Egy háború előtti komplexum, az R/7La

Folytatjuk a háború előtti katonai rádiók világába vezető kalandozásunkat. Ezúttal egy különlegességet mutatunk be olvasóinknak. Az R/7La-ról szóló cikk nem lesz túlzottan hosszú – viszont unikálisnak bátran nevezhető, ugyanis teljes komplexitásában még nem írtak róla sehol magyarul. (Valljuk, hogy nem mindig a cikk terjedelme a lényeg, s ahogy a mondás is tartja: kevesebb néha több.)

S tisztelettel ismét arra kérünk, ha idézel, hivatkozz a honlapunkra.

71

A katonák már csak ilyenek: ha valamit megváltoztatnak, akkor a besorolhatóság-azonosíthatóság okán az új “borjút” rögvest ellátják egy kiegészítő jelzéssel. A németek és az angolok ebben über alles módon jártak el, mi kissé praktikusabban, de azért itt is akadnak fura R/.abcde-halmozások. 🙂 Persze ha mindez kellően régen történt, s ráadásnak nincs is róla információ, az ember csak les, ha előkerül valami ismeretlen lomhalom, esetleg annak a kiegészítője. Pláne, ha olyan “óriási” példányszámban készült, mint az R/7La némelyik kiegészítője. 🙂

Az R/7La rendszert az iránymérő századoknál alkalmazták. Szervezési beosztása szerint minden iránymérő századnál egy készlet állomást rendszeresítettek. Egységei voltak R/7L adó, a 41 M légvédelmi vevő, a 41 M légvédelmi botantenna, R/7La átalakító, négy darab hat Volt százöt Ah-ás lúgos akkumulátor, egy R/7La tartalékszekrény a távrábeszélővel valamint az R/7La tartozékláda.

Az adó-vevő és az antenna teljesen azonosak az R/7L állomással, csak az áramellátásban fedezhető föl különbség. Jelesül a lábhajtású generátor helyett itt az R/7La átalakító, a vevő száraztelepe helyett pedig egy rezgő átalakító nyert alkalmazást. A forgóátalakító és a rezgőátalakító is egyaránt az akkumulátor telepről dolgozik.

Az adó összes áramszükséglete az akkutelepről: tizenkét Volt tizenhat Amper. A vevő felvétele: hat Volt másfél Amper. Az R/7La forgóátalakítója egyezik az R/7a átalakítóval, míg a(z eredeti leírásban) a negyediktől a nyolcadik pontig ugyancsak egyezik az R/7L kezelési eljárásával. (Ez egy ilyen öszvér megoldás… 🙂 )

Az üzemidő töltés nélkül hat és fél órát tett ki az adó esetén, míg a vevő hatvanöt órát tudott sustorogni egy szuszra. Az adó-vevő együtt a már megszokott egyharmad adás – kétharmad vétel viszonyokat figyelembe véve tizenhét órán át szolgálhatta a hazát.

Az R/7L adó 400 x 570 x 310 milliméteres doboza harminc kilogrammot nyomott, a 41 M légvédelmi vevő 16,5 kilogrammot tett ki, míg a 180 x 200 x 1.080 milliméteres botantenna tíz kilogrammal terhelte meg a kezelőszemélyzet izomzatát. Az R/7La átalakító tizennyolc, az R/7La tartalékszekrény kilenc, a rezgőátalakító 8,5, egy hat Voltos százöt Ah-ás akkumulátor harmincöt míg az egész komplexumnak otthont adó 30 M állomássátor negyvenhat kilogrammot nyomott. A kollekció ára tizenegyezer-négyszázhatvannégy pengőbe fájt.

Kínaiul mondva nem volt kicci és occo sem. 🙂

A masinériát a Standard Villamossági Rt. gyártotta, míg az akkuk a Tudor munkásainak keze közül kerültek a honvédséghez. Mint a nyitóképen is látható, összesen harminc darabot rendeltek belőle, bár a gyártási kapacitást a rendeléstől számított nyolcadik hónap után havonta tizenhat darabra taksálta a HTI könyve.

Itt kell megjegyezni: a kapacitás az esetek döntő részében egy (szép, de hiú) reményt fejez ki, s nem azt takarja, hogy 1943 szeptemberétől az üzem elkezdte ontani e lomhalmokat magából. Azt, hogy végül mennyi készült valójában, a gyári dokumentumok átvizsgálása után lehetne kijelenteni – ha tetszik, hitelt érdemlően leírni. Mi a történelmet és a viszonyokat ismerve úgy véljük, a teljes legyártott mennyiség semmiképpen sem lehetett több három-négy tucatnál.

És akkor zárásként következzék az állomás fényképe, amely már egy ideje kering a neten. Tegyük hozzá rögvest, általában totálisan rossz adatokkal.

R7La-01

A kép saját, nem lopott. Tehát ismételjük meg nyomatékkal: amit itt látunk, az valójában az R/7La állomás teljes kivitelben.

 

Mára ennyi fért bele, de hamarosan folytatjuk!

 

Baráti 73!

 

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

 

  1. Szia Miki!
    Nagyon tetszik ez a cikked is,a többihez hasonlóan,elmentem őket a későbbi alapos tanulmányozás miatt..
    Ez a rádió különösen érdekes számomra,mert a vevő nagyon ismerős,azzal a különbséggel,hogy az enyémen a műszer nem így helyezkedik el,lehet,hogy ez későbbi beépítés.
    Továbbra is nagy érdeklődéssel várom a folytatást!
    Üdv:
    Karesz

  2. Szervusz Karesz!

    Köszönjük az elismerést!
    Tényleg és szívből örülök, hogy tudunk újat mondani.

    Remélem, hamarosan személyesen találkozunk!

    73!

    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .