A gyűjtő polca – A 40 M. távírógép műszaki leírása és kezelési utasítása

A történelem olykor tréfát űz a gyűjtőkkel. Akadnak ugyanis olyan tárgyak, melyek esztendőkön át nem láthatóak sehol, majd hirtelen pár hónap alatt több is előkerül belőlük. E csoportba tartozik a címben említett lomhalom, amelyből (a szerző tudta szerint) az elmúlt szűk egy évben öt darab is gazdát cserélt. Az alábbi írás egyrészt egy szűken vett ismertető – másrészt kedveskedés Rozsdás nevű Győr-Sopron-Moson megyei ápolttársunknak – akinek ez úton is gratulálunk nemrég született gyermekéhez. 🙂

A könyv első oldala…

A 40 M. távírógép nem mai csirke. Olyannyira, hogy már a második világháború alatt használták a királyi honvédség alakulatai, s azon néhány vezetékes- és éteri híradóeszköz közé tartozik, melyek így-úgy túlélték a harcokat, s még jó pár esztendőn át szolgálták a hazát. Ide sorol például nagy kedvencünk, az oly sokat emlegetett HTG-1, az R/7, az R/6 vagy a TBK-1-es telefon. Azt egyébként, hogy mik élték túl a háborút – ami esetünkben a használatot jelenti – alant (a négy részes R-20-ról szóló cikkünk első eleméből idézve) lehet részletesen elolvasni.


“A II. világháborút az 1952-ben Budapesten a Honvédelmi Minisztérium által szolgálati használatra kiadott, három részes Híradástechnikai Alapismeretek című könyv III. kötete szerint hatféle magyar gyártású katonai rádiókészülék élte túl. Ezek sorrendben az R/3, az R/4, az R/5a, az R/6, az R/7ab és az R/14 készülékek voltak. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbb az R/3, az R/6 és az R/7 adó-vevőkből maradt, a két darab R/14-et csak azért említjük, mert azt maga a legfelső hadvezetés alkalmazta. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy 1945-ben a teljes magyar hadsereg híradóanyagának kilencven százaléka abból állt, amit az egyik alakulat Németországból igencsak kalandos körülmények között szó szerint a szovjetek orra előtt lopott haza. A fennmaradó szeletet pedig úgy szedték össze a szabadban meg a lakosságtól.

Közbevetőleg érdemes megjegyezni, a fentebb említett 1952-es könyvből sok más mellett az is kibogarászható, hogy a demokratikus jelzővel is gyakorta megtisztelt Magyar Honvédség egy tucat – jórészt idegen eredetű – rádiókészüléket vett rendszerbe 1945 és 1948 között. A RAV/80 a Yalta nevű szovjet adó-vevőt, az Rv/207 az Eltz német vevőt, az Rv/233 a nehézegységes vevőt, az Rv/215 az angol R-1155-ös vevőt, az Rv/227 a Híradótechnika Vállalat által gyártott HTV-113-at, az Rv/202 a BC-348 amerikai vevőt, az Rv/213 a BC-342 amerikai vevőt, az Rv/203 a Marconi RG-44-et, az Rv/243 a közepes-egységes vevőt, az Rv/200 a korszak URH nagyágyúját, azaz az amerikai SX-42-t, az Ri/301 a DFP-3-as német iránymérőt (pelengátort), míg az Ra/170 a Lorenz Lo40K adóját takarta.”


Maga a masina

No, de ennyi előkézés után lássuk végre a távírógépet! Ahogy az 1952-es Honvédelmi Minisztérium által jegyzett kilenc forintért (!) Szolgálati használatra szánt kiadványban olvasható, a 40 M. írógépes távírógép (szalagíró) egy nagy teljesítményű távgépíró. (Hát nem csodás ez a mondat?) Az írás sebessége ötven baud illetve négyszázhuszonnyolc billentyű/perc. (Ez vajon ma még SI kompatibilis mértékegység? 🙂 ) Kézi működtetése során a sebesség a kezelő tehetségétől függ – míg a full speed’ eléréséhez lyukszalag szükséges. A masinéria egyenáramú áramlökésekkel dolgozik. A negyven kilogrammos (málhaládával grammra egy mázsás) ördögi szerkezet az úgynevezett ugróíró (start-stop) rendszerű aritmikus távírógépek családjába sorol. (Pont, ahogy a vörösbegy (Erithacus rubecula) és az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) is a rigófélék tagja. Ugye milyen pofon egyszerű?)

