Ez ám a vevő – R-30 III. rész

Folytatjuk az R-30-ról szóló cikksorozatunkat – HA8BDE Dénes ezúttal a vevővel indítja írását. A Korábbi részeket Itt és itt lehet megtalálni. Még egy apróság: Germuska Pál remek, a magyar középgépipar (azaz a hadiipar) történetét tárgyaló könyvéből kiderül, az R-30-as állomásokból alig néhány ezer példányt gyártott a hazai ipar…

Egy sokak által vágyott HiFi torony az ötvenes évekből… 🙂

Szinte már művészi a beállítás

A vevőkészülék tíz plusz egy csöves, szuper rendszerű, rövidhullámú vevő, hálózati 110-150-220 Voltos táplálási lehetőséggel, meglehetősen jó érzékenységgel. A csövek három darab 6AU6 kivételével 12 Volt fűtésű miniatűr színüveg csövek (12BA6, 12BE6 és 12AT6) melyeket a Tungsram főleg katonai célokra gyártotta. Egy dugaszsáv megfodításával lehet a táplálást átkapcsolni hálózatról forgóátalakítóra, mely 210V egyenfeszültséget szolgáltatott. A 12 Volt fűtés ebben az esetben közvetlenül az akkumulátorcsoport egyik feléről érkezett. Az 1,5 MHz-től 12,5 MHz-ig terjedő frekvenciasávot öt körzetre osztották. A skála pontosságát beépített kvarc oszcillátorral lehet ellenőrizni. A vevő üzemmódjai: A1, A2 és A3 (távíró, hangzó távíró és távbeszélő), érzékenysége távbeszélő üzemmódban tíz mikrovolt, távíró üzemmódban három mikrovolt.

Az R-30 vevője (www.radiomuseom.hu)

A vevőkészülék belseje felülről. Balra a hangvégfok, jobbra a hálózati tápegység, középen a KF-fokozatok és TO-KO jelzéssel a távíró és a hitelesítő kvarc oszcillátorok (HA8BDE)

Forgó-dob rendszerű hullámváltó késes érintkezőkkel (HA8BDE)

Különösen figyelemreméltó a hullámváltó megoldása az öntisztító, késes érintkezőkkel. Még hatvan év múltával is – a dob megforgatása után – kifogástalanul érintkeznek.

S akkor most térjünk rá az adó tápegységére!

Az R-30 rádióállomás adóberendezése két részből áll: az adókészülékből és a tápegységből, mely a szükséges feszültségekkel látja el az adót.
Az adó működtetéséhez a tápegység szolgáltatja a fűtő, anód és előfeszültségeket, anódfeszültségből mindjárt kétfélét: 450 és 840 Voltot.

Egyszerűen gyönyörű! Külön fölhívnánk a köz (és az ápoltak) figyelmét a rendkívül alacsony sorszámra! 🙂

Az alacsonyabb feszültség a kisebb teljesítményű rezgéskeltő és modulátor fokozatokhoz, a 800 Volt a végfokozathoz szükséges. Az egyenirányítást PV200/1000 típusú vákuumcsövek végzik, a kétféle anódfeszültséget feszültségosztó ellenálláslánc segítségével hozzák létre. Ezen túlmenően is sikerült a konstruktőröknek újdonságot vinni a kapcsolásba, a tápegységet egy relé segítségével csak akkor lehet bekapcsolni, ha a -150V-os előfeszültség-áramkör az adó felé záródik. Az előfeszültséget a transzformátor külön tekercséről szelénegyenirányítókkal állítják elő. Mindkét egyenirányító után kettős fojtótekercs-kondenzátor komplexum gondoskodik az egyenfeszültség szűréséről.

Az adó tápegysége (HA8BDE)

Dénes tápegysége

Szólni kell azonban az adó tápellátásának egy megoldatlan hibájáról. A rádiós kocsiban az akkumulátortöltőn keresztül az adó-tápegység 220 Voltos táplálása megoldott volt, egy rövid kábelen és az ötpólusú csatlakozón keresztül kapta a 220 Voltot. Amikor telepített – félstabil – vagy karhatalmi rádióként alkalmazták az állomás készülékeit – akkumulátortöltő nélkül – az adó és a tápegység között használták az összekötő kábeleket, de hálózati kábel csak a vevőhöz létezett, az adóhoz nem találtunk.

Fények és árnyékok

Eredetileg kellett létezni ilyen betápláló kábelnek, hiszen a tervezők körültekintően jártak el, minden részletkérdést megoldottak. Pár év alatt viszont a készletből elveszett ez a kábel és az adókezelők az adótápegység előlapjára kivezetett két (220V-os) csatlakozó kapcsot, mely eredetileg szerviz célokra készült, használták betáplálási pontként. Ezt a megoldást lehet látni a kocsi nélkül telepített készülékek fényképein.

Ez pedig egy másik kidobozolt tápegység…

Szervíz csatlakozók a tápegységen (HA8BDE)

Jól látható a tápegységbe (T-dugóba) vezetett, „nem hivatalos” hálózati kábel. Hiába, no, már akkor is ment a hekkelés… (HA8BDE)

 

Porcelánkondi – na az van gazdagon

Az R-30 adóberendezése meglehetősen egyszerű kétfokozatú készülék OS 16 és OS 51 csövekkel. A szükséges három frekvencia tartományt frekvencia kétszerezéssel és háromszorozással éri el a következő módon: az OS 16 rácskörében állítja elő az alapsávot 1,5 MHz-től 3,0 MHz-ig, ez felerősítve jelenik meg az anódkörben, majd az OS 51 további erősítése után kerül az antenna körbe. A második sáv esetében az OS 16 és az OS 51 anódkörében az alapfrekvencia kétszeresére, 3 MHz-től 6 MHz-ig hangolható rezgőkörök csatlakoznak és adják át energiájukat az antennakörnek. Végül a harmadik sáv használata esetén az OS 16 által kétszerezett frekvenciát ráadják a végcső rácsára, de a végcső anódkörében az alapfrekvencia háromszorosára méretezett rezgőkört kapcsolnak be. Ezzel megvalósul a 6-12 MHz-ig terjedő frekvenciák előállítása.

S akkor e szám lezárásaként újra a sokak által irigyelt HiFi torony – ezúttal felülről… 🙂

Mára ennyire futotta – ám hamarosan visszatérünk! 🙂

 

Baráti 73!

HA8BDE Dénes

és

HA5CBM Miklós

Military Szakosztály

 

  1. Kedves Karesz!

    Köszönjük hozzászólásodat! Igyekszünk, hogy eleget tegyünk küldetésünknek… 🙂

    Baráti 73!

    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .