NiCd akkutöltő (HA5TBN Dani)
1. rész
Elkészült végre az akkutöltő próba verziója. Már minden funkció működik, csak az órajel generátort kellene beállítanom, de mivel nincs itthon frekvenciamérőm ezért azt még eddig nem sikerült. Próbáltam építeni egyet gyorsan egy PIC16F917-el, és a próbapanelon működött is, de amikor rákapcsoltam az NE555 kimenetére akkor nem mutatott semmit. Szóval ez az apró mozzanat még hátra van. Természetesen a készülék még tesztelés alatt áll. Az első próbák után mér végre is hajtottam pár módosítást, mert volt egy ellenállás ami túlságosan melegedett és rögtön mellette volt egy tranzisztor aminél a hőmérő 70C fölé is csúszott. A panel helyett a doboz hátsó falán kapott helyett kicsivel az áteresztő tranzisztorok felett. Így azzal már nem lesz gond. A merítő árammal nem vagyok annyira megelégedve, mert két cella esetén csak olyan 400mA amivel igen csak sokáig tart egy 2NKP20 akku lemerítése, de ahhoz még nem nyúltam. A töltő áram szépen szabályozható 300-2000mA-ig. Sajnos valamiért nem tudom lejjebb vinni a töltőáramot, szóval ez kicsit talán sok is a kis ceruza elemeknek, de mielőtt elkezdem az osztót matatni, meg akarom nézni a jelalakokat. Elvileg le kellene tudnom vinni az áramot 0%-ig. A többi funkció működik.
Találtam pár hibát is a kapcsolásban. Pl az osztót ami a cellaszámot kiválasztja kicsit módosítottam, mert nem volt egyenletes a feszültségfigyelés pontja a teljes tartományon. Csak egy 820Ohm-ot kellett 620Ohmra cserélni. A táblázatos számítás szépen mutatta a hibát és a mérések majdnem század voltra egyeztek utána. A másik probléma már sokkal vészesebb volt. A puffer kondi az alkatrészlista szerint 25V-os kell legyen, de ehhez egy 18V-os transzformátort ajánl. Ami DC-ben igencsak 25V felett van. Szerencsémre hamar észrevettem a dolgot és nem durrant az arcomba. Ajánlom mindenkinek, hogy élesztés előtt a kritikus alkatrészeket érdemes átnézni, mert baleset lehet belőle.
Gondolom mindenki látott már a neten felrobbanó kondikat. Én mivel főként 2-6 cellánál fogom használni a töltőt ezért a nagy veszteségek elkerülése érdekében kicsit módosítottam a tápláláson is. A cellaszám-váltó kapcsolónak egy kettős kapcsolót választottam aminek az egyik tárcsája az osztó a másik meg a transzformátor megcsapolását váltja. A 18V-os trafó helyett egy 2×9 voltosat építettem be és 6 cellaszámig a 9voltos megcsapolásról megy a készülék, a felett pedig a 18voltosról. Így sokkal kevesebb a hődisszipáció. Persze kapcsolóüzemű előszabályozás lenne a legjobb megoldás, de ez nem egy ilyen kapcsolás. Mivel nem volt 100uV-os műszerem és venni sem akartam ezért egy régi valamiből kibontott VU méter kis műszer került beépítésre. A skálát még nem készítettem el hozzá, de majd előbb utóbb az is meglesz. Amúgy nagyon meglepődtem, hogy egy kis panelműszer milyen sokba kerül. A digitális LCD kijelzős panelműszer olcsóbb… A kép nem a végleges verzió. A műszer még nincs bekötve és ez még csak az első élesztés előtti állapot, módosítások nélkül.
2.rész
Elkészült a tápegység. Egész jól sikerült, habár a végére már kicsit belefáradtam és nem lett olyan tökéletes mint lehetett volna. 🙂
Minden úgy működik ahogyan kell és az értékeket is hozza: 9 Volt 2.3 Amper. Egyedül az áramkorlátozás nem az igazi. A kb fél potiállásnál már lehúzza a feszültséget üresjáratban is. Sajnos annyira nem vagyok jó elektronikából, hogy tudjam, hol is kellene belenyúlni. Kb értem a kapcsolást, de ez az áramkorlátozós rész már kicsit magas. Még az is fura, hogy ha letekerem az áramot akkor a ledek szépen lassan elkezdenek világtani. A funkció működik, szépen szabályozható az áram 10 mA ig teljesen le lehet vinni, csak tényleg kicsit trimmelni kellene, hogy a ledek üresjáratban kis áramkorlátnál se jelezzenek, csak ha tényleg van áram. Valaki ismeri ezt a kapcsolási módot? Melyik ellenállással lehet állítani a küszöbértékeket?a. 2
Amúgy itt is volt pár apró trükk. Pl a toroidra még tekertem egy 25 menetet, hogy legyen egy független 9Voltom a DPM-nek, mert az az árammérés miatt független kellett legyen. Valamint valószínűleg itt is lesznek melegedési gondjaim. Ma még tesztelgetem kicsit, hogyan bírja a terhelést. Egyelőre nem durrant el semmi. A dinamikus vizsgálathoz, pedig majd szkópra lesz szükségem. Meg akarom nézni, hogy van e túllövés terhelésdobáskor és mennyire esik le a feszültség hirtelen terheléskor. Az is érdekes, hogy van e túllövés bekapcsoláskor. Szoktak még valamit vizsgálni tápegységeknél?
HA5TBN Dani
További cikkekhez katt ide!