A nyomtatómű

A ketyerével a névadás is lehetséges. Ilyet egyébként a közelmúltban e sorok lejegyzője is látott élőben, amikor egy, Váctól Északra lakó ápolttárs megmutatta a saját lomhalmát. Egészen elképesztő, ahogy egy gomb lenyomásával a masina kiköpi magából az előre beállított hívójelet/hívónevet. A gépek egyébként mindkét oldalon automatikusan indulnak ha lenyomjuk a megfelelő (hívó)gombot. Csendben, de szándékoltan nem zárójelben iktatjuk ide, ma ilyet a JS8 program (is) tud: klikk a megfelelő képernyő felületre – oszt’ már dől is az infó az ellenállomástól. De a 40 M.-nek ez a szolgáltatása akkor sem megvetendő, ha “vakon” adunk: a végén egy hívás, s ha patika volt a vonal, azaz befut a hívójel a másiktól, tuti átment az infó. Ilyenkor lehet bontani a pezsgőt… 🙂 A berendezés a málhából huszonöt-hatvan perc alatt tehető üzemkésszé – persze az előre kiépített fedezék, vonal és/vagy rádió nem árt hozzá.

És hogy ne legyen ennyire egyszerű, kétféle alapüzemmódja akad: van az egyszerű áramlökésekkel dolgozó helyiáramú üzem és a a kettős áramlökésekkel dolgozó távolsági üzem. (Az üzem területén üzemel az üzem. Borzasztó!) A helyi a legfeljebb negyven kilométeres áthidalást takarja, míg a másik metódus akár háromszáz kilométerre is elpöfög. Persze mindez függ attól, hogy miféle a vonal. A 40 M. távolsági csatlakozó készülék például százötven és háromszáz kilométer közé tolja ki a szöveget. Ha a beszélgetés a 39 M. többerű vezetéken zajlik, akkor meg a 40 M. egyfrekvenciás készülék a nyerő, melynek hatótávja 3,5 Néper. Ha van sok ilyen vonalerősítőnk, akkor pedig a hatótáv a végtelenbe nyúlik.

Gondoljunk bele: a lehetőségek elképesztőek, azoknak csak a fantasy regények szabnak határt! Például Kína nemzeti réz és bronztartalékait felhasználva telegráfikus’ összeköttetésbe léphetünk az Alfa Centauri mellett kerengő bolygó lakóival is.

Pedig hiába szomszédaink, mégis 4,5 fényévre keringenek tőlünk.

Persze a jó ápolt akkor sem jön zavarba, ha sima postai kábelre szeretné csatlakoztatni a géptávíróját. 😉 Ilyenkor elő kell venni a sufniból a négycsatornás távíróberendezést, amely minden szükséges kellékkel el van látva a feladat megoldásához.

A masinához kétféle áramforrás dukál: az egyik a meghajtó motor részére (kettőhúsz váltó vagy száztíz egyen) és a másik hatvan Volt a távíró egyenáramok részére. Ha helyi áramkörön dolgozunk, akkor hatvan Volt kell a távíró áramok termelésére. Ha a távolsági csatlakozóval együtt használjuk, akkor csak a kettőhúsz elég neki, a többit megkapja. Az áramfelvétel kettőhúszról 0,54 Amper, száztíz egyenről 0,56 Amper, míg a hatvan Volton negyven milliampert eszik.

Maga a könyv egyébként mellékletekkel együtt kilencvennyolc oldalt tesz ki. Vannak benne szép ábrák, szám szerint hatvankettő. A saját példányunk antikváriumból jött. Ahogy az ember a netet nézi, két-három esztendőnként akad belőle egy-egy eladó példány, így érdemes előjegyzést tenni rá.

Még egy zárógondolat: bár néhány lelki szegény úgy vélheti, de ezek a cikkek mégsem mások bosszantására születnek. Hanem azért, hogy megosszuk, ilyen “is” van, illetve hogy mit kell pontosan keresnie az ápoltaknak az antivár üzletek polcain. Saját tapasztalat: ha nem helyes címek alapján töltjük ki a rubrikákat, a könyvkereskedések alkalmazottai nem fognak helyettünk gondolkodni. Ez pedig annyit tesz, hogy lecsúszol valamiről – amire pedig lehet, hogy tíz éve vártál. A szóban forgó kiadvány természetesen nem eladó, nem szkennelhető teljes terjedelemben továbbá kölcsön sem vehető – de ha valaki eljön az Őzike utcába, ott szigorúan helyben kifényképezheti.

Volt már erre példa nem egy: teszem föl az az idősebb úr, aki az ARK-9-es rádiókompasz (rádióiránytű) leírására hajtott. Ő elkérte a kiadvány fizikai méreteit, ezt követően Marklin építőjátékból összehozott egy kvadrát alakú csúszkás-súlyos állványt, minek közepére került a digitális fényképező. Lapozott, súlyzózott, fotózott – s ezt csinálta száznyolcvan oldalon át. Alig három óra alatt végzett. Ő örült s mi is boldogok voltunk, hiszen a könyvünk nem hullott lapjaira a szkenneléstől.

Mára ennyi, de hamarosan érkezünk a többi újdonsággal!

73!

HA5CBM

Miklós

Military Szakosztály

  1. Szervusz Rozsdás!

    Ahogy a mellékelt ábra mutatja, nem lehetetlen a beszerzés és a fotózás sem. Persze, tudom, a gyerek – de azért szerintem jössz Te a fővárosba még… 🙂

    73!

    Miklós

Hozzászólás a(z) Rozsdás bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .