádió

Az RF1CA harckocsirádió 27,2-33,4 MHz között, nyolc Watt távíróüzemi antenna- teljesítménnyel működött. A gyártó, távíró üzemben tizenkettő,  távbeszélőben öt kilométer hatótávolságot garantált. Az állomás egy tizenkét Voltos akkumulátorról, umformer (dinamotor) segítségével kapta a tápfeszültségeket. Az adó és vevő részek összesen tíz csővel voltak felépítve.

Az L-3 (CV35) könnyű (parancsnoki) tank Korzikán,  Magneti Marelli RF-1 CA (TR7) harckocsirádióval, 1942 novemberében

Az olasz M15-42 parancsnoki tank. Felszerelése: kettő darab Magneti Marelli RF-2 CA (TR7) harckocsirádió

Ismét leszögezzük: a tudás mozaikokból áll össze, ezért a kevesebb néha több. Továbbá ha úgy nézzük, hogy magyarul korábban még ennyit sem közöltek az olasz tankrádiókról, akkor méltán mondhatunk köszönetet Dénes Om-nak e cikkért. A folytatásban pedig két etapban – ha minden kiválóan megy: már holnap – az amerikai vonal első százada gördül be a maga lánctalpain. 🙂

Zárásként pedig egy kaland: amikor 2012-ben a Don-kanyarban jártunk (és onnan hazarádióztunk), sok más mellett a Voronyezsi Agrártudományi Egyetemre is ellátogattunk. A nagy múltú campuson Filomenko rektor úr tartott csapatunknak egy remek előadást, ahol arról is beszélt, hogy a diákok rendszeresen kijárnak kutatni a folyam mellé, a hajdani harcterekre. A teremben, ahol ültünk, körben vitrinek álltak, dugig tömve leletekkel, míg az előadó mögött egy hatalmas, púpig rakott üveges könyvszekrény kapott helyet. Távozás előtt kaptunk fél órát a nézelődésre. Kiderült, hogy a mini-bibliotékában százas nagyságrendben állnak azok a külföldi művek, amelyek a Szovjetunó elleni hadjáratot tárgyalják. Így akadt ott jó pár olasz mű is – amely közül az egyik kimondottan a talián hadsereg híradását dolgozta föl. Persze azonnal el akartam kérni a zárt ajtó kulcsát, hogy belepillantsak, ám az sajnos nem került elő. A rektor végül annyit tudott emlékezetből mondani, hogy ezt az ajándékba kapott kiadványt pár száz példányban “magánban” jelentette meg egy olasz amatőr hadtörténész. A könyv bolti forgalomba nem került, s bár azóta is sokat kerestem, de nem leltem sehol. 🙁 Így hat év távlatából annyi maradt meg, hogy a címlapon két katona ül egy eléggé dizájnos kinézetű olasz lomhalom előtt. Ha Te esetleg láttad már e művet, vagy esetleg ott áll a polcodon, akkor kérlek jelezz egy privát emilben. Előre is köszönöm a fáradozásod!

Baráti 73!

HA8BDE Dénes

és

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály