Német rádiósharckocsik és harckocsirádiók a II. világháborúban – III. rész

Folytatódik és egyben zárul HA8BDE Dénes tudástára. Nem győzzük hangsúlyozni, Dénes Om olyat közöl, amelyet korábban ilyen alapossággal magyarul nem szedett össze senki. Persze bizonnyal itt is akadhatnak hiányosságok, s az éles szemű szakik kiszúrhatnak pár apró hibát – ám a lényeg változatlan: a korábban ismertekhez képest mindig igyekszünk többet, frissebbet adni.

Talán nem túlzás azt mondani, klubunk összes tagja hálás azért, hogy az anyag itt, a HA5KDR honlapján látott először napvilágot. S ha már itt tartunk, érdemes a digitális kikötőnkben visszanézni, nem csak a mindig aktuális cikket szondázni. 🙂 Továbbá tetszik vagy sem, de azt is érezzük, a katonai lomhalmokon túl is van ám élet! Tessenek például rádiózni, mert az megnyugtat és nagyságrendekkel olcsóbb, mint a drága vérnyomáscsökkentő vagy egyéb bajokat elhárító dizájndobozos tabletta!

Találkozzunk tehát az éterben – lehetőleg mind több repülős/harckocsis/szárazföldi/hajós military készülékkel! 🙂 😉

42

A Panzer VI. „Tigris” harckocsi

A Panzer VI. Tiger (Tigris) harckocsinak tekintélyes, külön irodalma van, mely egyrészt a műszaki adatokról, gyártástörténetről, fejlesztésről szól, másrészt a harctéri eseményekről, sikerekről és kudarcokról. A Tigrisnek három változatát gyártották, melyek közül az egyik parancsnoki kivitel volt, „megerősített rádióval”. Ez vélhetően a kilenc-tizennégy harckocsiból álló századok parancsnoki járművét jelentette. Zászlóaljparancsnoki harckocsi már nem az első vonalban harcolt, s mivel a Tigriseket harcszabályzat szerint Pz III. vagy Pz IV. kísérő-harckocsikkal együtt alkalmazták, nem volt szükség a Tigris parancsnoki változatára, hanem megfelelt a Pz III. parancsnoki verziója.

A normál Pz VI. harckocsikat a többi típushoz hasonlóan Fu 2 és Fu 5 rádióval szerelték fel, melynek kezelője a vezető jobb oldalán ülő géppuskás lövész volt. A rádiókat a kocsitest közepén húzódó hajtóműház felett helyezték el, az antennát a kocsitest tetejére, hátul, jobb oldalon a lánctalp fölé szerelték. A Panzer IV. típusoktól kezdve az antenna a torony mögé került, hogy az elfordított toronynak és a lövegcsőnek ne legyen útjában.

43

A Panzer VI. Tiger antennája a harckocsi jobb oldalán hátul volt elhelyezve

44

A Tigrisben a rádiós lövész helyétől balra látszanak a rádiók üres tartó keretei

A Panzer IV. osztályig minden harckocsi típusnak megvolt a saját parancsnoki változata, azonban a nehézpáncélosok megjelenésével nyilvánvaló lett, hogy irányítás céljára nem szükséges egy (lomha) nagyon drága nehézpáncélost felhasználni, elegendő egy mozgékony közepes harckocsi.

A tervezők megfelelőnek tartották a Panzer III. típus védettségét és mozgékonyságát, ebből a típusból alakítottak ki parancsnoki harckocsit a nehéz-harckocsi egységek számára. Úgy a Panzer V. (Párduc) mint a Panzer VI. és VI. B (Tigris I. és Tigris II.) egységek parancsnokai Panzer III.-as harckocsiról irányítottak.

Az alegységparancsnoki kocsik viszont megegyeztek a harcoló járművekkel, némi változatosság a rádiókban volt:

A Panzerbefelswagen V. ( Sd.Kfz.267)-et FuG 6 és FuG 8 rádiókkal,

míg a 268-at FuG 6 és FuG 7 rádiókkal látták el.

45

A Panzer V. (Párduc) parancsnoki harckocsi, három rádiórendszer antennáival

A 267 és 268 típusokat 1941-től a Pz-V. és Pz- VI. harckocsik mellé rendelték.

A parancsnoki harckocsi összekábelezési rajzán látható, hogy a Fu5 rádiót a toronyba telepítették 2 méteres botantennával, a harckocsitestbe pedig egy Fu8 és egy Fu6 rádióállomást helyeztek el. A Fu8-hoz „csillagantennát”, a Fu6-hoz 1,4 méteres botantennát szereltek fel. (A csillagantennának nevezett szerkezet lényegében egy botantenna volt, felül seprű szerű pálcákkal bővítve.) A három készülékhez két távírászt biztosítottak, oly módon, hogy a toronyban a parancsnok és a navigációs tiszt mellett még egy távírászt is elhelyeztek.

FuG 7 harckocsirádió

A FuG-7 állomás parancsnoki harckocsin, húsz Wattos URH (d) adóval és vevővel (42,1-47,8 MHz-ig), 1,4 m vagy két méteres botantennával a légierővel tartotta a kapcsolatot. A hatótávolság menetben ötven kilométerre hízott. Az adót 1936-tól, a vevőt 1939-től a Lorenz AG. gyártotta.

47

20 W.S.d. UKW adó

48

Az UKW E.d.1. vevő

FuG 17 harckocsirádió

A FuG-7 állomás kiegészítő tartozéka volt egy FuG-17 rádiótelefon készülék, melynek adója tíz Watt teljesítménnyel sugárzott A2 és A3 telefon üzemmódban, a 42,1-47,9 MHz sávon. A készüléket a Lorenz AG. 1938-tól gyártotta, de 1944-ben a magyar Standard Rt. is gyártani kezdte.

49

A FuG-17 készülék

A FuG-8 rádióállomás, harminc Wattos KH-RH adóval (1,13-3,00 MHz-ig) és vevővel ellátott készletet jelentett. Antennája 8 méter magas – menetben nem használható – teleszkóp-árboc volt, viszont álló helyzetben félszáz kilométer hatótávot biztosított. A menetben is használható antenna a háború első időszakában ennél a kocsi-típusnál is korlátantenna volt, tíz kilométeres hatótávolsággal.

A német hadsereg jelentős számban alkalmazott páncélautókat felderítési, illetve féllánctalpas páncélozott járműveket tüzérségi célokra. Ezeket Sd.Kfz 221-263-ig számozták. Több típus-családot alakítottak ki: négy és nyolckerekű, valamint féllánctalpas kocsik különböző célú változatait. Valamennyi változatban készítettek rádiós-híradó kocsit, melyeknél nem a fegyverzet volt a meghatározó, hanem a híradó-felszerelés.

Az első négykerekű sorozat Sd.Kfz 221, 222, 223 jelzéssel jelent meg, ezek közül a 223-as volt a rádiós-híradó változat, a jellegzetes tető-korlát antennával. 1944-ig ötszázötven darab készült belőle.

50

Négykerekűek, középen az Sd.Kfz 223-as

51

Sd.Kfz. 223 rádiója. Makettinfo, „Lapidus” 8253/8390 közlése

52

Ez a rádióberendezés az Sd.Kfz. 223-nak még 1936-ban rendszeresített első generációs” változata, melyet később modernizáltak

Az Sd.Kfz. 223 harcjármű későbbi, modernebb rádióberendezése 1943-tól a Fu-20 rádióállomás lett, mely egy Torn. E.b vevőből és egy harminc Wattos (30W S.a) adóból állt.

53

Tornister E.b (Berta) vevő, amely 0,1-7,1 MHz-ig működik

54

30-W-S.a adó

55

Tornister E.b (Berta) vevő kapcsolási rajza, 4db RV 2 P 800 csővel

56

Az Sd.Kfz 223 páncélkocsin látható középen egy botantenna alsó része, mely feltételezhetően 6-10 méter magas lehetett és a sivatagban jobb rádiókapcsolatot biztosított, mint a tetőkeret. (Makettinfo)

57

Sd.Kfz. 232 páncélkocsi

A 230-as típusú nyolckerekű páncélkocsikat általában tüzérségi fegyverzettel látták el, rádiójuk FuG 12 típus és egy Fusprech rádiókészlet.

A típuscsalád 232-es rádiós változatát FuG 11 rádióállomással szerelték fel, mely száz Wattos adóból és Torn. E.b vevőből állt. Az antenna jól láthatóan egy hatalmas tetőrács, vagy más néven tetőkeret.

58

Az Sd.Kfz 232-nek két botantennás (módosított) változata, modellben FuG 11 (száz Wattos) és Fusprech rádiókkal ellátva

59

Restaurált Sd.Kfz. 250-es, antenna nélkül

60

Sd.Kfz 251/3 parancsnoki páncélkocsi állóhelyzetben, magasantennával

Az Sd.Kfz. 250/3 és 251/3 típusjelzésű „Vampir” fedőnevű, féllánctalpas páncélkocsik parancsnoki hírközpont céljára készültek és több rádiórendszerrel rendelkeztek.

Az Sd.Kfz. 250/3 páncélkocsiba a harckocsiknál már említett FuG 8 készletet építettek, mely harminc Wattos adóból és középhullámú Mw.E.c vevőkészülékből állt, ugyancsak botantennával, durván hatszáz méter (?) hatótávolsággal. (A ható-távolságra vonatkozó minden közlést kétkedéssel kell fogadnunk, mert sajtóhibától kezdve a hullámterjedésig sok minden befolyásolja. Egy harminc Wattos adó középhullámon kilométerekre elhallatszik. Itt sajtóhibára gyanakszunk… 🙂 )

61

A Fu 8 rádióállomás

Az Sd.Kfz. 251/3 IV-be FuG 11 és FuG 12 készülékeket építettek, jelentős teljesítménnyel. A FuG 11-es állomás E.b vevőkészüléket és száz Wattos adót tartalmazott. Az adó frekvenciája 200 kHz-től 1.100 kHz-ig terjedt, antennája tíz méter magas teleszkóp-árboc volt.

62

A FuG 12-es állomás egy Torn.E.b.o vevőt, egy Mw.E.c vevőt és egy 80-W-S.a adót tartalmazott. Az Mw.E.c vevő 840 kHz-től 3.000 kHz-ig, a nyolcvan Wattos adó 1.120-3000 kHz-ig működött, antennája un. tetőantenna, mely a képeken a harcjármű felett, csövekből összeállítva látható. A tetőantennán kívül még rendszeresítettek hozzá egy 8 méteres antennát is.

A féllánctalpas páncélkocsikat (Sd.Kfz. 250, 251) a FuG 11 és FuG 12 állomásokon kívül felszerelték FuSprech rádiótelefonnal, mely valószínűleg közvetlen közeli beszélgetésekre szolgált, 19,9-21,4 MHz-en.

63

A Fusprech f készülék (1943)

65

Fusprech készülék az Sd.Kfz. 250 műszerfalán

66

Rádiók elhelyezése az Sd.Kfz. 250-ben. Jobbra fent Mw.E.c vevő, alatta 30-W-S.a. adó. Balra fent felszerelt fedőlappal, a Fu-1 (Tornister E.b) vevő látható

67

Az Sd.Kfz 263 nyolckerekű rádiós páncélkocsi

A 260-as sorozatból a 260-as típust középhullámú rádióval látták el és botantennával sugárzott. A 261-es hosszúhullámú készülékkel és tetőantennával készült. A 263-asról az antenna alapján feltételezzük, hogy nagyteljesítményű, legalább száz Wattos hosszúhullámú rádióval és Fusprech rádiótelefonnal volt felszerelve.

Ez a sorozat itt és most véget ért, de ígérjük, hamarosan újabb rádiós érdekességekkel jelentkezünk!

Baráti 73!

HA8BDE

Dénes

és

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .