Rádió adóvevő készülékekkel szemben támasztott követelmények

Biztosan vannak még, akik emlékeznek, hogy régen a rádió adóvevőket használat előtt be kellett vizsgáltatni a postánál. Ha a készülék megfelelt, akkor kapott egy matricát és legálisan használhatta az ember. Elvileg egy hivatalosan boltban megvásárolt rádiónak forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie. De mi van a sok import rádióval, az amatőr kitekkel vagy a saját készítésű eszközökkel?

Kíváncsi voltam, hogy ha építek egy rádió adóvevőt és azt legálisan használni szeretném, akkor vajon milyen követelményeknek kellene megfelelnie és hol kellene bevizsgáltatnom. Kérdéseimmel az MNHH-hoz fordultam, ahonnan a következő választ kaptam:

„A rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 4. §-a szerint:
“(5) Az amatőrállomás vagy annak fő berendezése
a) a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletnek megfelelően kereskedelmi forgalomba hozott rádióberendezés vagy annak része, vagy
b) CEPT NOVICE vagy CEPT HAREC fokozatú rádióamatőr engedéllyel rendelkező rádióamatőr által vagy rádióamatőr számára épített vagy átalakított berendezés lehet.”

A rádióamatőröknek azért (is) kell vizsgát tenniük, hogy az általuk épített rádióberendezés megfelelő paraméterekkel rendelkezzen, azok ne szennyezzék a frekvenciasávokat. A rádióamatőr tevékenység definiciója szerint:

“az amatőrszolgálatban személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül, önképzésre, műszaki fejlődésre és a szakmai információcserére irányuló részvétel rádióamatőr állomás (a továbbiakban: amatőrállomás) üzemeltetése vagy amatőrállomáson való rádióforgalmazás (a továbbiakban: forgalmazás) révén.”

Ezt a fajta tevékenységet nem lehet hatásági kontroll alatt tartani berendezés vizsgálattal, ezért a rádióberendezésekről szóló 2/2017. (I. 17.) NMHH rendelet 1. §-ának megfelelően:

“(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a rádióamatőr szolgálatról szóló NMHH rendeletben meghatározott rádióamatőrök által használt rádióberendezésre, kivéve, ha az kereskedelmi forgalomban megvásárolható”.

A rádióamatőr sávokra vonatkozó draft műszaki előírásokat a felhasználási szabályokat tartalmazó táblázat, az NFFT tartalmazza. Az ott megjelölt alkalmazásokra azokat az irányadó paraméterek kívánatos teljesíteni. https://stir.nmhh.hu/publicview/

Ezek szerint „csak” a kereskedelmi forgalomba hozott rádió adóvevőt kell bevizsgáltatni vagyis arra vonatkoznak a jogszabályok. Az amatőr által kísérlet céljából készített készülékekre csak, mint ajánlás vonatkozik. Tehát, ha jól értem akkor, hogyha valaki árusítás céljából készít rádió adóvevőket, üzletszerűen, netán sorozatban gyárt, akkor a terméknek meg kell felelnie ezeknek az előírásoknak, sőt forgalomba hozatali engedélyt is kellene kérnie, de ha valaki magának csinál egyet, akkor megengedőbb a törvény. Természetesen semmi sem tiltja, hogy ne adja el az ember egy börzén, amit épített, de ez szerintem nem ugyan az, mint a fentebb említett kategória.
Felmerül a kérdés, hogy vajon az interneten mindenféle websopokban és börzéken megvásárolható kitek és készülékek mekkora hányada felel meg a követelményeknek? Vajon a nevesebb gyártók által forgalmazott készülékek valóban tudják teljesíteni ezeket az elvárásokat?

De nézzük, hogy mik is ezek a követelmények:
A megadott linken megtalálhatjuk a hivatkozott „Nemzeti felosztás és frekvenciasávok használati szabályai” azaz NFFT nevű dokumentum. Ebben egy további link vezet az „RR” nevű dokumentumra (Radio Regulations azaz Nemzetközi Rádiószabályzat), ami sajnos közvetlenül nem letölthető, de az interneten megtalálható. Ebben a dokumentumban számunkra a második kötet érdekes. Ebben találhatók ajánlások például a különböző modulációs módok és az azokhoz tartozó sávszélességek (1. melléklet); Az adókkal szemben elvárt frekvencia stabilitás (2. melléklet) stb.
Itt kiemelném a 3. számú mellékletet, ami a maximális megengedett nemkívánatos zavarsugárzások mértékét határozza meg, külön paragrafust szentelve a rádióamatőr szolgálatnak. Erre majd később visszatérek.

