R-173M retranszlációs állomás kialakítása

Az alábbiakban egy, két darab R-173M katonai adó-vevőből kialakított retranszlációs átjátszó működését írjuk le. Az anyag egy hosszabb előadás rövidített változata.

A frekvenciamodulációs retranszlációs állomásokat alapvetően a katonai hírközlési rendszerekben használják. Első feltűnése a második világháborúhoz köthető, amikor mind a német, mind a vele szemben álló hadseregek alkalmazták. Előnye, hogy ezzel a megoldással szimplex, azaz egy, de két egymástól több, jellemzően minimum nyolc MHz-el eltérő frekvencián dolgozó rádiókészülék tud folyamatosan kapcsolatot tartani.

Ma idehaza egy ilyen, összesen négy adó-vevő párból összeállított rendszer működik. A hálózat HA5CD Tóth Csaba, HA9MDP Barnóczki Péter és kisebb részt HA5CBM Lázin Miklós András munkája nyomán született. Külön köszönet illeti Imre Gábor alezredest, az Altiszti Akadémia híradófőnökét, aki szakmai támogatást – és ami legalább ilyen fontos –, helyet biztosított a szentendrei állomás elhelyezésére.

A közös frekvencia a négy méteres amatőrsávban, 70,475 MHz-en található, maguk az állomások pedig a következő helyeken:

Galyatető TV torony: 144,5625 MHz (CTCSS: 114,8/114,8 Hz)
Gerecse TV torony: 144,700 MHz
Budapest Hármashatár-hegy TV torony: 433,700 MHz (CTCSS: 114,8/114,8 Hz)
Szentendre, MH Altiszti Akadémia: 51,500 MHz.

A rendszer alapesetben Győr-Budapest-Nyíregyháza-Debrecen-Püspökladány-Szolnok-Kecskemét-Solt-Kaposvár-Marcali-Siófok-Veszprém-Győr vonalon belül biztosít stabil összeköttetési lehetőséget a nap bármely szakában FM üzemmódban.
Természetesen ettől távolabbi összeköttetések is létrejöhetnek, de a a tapasztalatok azt mutatják, ezen a területen általában elég egy kézi rádió, 5-10 Watt és esetleg egy szerényebb antenna a stabil összeköttetés fenntartásához.

Mindez egyebek mellett annak is köszönhető, hogy a retranszlációs párok antennái fizikailag igen magasra kerültek – Gerecsén például 632 + 82 méterre, Budapesten pedig bőven ötszáz méter fölé.

Egyszerűen fogalmazva: ha valaki Győrben 144,700 MHz-en egy kézi rádióval rácsatlakozik Gerecsére, akkor a jelei 70,475 MHz-re kerülnek át. Ezt, azaz 70,475-öt mind Galyetető, mind a Hármashatárhegy, mind Szentendre egyszerre veszi, így a beszéde nem csak 70,475-ön, hanem 144,5625, 433,700 és 51,500-on is egyidejűleg megjelenik. Válaszolni pedig bármelyik, említett frekvenciáról lehet neki. S történik mindez egy rádióval, úgynevezett szimplex üzemmódban.

Az R-173M rendszer működése

Felvetődik a kérdés, miért fontos, hogy a szentendrei állomás két darab, a Magyar Honvédségnél ma is rendszeresített R-173M készülékből lett kialakítva? A válasz egyszerű: a rádiókra akasztott antennarendszer révén ezek – legyen szó gyakorlatról vagy vészhelyzetről – bármikor könnyedén áthangolhatóak. E mellett a honvédségnél rendszerben álló Harris és Kronsberg rádiók képesek az említett sávon dolgozni, Szentendre pedig kiváló helyen van.

Az R-173M katonai adó-vevő készülék átalakítása retranszlációs üzemmódra házilag készült, az HA5CD Tóth Csaba munkája. Az automata antennahangolóval ellátott berendezés a 30-72 MHz-es tartományban hangolható, kimenőteljesítménye állíthatóan 8 vagy 28 Watt.

A készülék gyárilag egyik csatlakozóján sem nem tartalmaz vételjelzés kivezetést, ami a mindkét irányú összeköttetés biztosító kialakítás esetében nélkülözhetetlen.

Az áramköri kialakítást vizsgálva egy kedvező lehetőség, a zajzár áramkör szellemes és egyben autómatikus kialakításának felhasználása kínálkozott. Az adó-vevő tervezője egy darab vezetéket ágaztatott el, melynek egyik ágába egy szűrőt épített. Az így kialakított áramkörrel rendelkezésre áll egy plusz komponens, ami csak valós állomás vételekor állt elő. A két vezeték állapotát egy komparátor áramkör értékeli így létrehozva a zajzár funkciót. Számunkra ez a pont volt a korrekt vételjelzési pont.

Az áramkör az XP20-as modulban kapott helyet. A vételjelzést a csatlakozója, gyárilag nem használt 2-es pontjára vezettük ki.

Az említett komarátor kimenetét túlterhelés ellen védetten az XP2 -es, általunk nem használatos, 8-as pontjára vezettük ki, ahol egyébként a retranszláció megvalósításához minden egyéb jel is rendelkezésre állt.

Ezek a jelek az alábbiak:

  • + 27V tápfeszültség kimenet
  • 2 db, földfüggetlen audió kimenet
  • 2 db, földfüggetlen audió bemenet
  • 10V / 0V vételjelzés kimenet
  • testre húzva aktivált PTT bemenet
  • test

A vételjelzés egy BC639-es tranzisztor bázisára kerül. A tranzisztor kollektora egy feszültségosztó alsó tagját zárja rövidre vétel esetén így ebben a pontban létrehozva a jól elválasztott és exakt vételjelzés feszültséget, mely alaphelyzetben 9V és vételkor pedig 0V. A másik R173-as adásrakapcsolása a PTT kivezetés testrehúzásával aktiválható, így egy egytranzisztoros fázisfordító tag beépítésével még kikellett egészíteni az áramkört.A vezérlést az alábbi áramkör végzi egyik irányba. Az ellenkező irányban szintén ez az áramkör került beépítésre.

ptt vezérlő 1

A rádióban vételkor 0V-ra lecsökkenő feszültség adáskor eltűnik, azaz szintén 0V-ra
esik, minek hatására az éppen adókét szereplő rádió hamis vételjelzést produkál.
E jelenség figyelmen kívül hagyása céljából bekerült egy harmadik tranzisztor, ami időben hamarabb tiltja a hamis vételjelzést, így kiküszöböli annak hatását. Az audió kimenet földfüggetlen, trafóval leválasztott kimenet. Hasonló képpen az audió bemenetre adott jel is egy audió trafó primer tekercsére kerül. Mindkét irányban egyforma, az alább látható szintbeállítási lehetőség került beépítésre:

összekapcslás 2

Az R173-as XP2-es csatlakozójának lábkiosztása az alábbiak szerint módosult:

R173 XP2 csatlakozó 3

A retranszlációs állomás üzeme esetén felmerül az igény, hogy esetenként a kezelő személyzet is kommunikálhasson bármelyik végponttal, így az összekötés kiegészült 2db kézibeszélő csatlakoztatási lehetőséggel, 2db 5 póludú DIN csatlakozó beépítésének segítségével.

A csatlakozó bekötése az alábbiak szerint történt:

R173 kézibeszélő csatlakozó 4

A működő készülék Imre Gábor alezredessel történt előzetes egyeztetés nyomán az Altiszti Akadémia rádióállomásán üzem közben is szabadon megtekinthető.

Jó forgalmazást kívánunk!

Imre Gábor alezredes, Altiszti Akadémia hírfőnök
HA5CD Tóth Csaba
HA5CBM Lázin Miklós András

 

A retranszlációs berendezésről további infók itt olvashatók.
[Not a valid template]

  1. Ami az R-105 és hasonló rádiók retranszlációs felhasználását illeti, én is kaptam kiképzést ebből a hírközlési formából is. Emlékeim szerint kezelő kellett a retranszláló rádióhoz, ami igencsak kényelmetlen volt és nem hiszem, hogy hosszú ideig bírta a kezelő a kapcsolgatást. Mi annakidején egyszer vagy kétszer megcsináltuk mert benne volt a kikézési tervben. Én magam szerencsére egy rádióközpontba voltam beosztva, ahol nagyrészt távíróztunk -rejtjelzett táviratokat adtunk, vettünk.

  2. Üdv Hölgyek/ Urak. Ha már ‘173. Meg tudná mondani nekem valaki, hogy mi a különbség a “sima”, az M, illetve az M1 változatok között? Illetve azt, hogy a “sima” változat is képes e digitális üzemre? Valójában arra vagyok kíváncsi, lehet e, és ha igen hogyan, összekötni az R-173-at egy pc- vel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .