Rendrakás a Horthy-kori repülőrádiók között – VII. rész

És akkor a Me-210 leszállt! A MKH légi erejében használt és sorrendben bemutatott rádióállomások leírásai és a forrásközlések itt érhetőek el: 1.2.3.4. és az 5. rész.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A fényképen a FuG X család FuG10SL (hosszúhullámú adó) berendezése látható. A rádió működőképes és amennyire lehetett, restauráltuk.

A HTI könyv (1943 eleje) szerint a Me-210-es repülőgép a következő rádióberendezésekkel volt ellátva.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A fotón a Fug10EK – azaz rövidhullámú vevőkészülék látható. Tökéletesen működik.

a., FuG X komplex (két + két rádió + két kezelőegység) rádióállomás, amely egy (HH) hosszúhullámú (FuG10EL és SL) és egy rövidhullámú (RH) adó-vevő (FuG10SK és EK) berendezésből áll. (EL – empfanger longwelle azaz HH vevő, SL – sender longwelle azaz HH adó, SK – sender kurzwelle azaz RH adó, EK – empfanger kurzwelle azaz RH vevő) A hosszúhullámú készülék kizárólagos távíró üzemével a repülő-biztonsági szolgálatot látja el. A rövidhullámú harcászati rádió távíró (CW) és modulált jelek (AM) átvitelére és vételére alkalmas. Ahogy a HTI könyv megjegyzi, a jövőben a FuG10EL helyett a korábban már bemutatott PeilG 6 kerül beépítésre. A FuG X-hez a FuE X beépítőszekrény tartozik, amely tartalmazza a kapcsolótáblát és az egyéb kiszolgáló berendezéseket is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Életem első FuG16z berendezése egy padlásról érkezett 2000-ben. Azóta már került bele műszer és működik. Sőt, akad egy haverja is, így nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan jön egy film a működésükről. 🙂

b., Az első rész végén bemutatott FuG XVI URH rádióállomás a Me-210-es repülőgépek egymás közötti összeköttetésére volt alkalmas, de lehetett vele kommunikálni a légierő Me-109 vadászgépeivel (F-sorozat és feljebb) valamint a légikikötőkkel is. A készülék három blokkból állt – szemből nézve balra a vevő (E), középen a kezelő, jobbra az adó (S) volt elhelyezve. A moduláris felépítésnek hála könnyedén szétszedhető. Mint szemlélhető, mindkét oldalon négy-négy előre programozható frekvencia beállításár a nyílt lehetőség. Érdekességképpen elmondható, hogy a szerelők a márka/pengő váltófilléreivel rögzítették az állásokat. Külön felhívjuk a figyelmet a rádiókészülék jobb- és bal alsó sarkán lévő kinyitható ablakra, amely nem volt más, mint egy-egy szervizcsatlakozó. A szakemberek munkája viszonylag egyszerű volt – a sokpólusú csatlakozó bedugása után egy műszer kapcsolóállásait váltva kiderült, melyik blokkban, s azon belül melyik elektroncsőnél – vagy annak környékén – kell a gondokat elhárítani. Ez nagyjából arra hajaz, amit mi számítógépes autószerviznek mondunk manapság. A repülőgépbe a FuE16 beépítőkerettel helyezték el.

38j

Fontos megjegyezni, mivel a rádió a pilóta számára nem egykönnyen elérhető ponton volt beszerelve, tartozott hozzá egy motoros távkezelő, amelyet a hangológombok helyére lehetett betenni.

c., A Me-210-en volt még a PeilG 6 irányvevő is, amely egyszersmind az előbb említett FuG X HH irányvevője. A beépítési keret PeilE néven volt ismert. A berendezés célrepülésre és önbemérésre szolgált.

d., A Me-210 tartozéka volt a tegnap bemutatott Fu B1 1. ködleszálló berendezés.

e., Mint a HTI könyv megjegyzi, 1942-43 fordulóján a FuG25 rádióállomás még kísérlet tárgyát képezte, a gépek akkor a FuE25 beépítési szerelvénnyel lettek ellátva. A berendezés az URH sávban üzemelt és a légvédelmi tüzérséggel automatikusan dolgozott együtt.

Mind az öt nagyfrekvenciás masinát a gép figyelője kezelte a korábban említett távkezelőkkel és távkapcsolókkal. A ködleszálló berendezés jeleit azonban a pilóta hallotta – és látta a műszereken.

A teljes energiafelvétel a huszonnégy Voltos hálózatról történt, amelynek teljes terhelhetősége elérte a két kilowattot. A teljes készlet irányára 1942 végén durván ötvenezer pengő volt. A HTI könyv szerint háromszáz darabot rendeltek belőle.

– o –

E cikk zárásaként pedig következzék két repülős csemege. Íme a FuG10EK3, amely 6,5-12,5 Mc/sec-os sávon üzemelt. Alapvetően a repülőtereken használták kisegítő RH vevőnek. Mint szemlélhető, saját beépítő kerettel bírt s a 220 Voltos hálózatról dolgoztatta a betett lomhalmot. A nagy ötlet egyébként ott fedezhető föl, hogy a készülék jobb és bal alsó sarkában lévő úgynevezett gyors csatlakozók oldása révén könnyedén kivehető, s helyére bármelyik másik FuG10-es vevő betehető. A képet olyformán kell szemlélni, hogy e reptéri berendezés eléggé ritka – a működő beépítő keret pedig még inkább az.

IMG_1567

Volt arra példa, hogy összekötöttük a számítógéppel s ilyen MeteoFaxokat tudtunk vele vételezni. Ez bizony a Deutsche Wetterdienst hajóknak szóló RH adása. 🙂

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A lenti fotó pedig a FuG10EK tartós üzemre való szerelésének a végfázisát mutatja. Természetesen elismerjük, a XXI. század elején némileg anakronisztikusan hat ilyen idős masinákkal az étert szondázni, de mint tudható, az ápolt nem válogat, azzal rádiózik, amit az élet elé sodor. 🙂

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A rádió tetején egy EM4-es csővel kivitelezett varázsszem található, amely a sötétben nagyon dizájnosan tud villogni. A következő részben közkívánatra egy magyar nyelvű eredeti használati utasítás segítségével jobban elmerülünk a FuG16 adó-vevő lelkivilágába. S közlünk pár beltéri fotót is, mert tudjuk, nem csak rádiósok, de a repülés szerelmesei is megfordulnak itt újabban. Mondjuk: hála az égnek! 🙂

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.