Az NFFT-ben találunk még egy táblázatot, ami a frekvencia kiosztást tartalmazza. Ebben az amatőr sávokra rákeresve az utolsó két oszlop sorolja a használat szabályait. A hivatkozások linkeltek ezért könnyen lehet a dokumentumok között navigálni. Pl a 339-sorban, ami az egyik hagyományos amatőrsávra a 80m-esre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Itt három helyre tovább hivatkozik:
– A „Sávhasználati feltételek és rádióspektrum-gazdálkodási követelmények” 3. melléklet 7-es pont, ami a rádióamatőr sávokban a különböző vizsga fokozatokkal engedélyezett teljesítményeket és üzemmódokat foglalja össze.
– A következő hivatkozás „ECC/REC/(02)01” Specifikáció a referencia vevő működési paramétereire című dokumentum, ami további hivatkozásokat tartalmaz.
– A harmadik dokumentum a legérdekesebb „MSZ EN 301 783” néven, aminek a linkje sajnos nem működik, de a dokumentum az interneten könnyen megtalálható. Én innen töltöttem le: https://www.etsi.org/deliver/etsi_en/301700_301799/301783/02.01.01_60/en_301783v020101p.pdf
Ennek már a nevéből sejthetjük, hogy célba értünk: „Commercially available amateur radio equipment; Harmonised Standard covering the essential requirements of article 3.2 of the Directive 2014/53/EU”, tehát a piacon megvásárolható amatőr rádió berendezésekre vonatkozó szabványok és azokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények gyűjteménye.

Aki rádiót készít azzal a szándékkal, hogy árusítsa, annak tisztában kell lennie az itt leírtakkal, de annak is ajánlom a figyelmébe, aki csak magának készít készüléket kísérletezés vagy tanulás céljából. Ebben a dokumentumban nem csak a határértékek vannak megadva, de azoknak a mérési módja is.

Külön kiemelném a káros kisugárzásokra vonatkozó részt. Szinte minden amatőr találkozott már olyannal, hogy valami nagy teljesítményű állomás „fröcsögése” ellehetetlenítette a QSO-t. Ez a mai olcsó SDR vevők idejében, már nem csak hallható, de láthatóvá is válik. Különösképpen látványos, amikor FT8-on egy-egy állomás több csatornát is „beszemetel” maga körül, amikor adásra megy.

Az ajánlás szerint a készülék megengedett maximális zavar sugárzása a következő táblázatban megadott értékeken belül kell maradnia:

Ez azt jelenti, hogy egy 10 wattos adó esetén ez -53dBc, ami kisebb, mint -50dBc, de ebben az esetben a nagyobbikat kell figyelembe venni. Tehát a zavaró jeleknek 50dB vel kisebbnek kell lenniük, mint a hasznos sugárzás. Ugyan ez egy 1000 wattos adónál -73dBc. Ebben az esetben is a megengedőbb értéket kell alkalmazni, ami ebben az esetben is -50dBc.
Itt megjegyezném, hogy a szabvány különbséget tesz az „out of band” és a „spurious domain” zavarokkal kapcsolatos határértékek között. A fenti példa a „spurious domain”-re vonatkozik. A modulált jel előírt sávszélességén kívüli, de közeli zavarokra az ITU-R SM.1541-ben foglaltak vonatkoznak. A tartományok pedig a fenti dokumentumokban definiáltak modulációs eljárások és frekvencia sávok szerint.

Ha megnézzük a nagy gyártók készülékeinek az adatlapját, akkor láthatjuk, hogy azok a készülékek megfelelnek ezeknek az előírásoknak. Amelyik nem, azt nem lehetne forgalmazni az EU-ban. Mivel a saját építésű készülékek nyomon követése és ellenőrzése nem megoldott, ezért rajtunk múlik, hogy betartjuk e a „játékszabályokat”. Egy közös tér van, ahol mi, mint rádióamatőrök forgalmazhatunk és kísérletezhetünk. Azzal, hogy ha a szabályoknak fittyet hányva mindenfelé zavargenerátorokkal kimegyünk az éterbe, csak egymás játékát tesszük tönkre. Ez elég szégyenre méltó, különösképen, ha ezt valaki szándékosan teszi. Nyilván, ha a zavarás olyan mértékű, hogy hivatásos szolgálatok munkáját is megzavarja, akkor a hatóság intézkedni fog, de ez már más kategória.

Szerintem a mostani amatőröknek sokkal könnyebb dolguk és sokkal több lehetőségük van, mint régen. Ma már könnyen és relatíve olcsón hozzáférhetők akár régi használt „HP”-k vagy kínai labor műszerek (spektrum analizátorok), amikkel ezek a paramétereket ellenőrizhetők. Az interneten is érdemes keresgélni, mert nem egy cikk létezik, ami az adóvevő méréseket tárgyalja. Az ARRL külön kiadványban ismerteti a rádió mérési módszereket és a hozzá szükséges eszközöket. De ha valakinek szűkösek az anyagi lehetőségei vagy netán nincs helye a műszerpark kiépítésére, megoldást nyújthatnak a rádióklubok.

Mindenkinek sikeres és örömteli konstruktőri munkát kívánok!

Üdv,
HA5TBN Dani

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .