Mindig öröm, ha az ember hozzájut néhány katonai leíráshoz. Természetesen az R-107T02 bumáskája is nagy érték a szemünkben, de az alábbi négyes bátran nevezhető különleges csemegének. Egyrészt a koruk, másrészt a magyar nyelvük miatt — harmadrészt meg azért, mert olyan amerikai, angol és német készülékekről szólnak, melyeket csak nagyon rövid ideig használt az úgynevezett “demokratikus” honvédség (1945-48) majd a Rákosi-éra néphadserege…
Még jó pár évvel ezelőtt is élénk vitát váltott ki az ápoltak (értsd: gyűjtők) körében, hogy az úgynevezett demokratikus honvédség (1945-48) milyen rádiókat vett át elődeitől illetve más államok hadseregeitől. A polémia talán sohasem dőlt volna el, ha nem bukkan föl az éjhomályból az 1952-es három részes, alacsony példányszámban nyomott Híradástechnikai alapismeretek című könyv, melynek függelékében részletesen megválaszolják a kétségeinket.
Lássuk tehát, amit nem lehet elégszer leírni: a III. kötet szerint hatféle magyar gyártású katonai rádiókészülék élte túl a második világháborút. (Mármint olyan nagy számban, hogy érdemes volt újra rendszeresíteni.) Ezek sorrendben az R/3, az R/4, az R/5a, az R/6, az R/7ab és az R/14 készülékek voltak. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbb az R/3, az R/6 és az R/7 adó-vevőkből maradt, a két darab R/14-et csak azért említjük, mert azt maga a legfelső hadvezetés alkalmazta. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy 1945-ben a teljes magyar hadsereg híradóanyagának kilencven százaléka abból állt, amit az egyik alakulat Németországból igencsak kalandos körülmények között szó szerint a szovjetek orra előtt lopott haza. A fennmaradó szeletet pedig úgy szedték össze a szabadban meg a lakosságtól.
Az Rv/202 blokksémája
És ebben sajnos semmi vicces nincs, mert ez volt a véres valóság.
Közbevetőleg érdemes megjegyezni, a fentebb említett 1952-es könyvből sok más mellett az is kibogarászható, hogy a fentebb is említett “demokratikus” jelzővel is gyakorta megtisztelt Magyar Honvédség egy tucat – jórészt idegen eredetű – rádiókészüléket vett rendszerbe 1945 és 1948 között. A RAV/80 a Yalta nevű szovjet adó-vevőt, az Rv/207 az Eltz német vevőt, az Rv/233 a nehézegységes vevőt, az Rv/215 az angol R-1155-ös vevőt, az Rv/227 a Híradótechnika Vállalat által gyártott HTV-113-at, az Rv/202 a BC-348 amerikai vevőt, az Rv/213 a BC-342 amerikai vevőt, az Rv/203 a Marconi RG-44-et, az Rv/243 a közepes-egységes vevőt, az Rv/200 a korszak URH nagyágyúját, azaz az amerikai SX-42-t, az Ri/301 a DFP-3-as német iránymérőt (pelengátort), míg az Ra/170 a Lorenz Lo40K adóját takarta.
Az Rv/202, azaz a BC-348 – érdemes elgondolkodni azon, hogy akkor még mindig a korábban alkalmazott “per”- és nem “kötőjelet” használtak a berendezés megnevezésénél
Mint a nyitóképen szemlélhető, az Rv/202 nem az eredeti fedelében leledzik, mert az az idők folyamán elveszett, de a gondos raktárosok újraköttették. És az is érdekes, hogy a magyar megjelölésre maradt a hagyományos /-jel, míg a BC-t a szokott kötőjellel jegyezték le.
Az Rv/206 ábrája
Nem tudhatjuk, ki hogy van vele, de számunkra a rajzok bár élethűek, de kissé mégis gyerekesek. Viszont a magyar nyelvű leírás mindent visz, mert azt eléggé részletesen sikerült a hazai idiómára átültetni. Külön előny, hogy a könyvecskék végében az alkalmazott elektroncsövek (ápoltaknak: ubisüvegek) bekötési rajzát is megadták a gondos szerzők.
Az Rv/207
Persze nem nehéz rájönni a logikára: az “Rv” a rádióvevőt, az “Ra” a rádióadót, míg az “Ri” a rádió-iránymérőt jelenti. Külön öröm, hogy mindegyik bumáska viszonylag jó állapotban őrződött meg korunkra. Egyetlen, mondhatni szokott bajuk akad – jelesül az, hogy a háború végi-utáni córesz miatt úgynevezett savas papírra nyomták őket, mi által a hajtogatást előbb-utóbb töréssel nyugtázzák.
No, de ez legyen a legnagyobb bajunk az életben.
Az Rv/216
Ismét nem győzzük hangsúlyozni, nézegessétek akár naponta a közösségi oldalunkat, lévén oda messze gyakrabban kerülnek ki anyagok, mint ide. Persze ez nem azt jelenti, hogy elhanyagoljuk eme digitális kikötőt – pusztán csak annyit tesz, hogy oda egyszerűbb gyorsan feltolni valamit, mint ide. Hiszen itt mégsem elég egy-egy fotó meg öt-hét sor, mint amott… 🙂
Továbbá cikket írni csöppet munkásabb. 🙂
Na, de egy a fő: hamarosan érkezünk az újabb érdekességekkel!
73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály