PSE QRS! – azaz gondoljatok a kezdőkre!

Nem vagyunk egyformák – akad, aki eleve úgy születik, hogy a kezében ott a billentyű, mások pedig kínkeservesen sajátítják el a tudást. E sorokat egy évnyi tapasztalat szülte, s előre jelezzük, nem fest túl szép képet azokról, akik kint dolgoznak a sávban. Persze pozitív kivételek mindig akadnak, de az összkép – nos, az nem túl rózsás…

Jean-François Champollion (Figeac, Lot megye, 1790. december 23. – Párizs, 1832. március 4.) francia klasszika-filológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, a rosette-i kő révén az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője volt.

Mit keres ő itt, a HA5KDR honlapján?

Egy kis türelmet kérünk, s rögvest világos lesz minden. Champolliont 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának, s 20 éves korára a francián kívül már a latin, görög, héber, arab, szír, káldeus, amhara, szanszkrit, avesztai, pehlevi, perzsa és kínai nyelveken is beszélt. A hébert egy baráti fogadás nyomán két hét (más források szerint három nap) alatt sajátította el. Nem konyhai szinten, hanem tudományos fokozatra alkalmasan!

Vajon a morzéval mit kezd? Lévén az egészen más módszert kíván. Talán ment volna neki – talán nem. Állítólag a zene is érdekelte – s ha ez áll, akkor esetleg egy nap alatt “benyalja” azt a pár jelet.

De legyen bármi is a felelet, nem mindenki születik Champollion-nak. Van, akinek már az angol “The” vagy a német “groß” helyes kiejtése is megugorhatatlan nehézséget jelent, pedig ezek azért nem az illető nemzet akadémiai nagyszótárainak a legbonyolultabb kifejezései.

A távírót a mondás szerint “fülre” sajátítjuk el. Sokunknak ez nem a legjobb szerve – még akkor sem, ha amúgy a gyenge féloldalsávos adásból is képesek vagyunk kimazsolázni a lényeget.

Mit tesz a morzét őszintén megtanulni vágyó amateur? Gyakorol napestig, keresi-kutatja-hallgatja és visszafejti a saját (tízből kilencszer lassú) tudásához mért állomásokat. Aztán amikor úgy érzi, eljött a nagy pillanat, leül és megjelenik a sávban.

S itt rögtön komoly zavarba kerül. Azt tapasztalja ugyanis, hogy a gyakorlóknak-kezdőknek kijelölt pár sáv dugig van – géppuskakezűekkel. Olyan emberekkel, akik magasan tesznek arra, hogy az nem az ő játszóterük, s “ezerrel” krampácsolnak a szegmensben. Ha pedig ne adj Isten éppen egy hétvégi vagy több napos (világ)verseny zajlik, akkor teljességgel esélytelen ott a tanonc kezéhez mérhető partnert találni.

S melyik az a hétvége (amikor jellemzően ráérünk), melyen nincs akármilyen megmérettetés?

A másik komoly gond és dilemma maga a CQ. Egyrészt ha az ember lánya-fia a saját, lassú tempójában kezd simán CQ-zni, akkor előbb-utóbb talán (!) visszajön neki valaki – de tízből nyolcszor abban sincs sok köszönet. Ugyanis a másik fél előbb-utóbb (tapasztalat szerint legkésőbb a tizedik karaktertől) önkéntelenül visszaáll az önnön kezéhez-tudásához mért sebességre, s onnan mi, kezdők már bajosan dekódoljuk az adását.

(Látszólag) Megoldás lehet a PSE QRS jelcsoport közlése is a CQ-végén – ám ez nagyjából-egészében úgy működik, mind a kiszabadult darázsfészek ellen bevetett lángszóró. Pusztítására jellemző, hogy saját tapasztalat szerint ilyen módszerrel egy esztendő alatt (összesen) két tucat amerikai, német és angol állomáson kívül nem jött vissza senki. S ami szomorú pikantéria, ők sem a QRS sávban feleltek, hanem jellemzően tizennyolc MHz-en. A védelmükre viszont mindenképpen le kell szögezni, végig a saját tempónkban adtak.

A kesergést persze még folytathatnánk olyanokkal, hogy a lassú CQ-zót seregnyi engedélyes eleve levegőnek nézi, s simán rááll az ő frekijére hívni. Akad olyan is, aki a (vélhetően szerinte sok) hibázást olyformán díjazza, hogy se szó-se beszéd eltűnik, mint a kámfor, más meg kérésre sem ismétli meg a hibásan levett nevet,QTH-t, riportot, hanem a szimpla hetvenhárommal gyorsan elköszön.

Mások meg úgy vannak a kérdéssel, hogy “mások majd biztosan” felelnek a tanulónak. Az pedig egyenesen rémes, hogy sokan még büszkék is arra a butaságra, mi szerint “ők aztán nem segítenek senkinek, mert őket sem támogatta senki”.

Azt szokták mondani, olyasmit érdemes hobbiként űzni, ami az embernek örömöt okoz. Ez így kétségtelenül nem túl nagy boldogság – azaz ha valakiben efféléket tapasztalva elapad a kitartás, akkor azon nincs miért csodálkozni. Sem hazai, sem világszinten.

A veszteség pedig mindannyiunkat érinti.

Természetesen kerül sok pozitív kivétel is a LOG-ba, de a kudarc sajnos messze több. A legudvariasabbak a már említett angolok, amerikaiak és németek – a legrosszabbak pedig – de inkább nem írjuk le, mert borítékolhatóan sértődés lenne az őszinteségből…

Olybá tűnik, sok amateur elfelejti, hogy ő is volt kezdő.

A tanulók nevében kérjük nagy tisztelettel: PSE QRS!

 

Baráti 73!

 

egy kitartó, de egyre kedvetlenebb tanuló, azaz

HA5CBM

Miklós

  1. Miki, nagyon jo cikk, elvezettel olvastam, viszont szomoruan konstataltam, valo igaz amit leirtal. Van egy baratom aki elhatarozta megtanul tavirozni ha torik ha szakad. Meg is tanulta a morzet, de QSO-zni persze az egy masik mufaj. Eloszor kis segitseggel lepett ki a QSO-k hadterere, ahol bizony vagy eppen verseny folyik vagy 30WPM-el csak egy reportot valtanak a QSO-zok. Verseny alatt nincs konyorulet, eltapossak a SOTA, a QRP-nek kijelolt frekvenciakat, vagy ami talpalatnyi frekvencia csak akad. O nem adta fel, bejelenkezett a Fist Club-ba (https://fists.co.uk) es bizonyos kijelolt idokben, megbeszelt frekvenciakon QSO-znak. Tole hallom, hogy rettenetes turelemmel es tanitoi odafigyelessel segitik az uj tavirozni ahito tagokat. Nem kell megijedni, o sem beszel angolul, megis tud veluk tavirozni. Ket fele tag van, a kezdo es az “elmer” aki a tanitoi szerepet vallaja. En sosem probaltam, de talan en is belepek egyszer segiteni az ujoncoknak. A klub celja a taviro mind kommunikacio fentartasa a honlapjuk szerint. Szivesen QSO-znek en is neha ugy mint “regen” amikor meg nem volt divat a “599 73 tu” valasz a visszahivonak, es ezzel vege is a tarsalgasnak, ami meg meg sem kezdodott. Gratulalok Miki a jo cikknek.
    73 – Istvan 5clf

    • Szervusz István!

      Köszönöm a hozzászólásod és a szép szavakat! Az említett csapatot nem ismerem, lehet, kellene róluk itt írni… 🙂

      Baráti 73!

      Miklós

  2. Szevasz Miki!

    Egyiptológia, Jean-François Champollion…
    Érdekes, gondolatébresztő terület, csak azért is,
    mert összefügg a szkíta-hun-magyar őstörténettel,
    székely-magyar rovásjelek világával. Hab a tortán, hogy e
    jelek megtalálhatóak az “új” kontinensen is, kb. 20ezer évre
    visszavezetve.
    A kirajzás starthelye Közép-Európa, a mai fejlettséggel vetélkedő ősi civilizáció elérte zenitjét. (Atlantisz)

    Bocs, szét-OFF -oltam a Morse (QRS) témát…!
    Morse / QRS… Nem mindenki türelmes a lassú tempóban
    adókkal, tisztelet a kivételeknek…

    Ami Morse tanulást illeti, kezdők számára van egy bevált
    módszer, már elején is lehet gyors ütem,
    de hosszabb szünetet tartva a karakterek között.

    VY 73 es DX! Gyuri / HA6IGM

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .